Van olyan kinevezett vezető, akit rögtön elsodor a népharag, és van, aki túléli a kommenteket
Az M1 Híradó élére kiszemelt új főszerkesztő, Hajdú Gábor és az új műsorvezető, Borsa Miklós csatlakozott azoknak a táborához, akik egy ideig abban a hiszemben voltak, hogy van új állásuk, de aztán jött Magyar Péter miniszterelnök, és az érintettek karrierje meglepően gyors fordulatot vett.
Hajdú és Borsa kinevezését a kommentelők nem vették túl jó néven, ezt pedig Magyar is érzékelte. Borsa korábban dolgozott már műsorvezetőként a köztévében, ő volt a propagandacsatornává alakuló M1 első arca. Hajdú pedig a Mészáros-csoport, a Hír TV, az Echo TV alkalmazásában állt, de erről a kinevezéséről szóló közleményében a közmédia nem tett említést. A közmédia azok után vonta vissza a kinevezésüket, hogy az arról szóló telexes cikk alá Magyar Péter kormányfő azt kommentelte: „Nem hinném…” – mármint azt, hogy Hajdú tényleg vezető lesz.
A Hajdú–Borsa-ügy egyrészt rávilágít arra, mennyire nem átlátható, hogy a kormányváltás után milyen szempontokat vesznek, vehetnek figyelembe azok, akik vezetői kinevezésekről döntenek – merthogy sok esetben, főleg ahol ideiglenes vezetőket választanak, nyílt pályáztatás nincs. Mivel a Tisza „rendszerváltást” ígért, így a legideálisabb jelöltnek patyolat tisztának és jó szakembernek is kellene lennie egyszerre, ami azért ritka. Mindezt súlyosbítja, hogy káderhiány van.
Mi merre hány NER?
Az sem pontosan definiálható, ki számít egykori NER-esnek. Van, aki nem olyan régen még állami céget vezetett, és most visszatérve még magasabb pozícióba került, másnak már ennél kisebb bűn miatt is szégyenpadra kell ülnie. De a kinevezések körüli botrányok arra is rávilágítanak, hogy mekkora autonómiát élveznek valójában azok, akik elméletileg a kormányzattól független szervezetekben vannak döntéshozói pozícióban, ha egy-egy miniszterelnöki komment miatt változtatnak a döntéseiken.
Ezek a döntések, és a döntésekre adott kormányfői reakciók politikailag akkor is károsak lehetnek a Tisza-kormányra nézve, ha egyébként már maguk a kinevezések is azok és az utólagos korrekció indokolt. Nem mindegy ugyanis, hogy a korrekció kinek a kezdeményezésére történik. Ha pedig személyesen a miniszterelnök adja ki az ukázt, az nem vet jó fényt arra a közmédiára, aminek az ideiglenes vezetése éppen a függetlenségét akarja újjáépíteni. Ez akkor is rossz üzenet, ha maga a korrekció szembemegy a NER természetével, az Orbán-rezsim ugyanis inkább csak ráerősített egy-egy döntésére. Ha a nyilvánosság részéről bírálat érte, kevésbé korrigált.
A Hajdu–Borsa-ügyhöz hasonló sztori nem egyedi eset, két hete már láthattunk hasonlót. Forsthoffer Ágnes július elején jelentette be, hogy a történész, politológus, közgazdász Divinyi Zsombort választották ki az Országgyűlés Hivatalának vezetésére, mégpedig 94 pályázó közül. A házelnök számára fontos volt, hogy a legmegalapozottabb döntés szülessen, és megtalálják a szakmailag és emberileg legalkalmasabb jelöltet, ebben HR-specialisták is segítették egy többkörös kiválasztási folyamatban. Forsthoffer döntését Hadházy Ákos a Facebookon bírálta, mondván, hogy „egy NER-es kislovag”, „stróman” kerülhet vezetői székbe. Hadházy bejegyzését a sajtó és a közösségi média is felkapta, Magyar Péter pedig kommentelt. „Divinyi Zsombor tudomásom szerint nem lett állományba véve. És szerintem nem is lesz” – írta a miniszterelnök. És tényleg: Divinyi nem kapta meg a pozíciót, noha foggal-körömmel védekezett Hadházy állításával szemben.
