Hernádi Zsolt Mol-vezér lemondott a Corvinus-kuratórium éléről

Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója június 17-én lemondott a Maecenas Universitatis Corvini, vagyis a Budapesti Corvinus Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumában betöltött posztjairól, kuratóriumi tagságáról és elnöki posztjáról. A Mol-vezér mindezt egy levélben írta meg a Bacsa György, Lánczi András, Palotai Dániel és Váradi József összetételű kuratóriumnak, illetve a Bártfai Béla, Chikán Attila és Jánoskuti Levente összetételű felügyelőbizottságnak.

Az elnök lemondó nyilatkozatában összefoglalta, hogy miként élte meg az egyetemi modellváltást, miként szerette volna a „közgázt” visszatenni a nemzetközi közgazdaságtudomány térképére. Mint fogalmazott, soha nem elégedett, ugyanakkor nagyon büszke az eddig elért eredményekre, például arra, hogy regnálása alatt a Corvinus költségvetése megháromszorozódott.

„Jelentősen megemeltük a hallgatói ösztöndíjakat. Versenyképessé tettük oktatóink helyzetét: az elmúlt években több mint duplájára emeltük a munkavállalók bérét és ezzel párhuzamosan kiszámítható és teljesítményalapú életpályamodellt vezettünk be.”

A Corvinus amolyan mintaprojekt volt az egyetemi modellváltásban, amelynek voltak jobban sikerült, de nagyon átpolitizált, kínos vagy nagy ellenállást kiváltó epizódjai is, mint például az SZFE, vagy a MOME átalakítása.

Hernádi szerint maga a mintaprojekt jól sikerült, de mégis félreáll.

„Meggyőződésem, hogy az alapítványi működési forma jót tett a Corvinusnak. Ugyanakkor látom, hogy a közelgő jogszabályváltozás folyamán az egyetem valamilyen más és új feltételrendszer mellett fog működni. Bízom abban, hogy az új megőrzi a mostani vívmányokat és a változtatások egy még jobb egyetem irányába indulnak el.”

Hernádi Zsolt azt írta, úgy tartja helyesnek, hogy

„új rendszer kialakításában régi elnökként én ne vállaljak szerepet – hiszen óhatatlanul elfogult lennék a saját munkámmal szemben.”

A távozó üzletember a megüresedő kuratóriumi tag helyére Misovitz Tibor, alapítványi titkár megválasztását javasolja.

A Tisza Párt már a választási kampányban is arról beszélt, hogy a kekvák működését átalakítja, majd az EU-pénzek fogadhatósága miatt összeállított salátatörvényben vázolt is egy kétlépcsős átalakítást.

Ennek lényege, hogy a törvény megszüntetné a kekvákat, az egyetemekhez kapcsolódó alapítványokat 2027 augusztusával, azaz bő egy év múlva, a nem egyetemi alapítványokat viszont már most nyáron. A fennmaradó időben szigorú elvárásokhoz kötné, hogy ki és hogyan, milyen feltételekkel lehet egy kekva kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának a tagja. Emellett részletesen szabályozná, hogyan kell rendezni a nem felsőoktatási kekvák helyzetét, vagyonát azok megszűnése után, illetve hogy milyen feltételekkel működhetnek ezek tovább más formában, nem közérdekű alapítványként.

A Tisza Pártra nagyon gyorsan rengeteg feladat zúdult rá, bizonyos ügyekhez gyorsabban, másokhoz lassabban ér oda. A kekvákhoz láthatóan gyorsabban, mert azok mindenféle uniós forrás lehívásában akadályt jelentettek.

Magyar Péter a Mol vezetésével, így személy szerint Hernádi Zsolttal többször is egyeztetett a védett ár, vagy az energiabiztonság, illetve az ellátási nehézségek miatt, de a felek első találkozóján a Mol osztalékfizetése is szóba került, amely a Corvinust és az MCC-t fenntartó alapítványoknak is járt. Hernádi Zsolt vélhetően már nem akart részt venni a viszonylag gyorsnak ígérkező modellátalakításban.