Sulyok Tamás: Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy ki kinek a „bábja”, de az alkotmányjog nem vicc!
Lezárta a hivatali teendőket, és a napokban kiköltözik az államfői rezidenciából Sulyok Tamás, a volt köztársasági elnök a Mandinernek adott interjújában azt mondta, törvényi kötelezettsége volt beköltözni, de sem ő, sem a felesége nem szeretett az elnöki rezidencián lakni. Sulyok Tamás a lapnak többek között arról is beszélt, hogy szerinte az elmozdításával megszűnt a jogállam Magyarországon, szerinte az eltávolítása alkotmányellenes, és beszélt arról is, miért telt neki öt napba meghozni azt a döntést, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását.
Arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy a Reuters a távozását úgy írta meg, hogy „ledőlt Orbán Viktor egyik hatalmi bástyája”, Sulyok Tamás azt mondta, ez abszolút nem észszerű megállapítás.
Lehet itt tréfálkozni azzal, hogy kinek a bástyája dőlt le, meg hogy ki kinek a „bábja”, de az alkotmányjog nem vicc! Meg lehet ezt politikai úton is közelíteni, csak az kicsit olyan, mintha az egészségügyet a futball szabályaival próbálnánk megszervezni. Teljesen értelmetlen.
Sulyok Tamás beszélt arról is, hogy szerinte Magyar Péter miniszterelnök olyan ideális köztársasági elnököt lát maga előtt, aki a politikai többséget képviseli – csakhogy ez csak a parlamentre vagy a kormányra lehet igaz. A volt államfő válaszolt arra is, milyen embernek ismerte meg Magyar Pétert:
Beszélgetéseink nyomán is azt mondhatom, határozott politikai karakterrel rendelkezik, konkrét politikai koncepció mentén halad, a jogi megfontolások kevésbé érdeklik.
Sulyok Tamás az interjúban értékelte az elnöki ciklusát, elmondta, hogy csalódott-e a Velencei Bizottságban, és azt is, mit fog most csinálni.
Sulyok Tamás szombaton kora este jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. Sulyok megbízatása a törvény kihirdetését követő napon szűnt meg, azaz hétfőn 0 órától már nem ő a köztársasági elnök, feladatát ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes vette át. Az aláírásról szóló videóban arról beszélt, hogy az Alaptörvényben foglalt kötelezettségének jogi lehetőségei és lelkiismerete alapos mérlegelése után eleget tesz. „Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Sulyok Tamást 2024-ben azután választotta meg öt évre az akkori fideszes többségű Országgyűlés, hogy Novák Katalin lemondott a kegyelmi ügy miatt. Sulyok mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna.
Magyar Péter már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”, Sulyok Tamást már akkor név szerint említette, majd kormányra kerülve bemutatta a Tisztítótűz műveletet, mert szerinte a Tisza Párt április 12-én ennek a rendszernek a lebontására kapott „világos, soha nem látott kétharmados felhatalmazást”, és a most elfogadott Alaptörvény-módosítás „lezárja a fideszes rombolás korszakát”, hogy aztán az ígérete szerint elinduljon az új Alkotmány megalkotása, amelybe minden magyar embert szeretnének bevonni.
