A Terrorelhárítási Központ egykori vezetője, Hajdu János és az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője mellett három rendőr járőr is gyanúsított az aranykonvojügyben – tudta meg a Telex.
Ahogy arról már szeptember 22-én beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg öt embert gyanúsít az ukrán pénzszállítók elleni akcióval, az úgynevezett aranykonvoj-üggyel összefüggésben.
A nyomozást még a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította. Júniusban Hajdu János egykori TEK-es főigazgatót hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének elkövetésével gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt.
Sokáig úgy tűnt, hogy Hajdu az egyetlen gyanúsítottja az ügynek. Ám amikor Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek, kiderült, hogy a jelölt testvére is érintett az aranykonvojügyben. Szathmáry Zoltán testvére, Szathmáry István az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozik, és az ukránok elleni akció idején a titkosszolgálatnál a jogi főosztályt vezette, részt is vett az ukránok elleni műveletben. Őt egyébként nagyjából egy héttel azelőtt gyanúsították meg, hogy Baka bejelentette a testvére jelölését. Ahogy akkor megírtuk, a Tisza Párt azért farolhatott ki Baka jelöltje mögül, mert az aranykonvojügyben gyanúsított lett.
Szathmáry Istvánt hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítják. Amikor megírtuk, hogy gyanúsított lett, a Központi Nyomozó Főügyészség érdeklődésünkre közölte azt is, hogy eddig összesen öt gyanúsítottja van az ügynek. Azóta rendőrségi forrásokból megtudtuk, hogy Szathmáryn és Hajdun kívül a három másik gyanúsított rendőr. Az ő gyanúsításuk pedig összefügg Szathmáry gyanúsításával.
Kisrendőrök is belekeveredtek az ügybe
A TEK épületében fogvatartott hét ukrán állampolgárt ugyanis a fogvatartásuk ideje alatt idegenrendészeti őrizetbe vették. Az idegenrendészeti őrizetet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) rendelheti el olyan harmadik országbeli állampolgárokkal szemben, akikkel szemben beutazási és tartózkodási tilalom (BTT), kiutasítás vagy törvénytelen tartózkodás áll fenn, és az őrizet az eljárás biztosításához szükséges. Magyarul azért kell őket őrizetbe venni, hogy biztosítani lehessen a kiutasításukat.
Úgy tudjuk, hogy az ukránok elleni BTT-s intézkedést az AH főosztályvezetőjeként Szathmáry „járta ki” késő este. Aznap éjjel három, X. kerületi rendőrjárőr az OIF felkérésére a TEK-hez ment és el is kezdték az intézkedést. Ekkor az ukránok már aludtak, nem ébresztették fel őket. A gyanú szerint a rendőrök valótlan tartalmi rendőri jelentést írtak, ezért közokirat-hamisítással gyanúsítják őket.
Információnk szerint amikor az ügyészségen a három rendőrjárőrt kihallgatták, akkor ők elismerték, amivel gyanúsítják őket. Lényeges, hogy az AH-s Szathmáryt is közokirat-hamisítással gyanúsítják az ügyészek, de úgy tudjuk, hogy a rendőrök vallomása a jogellenes fogvatartással gyanúsított Hajduval szemben is jól jöhet az ügyészeknek.
Az öt gyanúsított mindegyike szabadlábon védekezik. Rendőrségi forrásokból úgy tudjuk, hogy a gyanúsítottá vált rendőrjárőrök vissza is mehettek dolgozni a X. kerületi kapitányságra.
Ahogy egy korábbi cikkünben már írtuk, az előző kormány idején az akkori Belügyminisztérium már indított valamiféle vizsgálatot az OIF és a X. kerületi rendőrök szerepével kapcsolatban, ami arra utal, hogy az érintettek már akkor tudhatták, hogy nem minden stimmelt az eljárással kapcsolatban.
Az viszont nem igaz, hogy az aranykonvoj ügyben már a választás előtt valamiféle vizsgálóbizottság állt volna fel a BM-ben, a választás után viszont valóban voltak olyan találkozók a belügyben, ahol az ügyben érintett állami szervek képviselői egyeztettek egymással. Ezen találkozók egyikén tett állítólag Hajdu János utalást arra, hogy az ukránok elleni akcióról Orbán Viktor döntött, de őt nem szabad belekeverni az ügybe.
Hajdu van a legnehezebb helyzetben a gyanúsítottak közül
Úgy tudjuk, hogy az ügyben érintett állami szervek képviselői magát az alapügyet, tehát azt, hogy az ukránok ellen felléptek, jogszerűnek tartják. Ezt arra alapozzák, hogy igenis voltak gyanús jelek a szállított pénzzel kapcsolatban. Egy másik magyarázat szerint a kormány a titkosszolgálatain keresztül nyomást gyakorolhat az ukránokra abban az esetben, ha úgy érzi, hogy Kijev veszélyezteti az ország energiaellátását. E magyarázat szerint Orbán azért rendelte meg az akciót, hogy nyomást gyakoroljon az ukránokra, akik szerinte politikai okokból nem nyitották meg újra a Barátság kőolajvezetéket. Arra azonban akkor sincsen magyarázat, hogy ha titkosszolgálati akció volt, akkor miért kellett úgy bánni az ukránokkal, ahogy azt a hatóságok tették. Utóbbiért a műveletben részt vevők alapvetően Hajdut teszik felelőssé.
Az öt gyanúsított közül egyébként jelen állás szerint tényleg Hajdu az, aki a legszorultabb helyzetben van. Több tanú is vallott ellene, ahogy információnk szerint a rendőr járőrök is. Az sem segít rajta, hogy Tusnádfürdőn Orbán Viktor úgy hivatkozott rá, mint az akció irányítójára – ennek a TEK-vezér ügyvédje kevésbé örült. A tét nem kicsi: ha Hajdut elítélik, akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat. Ám az őt közelebbről ismerők egybehangzó véleménye szerint a TEK volt vezetője nem az a típus, aki valaha a volt miniszterelnökre vallana.
Az ügy nemrég került át a Fővárosi Nyomozó Főügyészségről a Központi Nyomozó Főügyészségre. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ügyészek Orbán Viktort vették célba, ám ahhoz, hogy hozzá eljussanak, Hajdun kívül valószínűleg másokat is meg akarnak gyanúsítani. Köztük olyanokat, akik jelenleg is állományban lehetnek.
Az aranykonvoj-ügy
A Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
Júniusban a Telex írt arról először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták a Telexnek az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források.
