Magyar Péter: Drámai a költségvetés állapota, a valós hiány meghaladná a 8 százalékot

Magyarország következő éveit meghatározó stratégiai ügyekről, kérdésekről tárgyalt a kormány a háromnapos pilisszentkereszti kormányülésen, jelentette be Magyar Péter hétfőn délelőtt a Facebookra feltöltött videójában. Miután beszámolt a hőség miatt kialakult helyzetről, a miniszterelnök azt mondta, a kormányülésen áttekintették

• a magyar gazdaság újraindításának feltételeit;
• a kiemelt beruházások sorsát;
• az átvilágítások első eredményeit;
• a közmédia helyzetét;
• a külpolitikai feladatokat, az illegális migráció, a költségvetés, a nemzetbiztonság kérdéseit;
• a minisztériumok működését;
• a következő hónapok ütemtervét.

Magyar azt mondta, hogy drámaian rossz állapotban van a költségvetés, szerinte köszönőviszonyban sincsenek egymással azok a költségvetési hiányszámok, amiket az Orbán-kormány nyilvánosan mondott, vagy a hivatalos dokumentumokban leírt, és amiket a Tisza-kormány lát.

„A három számnak semmi köze sincs egymáshoz. A magyar embereknek 3,7 százalékos, majd 5 százalékos költségvetési hiányról hazudtak. A saját apparátusuk már 6,8 százalékos hiánynal számolt. Az átvilágításaink után pedig ma már azt látjuk, hogy a valós 2026-os hiány meghaladná a 8 százalékot, ha a Tisza-kormány nem tudta volna hazahozni az uniós forrásokat, és még ezekkel a forrásokkal együtt is 7 százalék felett lehet”, mondta Magyar Péter. Szerinte Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy korábban Gyurcsány Ferenc. Magyar Péter szerint a Fidesz úgy döntötte be a költségvetést, hogy annak árát már ne az ő kormányzásának kelljen megfizetni, hanem a Tiszának és a magyar embereknek.

Magyar azt mondta, ugyanilyen állapotban találták a hazai infrastruktúrát is, amely korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter irányítása alá tartozott. „Csak egyetlen szemléltető adat: úgy vettük át a kormányzást, hogy 91 magyar híd van kritikus állapotban. Hidak, amelyeken naponta magyar emberek 10 és 100 ezeréig közlekednek. Hidak, amelyek javítására körülbelül annyit kellett volna költeni, mint amennyit Orbánék kiloptak a Nemzeti Kulturális Alapból, és odaadták Fásy Zsüliettnek és társainak”, mondta Magyar.

Kiemelte, hogy a hétvégi ülésen külön foglalkozott a kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyével, és újra felszólította az alapítványok kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig tartózkodjanak az alapítványok részére juttatott állami vagyon értékét, összetételét vagy tulajdonjogát érintő bármely döntés meghozatalától, kötelezettségvállalástól, szerződések megkötésétől.

Magyar vasárnap szólította fel a kekvák kuratóriumait, hogy augusztus 31-ig semmilyen fontos döntést ne hozzanak a vagyonról, miután szombaton Csányi Sándor, Világi Oszkár és Váradi József is lemondott egyetemi kuratóriumi tagságáról, korábban pedig Hernádi Zsolt Mol-vezér jelentette be lemondását a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöki posztjáról. Őt megelőzően Orbán Balázs, a Fidesz volt kampányfőnöke, Orbán Viktor korábbi politikai igazgatója is bejelentette, távozik a Mathias Corvinus Collegium (MCC) éléről.

Május közepén írtunk arról, hogy a hiányzó uniós pénzek és a választási osztogatás miatt földbe állt a magyar költségvetés április végére. A Nemzetgazdasági Minisztérium közléséből korábban már kiderült – az új kormány felállása előtt ez a minisztérium közölte az aktuális számokat –, hogy április végére már az elengedett költségvetési hiánycélnak is összeszedtük a 71 százalékát, április végéig az államháztartás központi alrendszere 3849,8 milliárd forintos hiánnyal zárt.

A központi alrendszer négyhavi hiánya pedig az egész évre tervezett, a költségvetési törvényben rögzített összeg 91,3 százalékát teszi ki, és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az előző kormány súlyos kiköltekezése miatt nincs könnyű helyzetben Kármán András, az új kormány pénzügyminisztere. Arról, hogy hogyan szeretne megbirkózni ezzel a helyzettel, a parlamenti meghallgatásán beszélt részletesen.

Június elején Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter videóval mutatta be, hogyan lett a mohácsi híd eleve vitatható – de visszafogott kiépítés mellett térségfejlesztési szempontokkal talán indokolható – projektjéből közpénznyelő fekete lyuk, amibe a választás előtt a kormány beleöntötte a nettó 355 milliárd forintra nőtt költség túlnyomó részét a példátlan módon 98 százalékra emelt előlegek formájában. A G7 korábban többször írt a projekt körüli anomáliákról, legutóbb pedig arról, hogyan próbálta a Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) félrevezetni a közvéleményt az ügyben, és miért lesz a NER egyik emlékműve a mohácsi híd. A kormány tíz nappal ezelőtt azt is bejelentette, hogy felülvizsgálják többek között a nemzeti dohányboltok és a kaszinókoncessziók rendszerét is.