Divinyi esetében Magyar jelezte is, hogy a kinevezéseknél számít a tiszások aktivitására. „A TISZA közösségének eközben arra is figyelnie kell, hogy a maffia másod- és harmadrendű kiszolgálói ne tudjanak átzsilipelni. Ez hitelességi kérdés. A rendszerváltás hitelességének a kérdése” – írta a kormányfő egy, egyébként nem a kinevezésekről, hanem egy Hankó Balázsról szóló bejegyzésében.
Bár nem a „maffia kiszolgálóinak” visszatérése, de a NER-ben tapasztalható nepotizmus emléke volt az, ami a kormányváltás utáni első kinevezésnél kiverte a biztosítékot a Tisza szavazóinál is. Magyar április 30-án jelentette be, hogy Melléthei-Barna Márton lesz az akkor éppen felálló új kormány igazságügyi minisztere. Melléthei-Barna a miniszterelnök egyetemi évfolyamtársa, sógora, ügyvédje. Egyrészt érthető, hogy Magyar olyan minisztert akart, akiben maradéktalanul megbízhat, másrészt ez a döntés szembement a Tisza szavazóinak elvárásaival, akiknek sok minden más mellett a NER alatt uralkodó nepotizmusból is elegük lett. Bár Magyar Péter hosszan reagált is a döntésre, Melléthei-Barna még azelőtt lemondott, hogy az új kormány felállt volna, és ennek a döntésének kifejezetten örültek a tiszás politikusok, noha a sógor befolyása minden bizonnyal megmaradt, országgyűlési képviselőként két bizottságban is alelnök.
Az, hogy a kinevezéseknél nagyban számítanak a közösségi médiás visszajelzések Magyar Péternek, már a kormányalakítás időszakában nyilvánvalóvá vált. A választások után néhány nappal még úgy volt, hogy a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója, Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter, de miután megírtuk, és sokan nemtetszésüket fejezték ki, Magyar Péter rögvest új ember után nézett. Azt, hogy eredetileg Rubovszky lett volna a miniszter, később Tarr Zoltán meg is erősítette.
Van olyan eset, aminél szemmel láthatólag a jelölt alapos ellenőrzése maradt el. Dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért felelős államtitkár múlt hét hétfőn jelentette be, hogy az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos tisztségről leváltotta dr. Békássy Szabolcsot, a posztra pedig átmenetileg dr. Soós Zoltán kinevezését javasolja. Soósról viszont a 24.hu azt írta, hogy 2023-ban vesztegetési ügyben nyomoztak ellene Nyíregyházán, mert a rendőrség gyanúja szerint recepteket írt egy nőnek, aki azokért cserébe szexuális szolgáltatásokat ajánlott. Az ügyet végül bűncselekmény hiányában tavaly lezárta a rendőrség. Miután a portál megkereste az Egészségügyi Minisztériumot az ügyben, a tárca azt közölte, hogy már nem Soós Zoltánt jelölik a kérdéses posztra.
Önmagában az sem garancia egy kinevezettnek a „túlélésre”, ha a kinevezéséről „alapos szakmai egyeztetések” után döntenek. Ezt nem csak Divinyi esete mutatja meg, amelynél Forsthoffer Ágnes „legmegalapozottabb döntésről” beszélt. Június végén Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy alapos szakmai egyeztetések után Tamásné Czinege Csillát nevezi ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új elnökének. A döntés szinte azonnal heves reakciókat váltott ki. A Facebookon rövid idő alatt több száz bíráló hozzászólás érkezett, és megszólalt Horváth András is – a „zöld dossziésként” ismert korábbi adóhatósági dolgozó –, aki éles kritikával illette az új vezetőt. Alig néhány nappal a bejelentés után Kármán András visszakozott: közölte, hogy a NAV elnöki tisztségére nyílt pályázatot írnak ki, az átmeneti időszakban pedig az ideiglenes vezetés viszi tovább a hivatal ügyeit.
