Fürcht Pál szerint májusban értesült a nyomozóktól, hogy Orbán Viktor adta ki az utasítást az ukrán pénzszállítók elfogására, a Fidesz is reagált az ügyre

Nyílt levélben reagált Baka András köztársasági elnök hétfői beszédére Fürcht Pál, a júniusban lemondott főügyész levelét az őt képviselő ügyvéd, Horváth Lóránt osztotta meg. A levélben Fürcht Pál többek között arról is ír, tudomása szerint milyen szerepe lehetett még miniszterelnökként Orbán Viktornak az aranykonvoj-ügyben.

Fürcht szerint „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026. május hónapban az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. aranykonvoj ügy egy politika által kreált ügy.” Fürcht azt írja, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ezt akkor jelentette is neki, az akkori főügyésznek, ő pedig jelentéstételi kötelezettségének eleget téve jelentette az akkori legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek.

„A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.

A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is. 2026. március 5. napján a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével – a törvényben biztosított 3 nap helyett mintegy 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni. Ez az átirat még így is majdnem elkésett, mert az aranykonvoj elleni akció akkor már javában zajlott” – írja Fürcht, hozzátéve, ha a Legfőbb Ügyészség vezetése csak fél nappal később küldi meg a nyomozás elrendelésére és a szükséges intézkedésekre felszólító intézkedését, az ukrán pénzszállítók biztonságban hazaérkeznek, és az akkori miniszterelnök utasítása nem teljesíthető.

De hogyan kapcsolódik mindez Baka András beszédéhez? A köztársasági elnök hétfőn a legfőbbügyész-jelölési folyamat tisztázása miatt tartott sajtótájékoztatót a parlamentben, itt többek között azt mondta, tudott a testvére ügyéről, amikor Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek. A Tisza Párt a Telex értesülései miatt azért nem támogatta Szathmáry jelölését, mert testvére érintett volt az aranykonvoj-ügyben – az Alkotmányvédelmi Hivatal főosztályvezetőjeként ő intézte a X. kerületi kapitányságon az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát. Erről itt írtunk részletesebben.

Fürcht nyílt levelére a Fidesz kedden közleményben reagált. Azt írják, „az ukrán maffia gátlástalanul és óriási mennyiségben szállította a pénzeit Magyarországon keresztül”, az Orbán-kormány idején ennek vetettek véget a hatóságok. „Ezért elismerést érdemelnek, és nem vádaskodást. És ezt az elismerést meg is fogják kapni, miután a Fidesz helyreállítja a jogállamot Magyarországon. Az ukrán maffia emberek tucatjait fizeti Magyarországon, akik már beépültek az állami szervekbe is. Ezek az ukránok zsoldjában álló, hamisan vádaskodó emberek nem kerülhetik el a későbbi felelősségre vonást.” Augusztusban egyébként kiderült, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette az ukrán pénzszállítók elleni nyomozást a NAV Bűnügyi Főigazgatósága.

Fürcht a posztjában több ponton is hangsúlyozza, hogy amikor júniusban jelezte fenntartásait az aranykonvoj-üggyel kapcsolatban, nem azzal az előrelátással tette, hogy azzal majd megakadályozza Baka András jelöltjének, Szathmáry Zoltánnak megválasztását. „Az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak. A helyszínen volt egy ún. irányítási törzs titkosszolgálati felsővezetőkkel, köztük Dr. Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének testvérével. A foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik. A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre, vagyis nem a médiából tudom.”

Baka András augusztusban megválasztott köztársasági elnök szeptember 22-én hétfőn jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek, aki korábban a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályánál főosztályvezető ügyészként, mellette pedig a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség büntetőjogi fellebbviteli főügyészhelyetteseként dolgozott.

Másnap, kedden viszont Magyar Péter kiposztolta, hogy arra kérik a köztársasági elnököt, állítson új jelöltet, mert a Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, nem támogatja Szathmáry Zoltán jelölését. Baka ezzel együtt is közölte, fenntartja a véleményét, megtette a javaslatát, amiről az Országgyűlésnek kell döntenie. A döntés hétfőn történt meg: az Országgyűlés leszavazta a Baka által jelölt legfőbb ügyészt, így a köztársasági elnök új jelöltet keres a posztra. „Szeretném visszautasítani, hogy Szathmáry jelölésével Polt Péter-féle vezetést akartam volna átmenteni” – mondta hétfőn Baka, aki szerint az, hogy Szathmáry Polt alatt a Legfőbb Ügyészségnél dolgozott, nem azt jelenti, hogy támogatta a Polt-féle irányvonalat.

Fürcht Pál a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője volt a június 8-i lemondásáig. Hétoldalas lemondó levelében azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség több politikailag érzékeny ügy – így az aranykonvoj- és Gundalf-ügy – nyomozását befolyásolta. Lemondását elsődlegesen az aranykonvoj-ügy, azaz az ukrán pénzszállítók ügyében közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta, szerintük Fürcht valótlanságokat állított a lemondásában. Fürcht ellen fegyelmi eljárás is indult szeptember elején, ebben képviseli most őt Horváth Lóránt.

A volt főügyész az ATV Egyenes beszéd c. műsorában nemrég azt mondta, hogy a Legfőbb Ügyészségen közölték vele, hogy bizonyos ügyekben ki ellen nyomozhatnak, kiket nem hallgathatnak ki, és milyen irányt követhet a nyomozásuk. Az ukrán pénzszállítók képviselője Fürcht állításai alapján feljelentést is tett, ez azóta a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséghez került.

Az aranykonvoj-ügy

A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.

Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források. Egy ügyész, aki beletekinthetett a titkosszolgálat irataiba, azt állapította meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.

A 444 aztán június végén arról írt, hogy birtokukba került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi dokumentumról készült fotó, ahol azt sorolják fel, hogy kiknek az érintettségét kellene tisztázni az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A lap idézi is a dokumentumot, ami „lényegi döntést, utasítást hozó” személyként nevezi meg Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkárt, Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A lap értesülései szerint Hajdu kihallgatásán arról beszélt, Farkas Örs államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról.