Cikkünk folyamatosan frissül!
Rétvári Bence is szót kért. A KDNP frakcióvezetője azt mondta, hogy a napokban több Magyar Péter nevű emberrel beszélt, akiktől állítása szerint megtudta, hogy kellemetlen számukra, hogy mások a nevük miatt mindig a miniszterelnökre asszociálnak.
Rétvári felidézte, hogy a miniszterelnök az imént a sokakról és a kiváltságos kevesekről beszélt. Erről azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter mindig a kevesekhez akart tartozni az elmúlt években. Rétvári azt is felhozta, hogy szerinte a kata változásai miatt több kisvállalkozó nehezebb helyzetbe kerül – az ellenzéki politikus szerint a kormány ezzel sem a sokak érdekét képviseli.
A KDNP politikusa felhozta Magyar Péter állítólagos telefonlopásos ügyét is, és megkérdőjelezte a miniszterelnök állításait is arról, hogy valójában mi történt azon az estén, ami miatt a mentelmi jogát is felfüggesztették. Rétvári szerint „mesekavalkád” az, amit Magyar előadott az esetről, és úgy véli, hogy valójában nem sietett fiatal lányok megmentésére.
Toroczkai László ezután számonkérte a Tisza Párt képviselőit, hogy a kegyelmi botrány felelőseit feltáró vizsgálóbizottságban nem szavazták meg például Orbán Viktor beidézését a testület elé. A Mi Hazánk elnöke szerint a kormánypárt erről nem beszélt, helyette inkább mellébeszélnek, mondta.
A kormánypárti képviselők felszólalása alatt kinevették Toroczkait, amiért azt mondta, hogy ő megszavazta volna Orbán Viktor meghallgatását a vizsgálóbizottságban. Párttársa, Novák Előd valójában leszavazta a kezdeményezést, mert nem tartja indokoltnak a volt miniszterelnök behívását.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalása véget ért. A frakcióvezetői, frakcióvezető-helyettesi hozzászólások között Toroczkai László beszélt először. A Mi Hazánk politikusa szerint Magyar Péter beszéde megszokott volt, és hiányolta azoknak az említését, hogy valójában mit tett a kormány, és mire számíthatnak az emberek. Toroczkai szerint Magyarnak inkább arról kellett volna beszélnie, hogy hogyan tenné jobbá az országot.
Ezután arra kérte a miniszterelnököt, hogy ne beszéljen minden magyar nevében, mert Toroczkai szerint Magyar Péter ezt tette, amikor azt taglalta, mit látott a magyar emberek szemében. A Mi Hazánk elnöke szerint sokak szemében ő aggodalmat lát a jogállamiság helyzete miatt.
Bingó! – kiabálta be Pócs János, aki a miniszterelnök beszéde alatt lelkesen töltötte a Magyar Péter-bingót. Az ellenzéknek Forsthoffer Ágnes házelnök Magyar Péter felszólalása után azt mondta, többen úgy érzik, hogy a magyar választók „bingózásra adtak nekik felhatalmazást”, majd jó játékot kívánt nekik. Pócs nem sokkal később telefonálva elhagyta az üléstermet.
Az ellenzéki, fideszes és KDNP-s politikusokra nézve úgy fogalmazott: „az itt lévők legalább fele illegitim, mert tiltott pártfinanszírozással szerezte helyét.” Majd azt mondta: „A rendszerváltás közel sem ért véget a választás éjszakáján” – mondta, hozzátéve, hogy a kormánynak addig biztosan van dolga, amíg a közszolgák nem védik a közvagyont.
Ahogy a választás napján, úgy most is feladatának érzi, hogy a Fidesz szavazóihoz is szóljon. „Tisztelt fideszes honfitársaim! Hazudtak önöknek, sokszor. Nem lett sorkatonaság, nem lett macskaadó, nem lett Tisza-adó” – sorolta Magyar. Hozzátette, hogy miniszterelnökként ő minden magyar miniszterelnöke, és senki nem számít másodrendű állampolgárnak.
