Szövegértésből és matematikából a magyar diákok minden eddiginél gyengébben teljesítettek a PISA-teszten

Szövegértésből és matematikából a magyar diákok minden eddiginél gyengébben teljesítettek a PISA-teszten
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter és Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatairól tartott sajtótájékoztatón – Fotó: Kovács Márton / MTI
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!

Az oktatás globális válságát mutatják az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatai – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint. A matematikára, a szövegértésre és ezúttal különösen a természettudományokra fókuszáló felmérés magyarországi adatai belesimulnak ebbe a tendenciába. Egy kicsit még az átlag alatt is teljesítenek a magyar tanulók, különösen a szövegértés területén.

Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője elmondta, hogy 2025-ben minden eddiginél több, 91 ország vett részt a mérésben, Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulója. A 2025-ös átlag 38 állam mérései nyomán jön létre. Velkey elmondta, hogy

a PISA nemzetközi eredményei a mérések kezdete, vagyis 2000 óta most a legalacsonyabbak mindhárom vizsgált területen (matematika, szövegértés, természettudományok), a magyar adatok pedig különösen a szövegértés tekintetében aggasztóak.

Természettudományból a magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, ami jelentősen nem különbözik az OECD-országok 486 pontos átlagától. Nem tér el például Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől, de alacsonyabb az osztrák, a cseh vagy a lengyel tanulók eredményénél. A legjobb a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán értéke, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek a legjobban.

Szövegértésből magyar tanulók 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményéhez hasonló. A legjobbak ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és az észt tanulók. Az országok listájában ez a 33. helyre volt elég, a lista végén, 300 pont körüli eredményekkel olyan országok találhatók, mint Zambia vagy Kenya.

Matematikából viszont a magyar diákok átlaga 459 pont, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlageredményétől. Velkey Kristóf elmondta: az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, illetve 14 országban, köztük Magyarországon volt megfigyelhető legalább 20 pontos, vagyis jelentős csökkenés. A matematika eredmények a magyar diákok esetében 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-es adatokhoz képest.

Lannert Judit szerint a szövegértés területén tapasztalható globális visszaesés mögött az áll, hogy a digitális eszközhasználat erősödött a hagyományos olvasás rovására. Viszont a digitális figyelemelterelés Magyarországon kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, ami annak köszönhető, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat – mondta.

A miniszter arról beszélt, hogy regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás, ugyanis a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérésen. A legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, Lannert szerint ez azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét

Lannert Judit a jó hírek között kiemelte, hogy a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban a diákokra. Kitért arra, hogy a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, és ez a mutató még javult is az elmúlt évtizedben. Lannert Judit hozzátette: ugyanakkor a felmérésből az is kitűnik, hogy a magyar szülők egyre kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel az iskoláról. Ezért a szülők megszólítására külön munkacsoportot kívánnak felállítani a minisztériumban. Jó hír a miniszter szerint az is, hogy a környezettudatosság terén kiemelten teljesítenek a magyar diákok.

Az oktatási és gyermekügyi miniszter súlyos problémának nevezte, hogy a tanulók 5 százalékát érte online zaklatás, illetve egyötödüket egyéb zaklatás az elmúlt 12 hónapban, ami Magyarországon és az OECD átlagát tekintve egyaránt növekvő tendencia. Ezért egy szakmai munkacsoport állt munkába a tárcánál a probléma kezelésére.

Kedvenceink
Partnereinktől
Állítsd be a Telexet megbízható forrásnak!
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!