Néha semmi se számít
Noha a Tisza-kormányra és Magyar Péterre jellemző, hogy a közösségi médiában megjelenő reakciók alapján dönt, a kormányváltás óta nem minden, a kommentelők körében vitatott kinevezés járt emiatt korrekcióval. Júliusban Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy Csendes Olivért nevezi ki a Magyar Turisztikai Ügynökség élére. Kapitány azzal indokolta a döntését, hogy Csendes „nemzetközi tapasztalattal rendelkező stratégiai és innovációs vezető, aki pályája során multinacionális vállalatirányítási, üzleti tanácsadási, startup-ökoszisztéma-építési és turisztikai felsővezetői szerepeket egyaránt betöltött”.
A miniszter ehhez nem tette hozzá azt, amit a kommentelők egy része és a sajtó is, miszerint Csendes 2024 júliusától 2026 februárjáig – azaz bőven a NER időszaka alatt – a Visit Hungary Zrt. vezérigazgatója volt. Kapitány választása a Redditen sem aratott osztatlan sikert, de politikai pártok közül csak a DK „reklamált”, mondván, hogy a Visit Hungary Zrt. annak idején mindent megtett azért, hogy ne kelljen kiadnia azokat a közérdekű adatokat, amelyekből kiderül, mennyit fizetett az állam a Budapestre hívott influenszerekért. 2024 májusában nagyjából 50 A-listás, 10-15 milliós követőbázissal rendelkező influenszer és youtuber érkezett néhány napra egy budapesti eseménysorozatra a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében.
Ám hiába háborogtak egyesek Csendes kinevezése miatt, a döntésbe Magyar Péter – nyilvánosan legalábbis – nem szólt bele, így az egyébként valóban komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező szakember kinevezését nem vonták vissza.
Kapitánynak nem is ez volt az egyetlen olyan személyügyi döntése, ami miatt a Fidesszel és a NER-rel nem szimpatizáló közegből erős kritikákat kapott. A miniszter szintén júliusban nevezte ki az Eximbank és a MEHIB élére Kiss Zalánt, akinek a legutóbbi munkahelye a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló MBH Bank volt, ahol mikro- és kisvállalati üzletfejlesztésért felelős ügyvezető-igazgatóként tevékenykedett. „Elvárom tőle, hogy vezetése alatt az EXIM és a MEHIB működése minden tekintetben a jogszerűségre, az átláthatóságra, a felelős gazdálkodásra és a magyar vállalkozások exportképességének erősítésére épüljön” – írta a Facebookon Kapitány az új vezető kinevezésekor. Bár Kiss legutóbbi munkahelye valóban az MBH Bank volt, azt megelőzően közel húsz éven át a pénzügyi szektorban dolgozott és elismert szakembernek számít. Kinevezését valószínűleg ezért sem követte olyan felháborodás, mint Csendesét.
A kormányváltás után a NER alatt vezető pozícióban lévő belügyesek egy része is puhára esett – bár ezek a kinevezések nem kaptak különösebb sajtónyilvánosságot. Az aranykonvoj miatt bajba került Hajdu János egykori TEK-vezető egyik egykori helyettesét, Horváth Andrást az új belügyminiszter júliusban a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének nevezte ki. Állami céghez került a kormányváltás után a Nemzeti Védelmi Szolgálat éléről eltávolított Tomin Szilvia, és Borsod megyében lett rendőrkapitány az a Kiss Attila vezérőrnagy, aki a kormányváltás előtt a Belügyminisztérium rendészeti államtitkárságán kabinetfőnökként dolgozott, korábban pedig három éven át az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot vezette főigazgatóként.