Pénteken a kormány bejelentette, hogy kizárják Mészáros Lőrinc cégét, a V-Hidat minden jelenleg zajló vasúti beszerzési eljárásból a közbeszerzési szabályok megsértése és a magyar állam megkárosítása miatt. A döntés hátterében a Déli Körvasút beruházása körül feltárt szabálytalanságok állnak. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint a V-Híd a Kontúr Csoport nevű tervezőcégen keresztül olyan információkhoz jutott a közbeszerzés során, amelyek tisztességtelen versenyelőnyt biztosítottak számára. Az összeférhetetlenség miatt Magyarország több mint 320 milliárd forintnyi uniós támogatást bukhat el.
A parlamentben a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar Állami Számvevőszéknek az európaival ellentétben „egy szava sem volt sok százmillió forint ellopásához”, sem a V-Híd, sem az NKA, sem az MNB-alapítványok ügyében. Szerinte Windisch László ÁSZ-elnököt (aki egyébként Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt feleségének jelenlegi párja) azért tette pozíciójába az Orbán-kormány, „hogy hallgasson”.
Pócs János és több másik fideszes képviselő Magyar Péter-bingóval érkezett az ülésre, például Koncz Zsófia és Szűcs Gábor is – szúrta ki a Telex fotósa. A kép alapján a miniszterelnök napirend előtti felszólalása alatt ikszelgetik az elhangzott témákat.
A miniszterelnök azt ígéri, kormányuk minden állami és minisztériumi költést kétszer, „de leginkább négyszer” megvizsgál. Az Orbán-kormány által kiválasztott vállalkozók, politikai kapcsolatokból élő üzletemberek és az oligarchák helyett a magyar kis- és középvállalkozói (kkv) szektor megerősítésére koncentrálnak, miután az előző kormány tetszhalott állapotba juttatta a gazdaságot. Szerinte átlátható szabályok kellenek, és az, hogy meghallják a magyar vállalkozók hangját, anélkül, hogy rángatnák a kormányt a gazdaság vezetésében.
A Tisza-frakcióból szinte mindenki bent van, egy hely azonban üres Ruff Bálint és Hegedűs Zsolt mögött három sorral. Nincs bent Kaprinyák Tibor. A frakció délelőtt döntött arról, hogy a drága vadászatokon készült fotók miatt felfüggeszti a tiszás képviselő parlamenti munkáját, amíg le nem zárul az etikai vizsgálat az ügyben. A zárt frakcióülésen Kaprinyákot is meghallgatták, de a plenáris ülésen már nem vehet részt.
A miniszterelnök a Fidesz–KDNP jelen lévő képviselőinek arról beszélt, úgy aggódnak a kata miatt, hogy közben ők voltak azok, akik ellehetetlenítették ezt a vállalkozási formát. Azt is a szemükre vetette, hogy aggódnak a média helyzete és az önkény miatt. Magyar Péter szerint „az anyagi, társadalmi, mentális kár, amivel szembenézünk, hatalmas”, de az a kormány feladata, hogy elvégezze a Magyarország fejlődéséhez szükséges munkát.
A kormányból Orbán Anita külügyminiszter, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hiányzik a mai ülésről, őket az államtitkáraik helyettesítik.
Nagy Attila Tibor elemző az ellenzéki pártok vendégeinek fenntartott páholyban tűnt fel, percekig Bóka Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével beszélgetett az ülés kezdete előtt. Az Indexnek rendszeresen nyilatkozó elemző maga is posztolt erről Facebook-oldalán. Azt írta: „Bejutottam a parlament plenaris ülésere. Elmenybeszamolo később.”
Magyar Péter a felszólalásában a Tisza első fél évét értékelte. A miniszterelnök arról beszélt, hogy napra pontosan fél évvel ezelőtt az ország választott: „Zsákfalvakban, szegregátumokban, lakótelepeken, kisvárosokban, megyeszékhelyeken, fővárosban hosszú sorokban álltak az emberek, hogy dönthessenek a hazájuk sorsáról, hogy választhassanak, nemcsak pártot, vezetőt, rendszert, de reményt, kiutat és jövőt is.” Szerinte Orbán Viktor volt kormányfő még április 12-én is a háborúval fenyegette a magyarokat, az azt megelőző hónapokhoz és évekhez hasonlóan. Szerinte április 12. több volt, mint a Tisza győzelme vagy a rendszerváltás, és arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány elfelejtette, hogy a magyarok bátrak, bölcsek és szeretik a hazájukat. „Semmi nem erősebb a magyarok hazaszereteténél, az nem megvásárolható, nem elhallgattatható.”
