Nagy elvárások mellett, kevés érdemi jogosítvánnyal, de konfliktusra készen lép hivatalba az új köztársasági elnök
Az alkotmányosság védelmét, a társadalmi párbeszéd ösztönzését, a nemzetközi kapcsolatok helyreállításának segítését és a határon túli magyar közösségekkel való törődést tekinti fő feladatának Baka András, Magyarország szerdán hivatalba lépő, új köztársasági elnöke. Az Országgyűlés múlt kedden 140 szavazattal választotta meg a Tisza Párt jelöltjét, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája és a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Az eskütétele után arról beszélt, hogy államfőként azon szeretne dolgozni, hogy a különböző érdekű és meggyőződésű emberek békésen tudjanak együtt élni, és a vitáikat ne erővel, hanem szabályozott keretek között rendezzék.
Az egészen biztos, hogy nehéz feladat vár rá. Az elemzők és a választók széles tömegei azt várják tőle, hogy állítsa helyre az elmúlt tizenhat évben teljesen kiüresített köztársasági elnöki intézményt, és a kormánytól független szereplőként féket képezzen a kétharmados tiszás többséggel szemben. A jelenlegi Alaptörvény azonban nem sok érdemi jogosítványt biztosít ehhez neki, szinte minden döntéséhez miniszteri ellenjegyzés vagy parlamenti szavazás szükséges.
„A magyar közjogi rendszerben a köztársasági elnök inkább egy szimbolikus szereplő, a nemzet egységének jelképe, a nemzeti szuverenitás egyszemélyi megtestesítője”
– mondta a Telexnek Stánicz Péter alkotmányjogász, aki szerint a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnök nem tudja fékként vagy ellensúlyként meghatározni a szerepét, mint például Franciaországban. Itthon sokkal inkább együttműködő és kezdeményező szerep hárul az államfőre.
Nagyon sok múlik azonban azon Stánicz szerint, hogy köztársasági elnökként milyen szerepfelfogást választ Baka, és milyen ügyekben kíván megszólalni. A múlt keddi beszédében erre ő maga is kitért. Úgy fogalmazott, hogy egy demokratikus intézmény tekintélyét nem az adja, hogy konfliktusmentesen működik, hanem az, hogy konfliktushelyzetekben is képes saját feladatához hű maradni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Fidesz által megválasztott elődeivel ellentétben kész lesz akár konfliktusokba is beleállni, és felszólalni, ha nem ért egyet a kormány vagy az Országgyűlés valamely döntésével.
A jelenlegi alkotmányos rendszerben ugyan nem tud érdemben beavatkozni, de annak politikai súlya és tétje lehet, ha köztársasági elnökként nyilvánosan is elmondja a véleményét. Ehhez minden adott: bármikor felszólalhat napirend előtt az Országgyűlésben, interjúkban, közleményekben, egyéb nyilvános szereplésekben is nyomást gyakorolhat a kormányra vagy a parlamentre, hogy változtassák meg a döntésüket. Az első beszédében azt is mondta: köztársasági elnökként nem tud minden társadalmi problémát megoldani, de lehetősége lesz arra, hogy olyan ügyekre és társadalmi csoportokra irányítsa a figyelmet, amiknek a hangja kevésbé hallatszik.
Az alkotmányosság őre
Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elsődleges feladata, hogy „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Baka azt mondta, hogy az ő értelmezésében ez pártpolitikai semlegességet, de semmiképp sem értéksemlegességet jelent. Szerinte köztársasági elnökként azzal tud a nemzet egységére törekedni, hogy minden esetben elismeri a különböző nézetek, a többségi és kisebbségi álláspontok legitimitását, és a feladata nem az, hogy
„mesterséges egyetértést teremtsen ott, ahol az valójában nincs, inkább annak a képviselete, hogy az eltérő nézeteket valló állampolgárok ugyanannak a nemzetnek egyenjogú tagjai”.
Baka szerint a nemzet egysége nem azt jelenti, hogy mindannyian ugyanazt gondoljuk, hanem hogy mindannyian egyenlő jogokkal tartozunk a nemzethez. Ezzel szakított azzal a korábbi fideszes és orbáni felfogással, hogy idegen érdeket képvisel és hazaáruló, aki nem az előző, magát nemzetinek valló kormányt támogatja.
Tény, hogy a nemzet egységét nehezen fogja tudni kifejezni úgy, hogy a Fidesz–KDNP Sulyok Tamás eltávolítása miatt illegitimnek tartja, és a Mi Hazánk se támogatta a megválasztását. Baka ezért a NER kritikája és az igazságtétel követelése mellett igyekezett gesztust gyakorolni az ellenzéki szavazóknak azzal, hogy a jelenlegi kormányt és többséget önmérsékletre szólította fel. Azt mondta: nem lehet bosszúra építeni az országot, és a csalódott választóknak is biztosítani kell, hogy otthon érezzék magukat az országban anélkül, hogy meg kellene tagadniuk a politikai meggyőződésüket, hitüket.
