„A kormány döntött a milliárdosok vagyonadójának részleteiről, a kata adózás kibővítéséről, és a profi labdarúgók és egyéb sportolók adókönnyítésének eltörléséről” – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök keddi Facebook-videójában. A miniszterelnök azt mondta, hogy a katát a szakmai egyeztetések alapján újra széles körben elérhetővé teszik. Várakozásaik szerint jóval több mint 100 ezer új kisvállalkozó választhatja majd ezt az adózási formát, „mert számukra ez a legkedvezőbb, minden más lehetőségnél kedvezőbb adózás”.
A Tisza Párt egyik választási ígérete volt a kata, azaz a kisadózó vállalkozók tételes adójának visszavezetése. Ennél az egyszerűsített adózási formánál a vállalkozó több adó és járulék helyett havi tételes adót fizet. A korábban jóval szélesebb körben használható katát az Orbán-kormány 2022 nyarán egy huszárvágással úgy alakította át, hogy a korábbi katások jelentős része kiszorult belőle. A NAV akkor 460 ezer katást tartott nyilván, az új szabályok alapján viszont a korabeli becslések szerint csak 100–150 ezer embernek érte meg ebben az adónemben maradni.
A Fidesz-kormány ügyintézési stílusát jól mutatja, hogy a törvényjavaslatot 2022. július 11-én nyújtották be, az ellenzéki pártoknak három órát adtak a módosítók benyújtására, a kétharmados parlament pedig kivételes eljárásban már másnap megszavazta azt. Az elfogadás napján legalább ezren tüntettek a Kossuth téren, majd a demonstrálók lezárták a Margit hidat, egy másik csoport pedig az Erzsébet híd több sávját foglalta el. A tiltakozások a következő napokban is folytatódtak, de hiába. Az új szabályok 2022. szeptember 1-jén léptek hatályba, így az érintetteknek kevesebb mint két hónapjuk maradt arra, hogy alkalmazkodjanak az új rendszerhez vagy más adózási formát válasszanak. Az előző kormány többek között azzal érvelt, hogy az adónemet sokan bújtatott foglalkoztatásra használják: munkaviszony helyett vállalkozóként dolgoznak ugyanannak a megrendelőnek, jóval kisebb közterhet fizetve.
Míg korábban fő- és mellékállásban, illetve nyugdíjasként is lehetett katázni, és a vállalkozók magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt számlázhattak, addig az átalakítás után csak főállású egyéni vállalkozók maradhattak a rendszerben, és – a taxisok kivételével – kizárólag magánszemélyektől szerezhettek bevételt. A mellékállásúak és a nyugdíjasok így kiestek a katából, ahogy azok is, akik cégeknek vagy más szervezeteknek számláztak. A havi tételes adó 50 ezer forint maradt, az éves bevételi határt viszont 12 millióról 18 millió forintra emelték.
A 2022-es szigorítás után a katából kiesők is élhetnek újra ezzel a lehetőséggel, igaz, kissé más anyagi terhek mellett. Magyar Péter kedden jelentette be, hogy 2027-től a nyugdíjasok, az egyetemisták és a mellékállásúak is választhatják az adónemet, és ismét lehet katásként cégeknek számlázni.
Bejelentése szerint az új rendszerben a főállású katások 2027-ben havi 100 ezer, a mellékállásúak 50 ezer forint tételes adót fizetnek. Ismét lehet majd cégeknek és más szervezeteknek számlázni: az ebből származó bevételt 15 százalékos adó terheli, amelybe beszámít a megfizetett tételes kata. Egy egész évben működő, havi 100 ezer forint katát fizető főállású vállalkozónál ezért évi 8 millió forint céges bevétel felett keletkezik tényleges további adófizetési kötelezettség. Az éves bevételi határ 18 millióról 22 millió forintra emelkedik.
Kedden a Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre is bocsátotta a törvényjavaslatot, amelyből az is kiderül, hogy 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működik a régi és az új kata. Az új katában 2028-tól a tételes adó összege már a minimálbérhez igazodik. A jelenlegi rendszerben azok maradhatnak, akik 2026. december 31-én már katások: ők 2027-ben havi 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintot fizetnek. A régi kata 2029-től szűnik meg.
Fontos körülmény, hogy a céges számlázás nem lesz korlátlan.
Ha a katás éves bevételének legalább fele ugyanattól a kifizetőtől, illetve a vele kapcsolt viszonyban álló személyektől származik, az év végével megszűnik a kataalanyisága. Ez azért lehet fontos, hogy a kata újbóli kiszélesítése ne nyisson utat a bújtatott foglalkoztatás előtt, vagyis annak, hogy a cégek munkaviszony helyett katás vállalkozóként foglalkoztassák a dolgozóikat.
Emellett megemelik a táppénz, az anyasági ellátások és a nyugdíj alapjául szolgáló összeget is: a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat szerint az új katát választó főállásúaknál az ellátási alap 2027-ben havi 317 ezer forint, 2028-tól pedig az aktuális minimálbér összege lesz. A nem főfoglalkozású katások ugyanakkor a kata alapján továbbra sem lesznek biztosítottak. A jelenlegi rendszerben maradóknál más szabály érvényesül: az ellátási alap a mostani havi 108 ezer forintról 2027-ben 161 ezer, 2028-ban pedig 215 ezer forintra emelkedik.