Magyar felidézte azt is, hogy Orbán Viktor április 12-i, esti gratulációjára nem a Tisza és a maga nevében reagált, hanem az ország nevében. „Nagyon fontosnak tartom ezt a különbséget, a gratulációt nem a Tisza, hanem Magyarország nevében fogadtam. Április 12-én nem a Tisza győzött, hanem a haza.” A miniszterelnök azt is megköszönte, hogy ennyien követik a közélet alakulását.
Helyszíni tudósítóink szerint a fideszesek néma csöndben, a papírjaikba és a telefonjukba mélyedve hallgatják a miniszterelnököt, aki percekig beszélt arról is, hogyan hazudott a kampányban a Fidesz.
A Fidesz két képviselője, Gulyás Gergely és Kocsis Máté ma sem vesz részt az ülésen, mint ahogy üres a letartóztatásban lévő Hankó Balázs és KDNP-s Seszták Miklós széke is.
Baka András köztársasági elnök foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt nevezett ki, mondta a házelnök napirend előtti bejelentésében. Az államfő dr. Dudás Katalint nevezte ki a szociális és családügyi minisztérium államtitkárává, a miniszterelnök javaslatára. Az államtitkár munkájához Forsthoffer Ágnes sok sikert kívánt.
Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke az ülés megnyitása után a múlt heti, október 6-ai gyásznapra való emlékezés felvezetésével folytatta. Ahogyan az a mai ülés napirendjében is szerepel, a képviselők az aradi vértanúkra emlékeztek felállva, 1 perc néma csenddel.
Múlt héten Magyar Péter bejelentette a vagyonadóra vonatkozó részleteket, a kormány az adónemet 2027. január elsejétől veti ki az egymilliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkezőkre. Az adókulcs az 1 és 100 milliárd forint közötti vagyonok esetében 1 százalék, 100 milliárd felett pedig a 100 milliárd feletti részre vonatkozóan várhatóan 1,5 százalék lesz. Az adó a teljes vagyonra vonatkozik majd, azaz ingatlanoktól kezdve befektetéseken és céges részesedésen át bizonyos ingóságokig. Kármán András pénzügyminiszter szombaton újabb részleteket közölt a vagyonadóról, posztjából többek között kiderült, hogy az adózók a vagyonadójuk 5 százalékát közcélokra is felajánlhatják.
A Pénzügyminisztérium a vagyonadó tervezetével igyekezett rengeteg kiskaput bezárni, de a Telexnek nyilatkozó szakértők szerint sok új problémát is magával hozhat az új adónem. A vagyonadós tervezet alighanem legvitatottabb része a cégértékelési módszertan: arról, hogy miért lehetetlen igazságos képletet alkalmazni nem tőzsdei cégek értékének felmérésére, itt írtunk bővebben.
Békemenet helyett Zászlómenetet tartanak október 23-án a Fidesz támogatói. Az eseményt szervező 56 Lángja Alapítvány szerint a Békemenet elmaradása miatt hiányérzet maradhat azokban, akik „az elmúlt években részt vettek a nemzeti összetartozást kifejező rendezvényeken”, az alapítvány azonban nagyszabású, felemelő megemlékezésre készül. Az idei mottó: „No war, no gender, no migration – Isten, haza, család.”
Még májusban tiltotta meg a kormány a fakitermelést a védett erdőkben, egészen szeptember 30-ig. Ennek lejártakor az intézkedést nem hosszabbították meg, hiába kérte számos természetvédő szervezet. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter kijelentette, hogy ez idő alatt felmérték az erdők állapotát, hogy megalapozottan tervezhessenek hosszú távra.