Míg a nemzet egységének kifejezése meglehetősen elvont fogalom, a köztársasági elnök alkotmányossági kontrollja annál egyértelműbb. Baka egyik legfontosabb feladata lesz a parlament által elfogadott törvények vizsgálata és kihirdetése. Ha nem ért egyet a jogszabály tartalmával, vétójogával élve megfontolásra visszaküldheti egyszer az Országgyűlésnek. Ekkor a parlamentben vagy a nyilvánosságban arra is van lehetősége, hogy felhívja a figyelmet: miért tartja hibásnak az adott döntést. A parlament nem köteles figyelembe venni az államfő aggályait, akár az eredeti formájában megszavazhatják újra a javaslatot. Ha pedig az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja az elfogadott jogszabályt, elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, amely akár meg is semmisítheti. Ezzel az eszközzel csak ritka esetben éltek az elmúlt években, Schmitt Pál például azt ígérte a megválasztásakor, hogy fék helyett a kormányzás motorja lesz, és minden törvényt jó szívvel aláír. Ezt a vállalását maradéktalanul teljesítette.
Baka ezzel a szemlélettel is szakítana, és arról beszélt, hogy a köztársasági elnök nem írhat alá törvényeket puszta formalitásként,
„nem tekintheti magát a mindenkori parlamenti többség vagy a kormány meghosszabbított kezének, és nem hallgathat akkor, amikor az alkotmányos működés alapvető kérdései forognak kockán”.
Szerinte az elmúlt években a kormányzó párt foglyul ejtette az államot, és sérült a hatalmi ágak szétválasztására, a fékekre és ellensúlyokra épülő demokratikus rendszer. „Mindannyiunk felelőssége, hogy még egyszer ne jöhessen létre ilyen rendszer Magyarországon” – jelentette ki Baka, aki köztársasági elnökként ehhez a saját alkotmányos hatásköreinek következetes, átlátható és független gyakorlásával járulna hozzá.
Az első beszédéből az is egyértelművé vált, hogy valamilyen formában szeretne részt venni az új alkotmány ősszel kezdődő társadalmi egyeztetésében, előkészítésében. Köztársasági elnökként nem feladata az új alkotmány tartalmának meghatározása, de szerinte az igen, hogy „ösztönözze a társadalmi és a szakmai vitát, képviselje annak nyitottságát, a pártatlanságot, és következetesen kiálljon amellett, hogy az alkotmányozás ne válhasson egyetlen politikai erő ügyévé”.
Stánicz arra is felhívta a figyelmet, hogy a köztársasági elnök is kezdeményezheti az Alaptörvény módosítását vagy akár az új alkotmány elfogadását. Az alkotmányozás során pedig a szimbolikus szerepe is felértékelődhet: a nemzet sokszínűségét és egységét együttesen tudja megjeleníteni és képviselni az alkotmányjogász szerint.
Aktívabb diplomáciai szerep, a legfőbb ügyész jelölése
Az Alaptörvény a fentiek mellett jó pár egyéb, tényleges és csak formális feladatot ad a köztársasági elnök kezébe. Ezek közül talán a leglátványosabb a kegyelmi jogkör. A köztársasági elnöknek lehetősége van arra, hogy a bíróság jogerős ítélete után csökkentse vagy eltörölje a büntetést. 2024 júliusa óta már miniszteri ellenjegyzésre sincs ehhez szüksége. Korábban csak az igazságügyi miniszter ellenjegyzésével lépett életbe a kegyelmi döntés, de Novák Katalin kegyelmi botránya után a Fidesz ezt eltörölte, és a kizárólagos politikai felelősséget áthelyezte a köztársasági elnökre. Sulyok Tamás nem akart kockáztatni: 2025-ben mindössze 4 alkalommal gyakorolt kegyelmet, idén, az év első felében pedig mind a 314 kérvényt elutasította.
A köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök, a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosának személyére, akiket aztán az Országgyűlés választ meg. Hamar kiderül, hogy Baka milyen személyzeti politikát képzel el, mert augusztus végén új legfőbb ügyészt kell választani Nagy Gábor Bálint lemondása miatt. Előfordult már olyan, hogy az Országgyűlés nem fogadta el a köztársasági elnök javaslatát: 2006-ban nem választották meg legfőbb ügyésznek Sólyom László jelöltjét, Horányi Miklóst, ezért a köztársasági elnök kénytelen volt új jelöltet állítani. A második jelöltjét, Kovács Tamás katonai főügyészt már támogatta az akkori többség. Baka Andrást is Sólyom javasolta a Legfelsőbb Bíróság elnökének, de kétszer is leszavazta az Országgyűlés, majd a harmadik körben többek között a fideszes képviselők szavazataival megválasztották a posztra 2009-ben, ahonnan aztán két évvel később eltávolította a Fidesz.