Ez azért lényeges, mert a kata egyik komoly hátránya az alacsony társadalombiztosítási ellátási alap. A havi 50 ezer forintos adó mellett ez 2026-ban mindössze 108 ezer forint, miközben a minimálbér 322 800 forint, vagyis csaknem háromszor ennyi. A katás tehát hiába szerez például havi 500 ezer vagy akár egymillió forint bevételt, a táppénzét és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó biztosítási ellátásait nem ebből, hanem a 108 ezer forintos ellátási alapból számítják. Egy kizárólag katás jogviszonnyal rendelkező anya esetében egy 30 napos hónapban ez például havi 108 ezer forintos csedet, illetve 75 600 forintos bruttó gyedet jelenthet akkor is, ha a vállalkozásából például havi 800 ezer forint bevétele volt. A csed adómentes, a gyedből pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, így utóbbiból – kedvezmények nélkül – havi 68 040 forint marad.
Az új katában ez 2027-től jelentősen változik: a főállású kisadózók ellátási alapja havi 317 ezer forintra emelkedik, 2028-tól pedig már az adott évi minimálbérrel lesz azonos. A 317 ezer forintos ellátási alapból számolva egy 30 napos hónapban 317 ezer forintos csed, illetve 221 900 forintos bruttó gyed adódik. Utóbbiból a nyugdíjjárulék levonása után, kedvezmények nélkül 199 710 forint marad.
Hasonlóan szorongató lehet a helyzet betegség esetén is, hiszen a katás vállalkozónak nincs betegszabadsága. Keresőképtelenség esetén táppénzt kaphat, ennek alapja azonban szintén csak havi 108 ezer forint. Legalább két év folyamatos biztosítás esetén ennek 60 százaléka jár, vagyis napi 2160 forint, rövidebb biztosítási idő vagy kórházi kezelés esetén napi 1800 forint. Egy 30 napos hónapra ez 64 800, illetve 54 ezer forint táppénzt jelent.
Az új katában 2027-től a 317 ezer forintos ellátási alap mellett ezek az összegek is jelentősen nőnek: a 317 ezer forintos alapból számolva legalább két év folyamatos biztosítás esetén napi 6340 forint, rövidebb biztosítási idő vagy kórházi kezelés esetén napi 5283 forint táppénz adódik. Ez 30 napra 190 200, illetve 158 500 forint.
A különbség a nyugdíjnál is jelentős: a jelenlegi, 108 ezer forintos ellátási alap 2026-ban a 322 800 forintos minimálbér mindössze 33,46 százaléka. Emiatt egy teljes katás év a nyugdíj összegének kiszámításakor nagyjából 122 napnyi, vagyis négy hónapnyi szolgálati időnek felel meg. A nyugdíjjogosultság megszerzésénél ugyanakkor a teljes katás időszak szolgálati időnek számít.
Az új, nagyobb ellátási alap 2027-ben már csaknem eléri a jelenlegi minimálbért, 2028-tól pedig az adott évi minimálbérrel lesz azonos. Így a jelenlegi nyugdíjszabályok mellett 2028-tól az új kata főállású adózóinál egy teljes katás év a nyugdíj összegének kiszámításakor is teljes évnek felel majd meg, vagyis megszűnik a szolgálati idő jelenlegi arányosítása.
A katából kiszoruló vállalkozók jelentős része 2022-től az átalányadózás felé fordult: a NAV adatai szerint 2022 végére már 245 ezer egyéni vállalkozó adózott így, 2025 végére pedig 405 ezerre nőtt a számuk, vagyis tízből több mint hat egyéni vállalkozó ezt az adózási módot választotta. Az Orbán-kormány alatti új kata eközben jóval szűkebb kört érintett: 2025 végén 138,5 ezren tartoztak a hatálya alá.
A katából kiesők másik lehetséges útja az ekho, azaz az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás volt, amelyet a Fidesz-kormány 2022-ben maga is az alternatívák között említett, és a kata átalakításával egy időben a kifizetőket terhelő 13 százalékos ekhót is eltörölte. Az ekho lényege, hogy aki az arra jogosító – például újságírói, művészi vagy sportolói – tevékenységből szerez jövedelmet, bizonyos feltételek mellett az ekhóra jogosító keresetét kedvezőbben, 15 százalékos ekhóval adózhatja. Ha a minimálbérnek megfelelő, normál módon adózó jövedelmet már máshol megszerzi, az ekhós keresetére az első forinttól alkalmazhatja a 15 százalékos kulcsot.
Magyar Péter keddi bejelentése szerint az ekho szabályain is változtatnak, igaz, csak egy szűk kör esetében. „Felszámoljuk azokat az indokolatlan kivételeket, amelyeket az elmúlt években beépítettek az adórendszerbe” – mondta. A hivatásos sportolók jelenleg jóval nagyobb jövedelemre alkalmazhatják az ekhót, mint például az újságírók vagy a művészek: míg az általános éves értékhatár a többségnél 60 millió forint, az első osztályban szereplő hivatásos sportolóknál 500 millió, az edzőknél és szövetségi kapitányoknál pedig 250 millió forint. A Tisza-kormány módosítása után a hivatásos sportolóknak is meg kell elégedniük az évi 60 milliós összeghatárral.