Gajdos azt mondta, hogy a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat ezentúl is védeni fogják. A tarvágás továbbra is szigorúan tilos a védett erdőkben, ezt a miniszter is világossá tette. Mindez nem volt így a Fidesz kormányzása alatt, amikor egyszerűbbé tették a fakitermelést a védett területeken, és az értékes erdőállományok kivágása szisztematikusan zajlott.
A kormány tervei szerint jövő évtől lennének érvényesek a katás adózás új szabályai, ennek részleteit Magyar Péter múlt kedden ismertette. Eszerint a főállású katások havi tételes adója 100 ezer forint lenne. A miniszterelnök azt mondta, így majd sokkal többen vehetik igénybe ezt a rendkívül kedvező adózási formát, szerinte több mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd a megújult katás adózást.
Ezen kívül a kormány a hivatásos sportolók kedvezményes, ekhós adózásán is változtatna. Más szakmák ezt továbbra is változatlanul használhatnák, de a sportolók esetében évi 60 millió forintig tudják majd csak igénybe venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (az eddigi évi 500 milliós felső határ helyett.)
Napra pontosan 6 hónappal ezelőtt, április 12-én nyerte meg a választást a Tisza Párt. Magyar Péter napirend előtti felszólalásában az elsöprő kétharmados győzelem óta eltelt fél évet értékelheti. A parlamenti eseményeket stúdiós elemzésben is követjük.
A Tisza Párt országgyűlési képviselője, és a parlament Élő Környezetért Felelős Bizottságának alelnöke, Kaprinyák Tibor az elmúlt hetekben olyan fotók miatt híresült el, amelyeken levadászott afrikai állatok tetemeivel pózol, ami miatt sok kritika érte a politikust.
Magyar Péter miniszterelnök múlt kedden reagált az ügyre, azt mondta, a Tisza Párt hétfői frakcióülésén tárgyalja Kaprinyák vadászfotós ügyét. Miután ez megtörtént, Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője kijelentette, hogy a frakció etikai bizottsága vizsgálja ki az ügyet. A vizsgálat lezárultáig Kaprinyák Tibor képviselő nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
A parlament előtt lesz a gyermekvédelem témája is, a kormány szeptember 14-én nyújtotta be a gyermekvédelmi törvényjavaslatát. A módosítás egyik leglényegesebb része, hogy a fideszes többségű parlament által 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett homofób törvényből kikerülne a transzneműség és a homoszexualitás népszerűsítésére utaló kitétel. Az indoklás szerint a törvénynek a gyerekeket érő valós veszélyekre kell koncentrálnia. A javaslattal változna a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény, a médiatörvény és a köznevelési törvény, de módosulna a választási eljárásról szóló törvény is. Utóbbi célja, hogy a gyerekek nagyobb védelmet kapjanak a közterületi kommunikációval szemben a kampányidőszakokban. Magyar Péter miniszterelnök a benyújtáskor arról beszélt, bízik abban, hogy az ellentétek ellenére egy képviselő sem fog a gyerekeket szigorúan védő jogszabály ellen szavazni. Arról, hogy pontosan mi változna a javaslattal, itt írtunk bővebben.
Baka András köztársasági elnök szeptember 30-án visszaküldte megfontolásra az országgyűlésnek a kötelező orvoskamarai tagságról szóló törvénytervezetet. Az idén augusztusban megválasztott államfő először élt ezzel a jogával. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvénymódosítás így hétfőn ismét a parlament elé kerül.
A törvény elsődleges céljaival Baka András ugyan kifejezetten egyetértett, mégis visszadobta azt. Szerinte a törvény a kamarai tisztségviselők választásának szabadságát törvényi úton korlátozná, amivel viszont nem ért egyet. „Az államfő meggyőződése, hogy […] a független szakmai szervezetek, testületek működésének autonómiáját jobban erősíti, ha a tisztségviselő-választás kérdésének rendezését a törvény az érintett szervezet, testület saját belső működési szabályaira (alapszabályára, ügyrendjére) bízza” – közölte akkor a köztársasági elnök hivatala.