Baka az Alaptörvény alapján megteheti, hogy nem egyeztet előzetesen a Tisza frakciójával, és olyan személyt javasol legfőbb ügyésznek, aki elfogadhatatlan a többség számára. Stánicz Péter szerint azonban a köztársasági elnöknek nem lehet az a célja, hogy akadályozza a poszt betöltését és az ügyészség működését, kezdeményezőként az ő feladata sokkal inkább az állam megfelelő működésének támogatása. „Alapvetően olyan személyt kell jelölnie, akinek reális esélye van arra, hogy az Országgyűlés elfogadja.”
A személyi javaslatok mellett a köztársasági elnök törvényt is kezdeményezhet. Ezzel a jogkörrel 1990 óta egyedül Göncz Árpád élt, aki három törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezek közül csak egyet fogadott el a parlament, amellyel közkegyelmet adtak a taxisblokád résztvevőinek. Baka országos népszavazást is kezdeményezhet, ha meg szeretne vitatni egy fontos társadalmi kérdést, de ezzel a lehetőséggel még egyetlen államfő sem élt 1990 óta.
Köztársasági elnökként fontos szerepe lesz a diplomáciában, több magas szintű tárgyaláson ő fogja képviselni az országot. Bár a külpolitika alakítása elsődlegesen a kormány és Orbán Anita külügyminiszter feladata, Baka szerint az államfőnek sajátos lehetősége van arra, hogy Magyarország nemzeti kapcsolatait segítse. Azt mondta, hogy szeretné segíteni a szövetségesekkel megromlott viszony helyreállítását, amit nemzeti érdeknek tart. A külpolitikai irányultságáról annyi derült ki az első beszédéből, hogy Magyarország helyét továbbra is Európában látja.
Baka András fogadja a jövőben a Magyarországra érkező nagyköveteket, számos kitüntetést, díjat és címet ő ad át. A hivatalba lépése után egy nappal, augusztus 20-án ő adja át az állami kitüntetéseket Magyar Péterrel és Forsthoffer Ágnessel az Országházban.
A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka, de persze ez nem jelenti azt, hogy mostantól ő adja a katonai parancsokat. Ez sokkal inkább formális szerep, csakúgy, mint a miniszterek, államtitkárok, bírók, egyetemi rektorok, tábornokok és jegybankelnök kinevezése. A köztársasági elnök tűzi ki a választásokat, ő hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, és az Alaptörvény alapján arra is van lehetősége, hogy feloszlassa a parlamentet. Ezt azonban csak akkor teheti meg, ha az Országgyűlés a ciklus elején nem választja meg negyven napon belül az általa javasolt miniszterelnököt, vagy nem fogadja el március 31-ig az adott év költségvetését. A Tisza Párt kétharmados többsége mellett ugyanakkor ennek nincs sok realitása.
Rezidencia, sofőr, különgép
Baka András szerdán veszi át a Sándor-palotát Forsthoffer Ágnestől, aki Sulyok Tamás mandátumának megszüntetése óta az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen gyakorolta az államfői feladatköröket.
A köztársasági elnöknek a törvény szerint
állandó személyi védelem, elnöki rezidencia, titkárság, autó, sofőr, telefonszolgáltatás, ingyenes egészségügyi ellátás jár.
Fizetése a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, bruttó 4,19 millió forint, és ez az összeg jövő márciusban az átlagbér mértékével együtt nő. A hivatalos külföldi útjaira különgépet is igénybe vehet, ha pedig menetrend szerinti repülőgéppel vagy vonattal utazik, akkor csak az első osztályon vagy ennek megfelelő utazási komfortfokozaton utazhat. Köztársasági elnökként Baka is jogosult lesz a repülőtéri kormányváró helyiségek és a kormány központi üdülőjének használatára. Közcélú felajánlásokra, adományozásokra pedig éves keretet kap a központi költségvetésből, ez az idén 73 millió forint.
Baka András felesége, Kövesdi Katalin is kérhet kétfős titkárságot a Sándor-palotában, ha a közéletben való részvétele ezt indokolja. Emellett ő ugyanúgy jogosult a hivatali autó használatára. A köztársasági elnök halála esetén az özvegyét a köztársasági elnök hathavi fizetésének megfelelő összegű juttatás illeti meg egy összegben, majd a továbbiakban özvegyi nyugdíjra lesz jogosult.
A köztársasági elnökök a megbízatásuk után számos juttatást kapnak az életük végéig. A törvény biztosít nekik egy másik rezidenciát házvezetővel, és a fenntartási költségeket is az állam állja. A volt köztársasági elnök háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg sofőrrel. Élete végéig azt a fizetést kapja, amit a mindenkori köztársasági elnök. A külföldi hivatalos programjaira a megbízatása után is első osztályon utazhat repülőgépen és vonaton, de különgépet akkor már nem vehet igénybe.
A 73 éves Baka András megbízatása az Alaptörvény 17. módosítása értelmében az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.
