Kötelező lesz megjelenni és igazat mondani a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt

Az Országgyűlés 145 igen szavazattal 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül kedd délelőtt megszavazta a Tisza Párt javaslatát, amellyel szigorítják a parlamenti vizsgálóbizottságok jogköreit. A cél, hogy az eddigieknél hatékonyabban tudják feltárni a kegyelmi ügy, az MNB-ügy és más botrányok politikai felelőseit.

A vizsgálóbizottság az Országgyűlés egyik fontos ellenőrzési funkciója lehetne, de Magyarországon a rendszerváltás óta nem alakult ki valódi hagyománya. Az elmúlt 13 évben a Fidesz az összes ellenzéki kezdeményezést lesöpörte, de a korábbi bizottságok működéséből se lett sikertörténet.

Mostantól valódi tétje lehet egy ilyen bizottság felállításának. Magyar Péter május közepén ígérte meg, hogy törvénymódosítással kötelezővé teszik a vizsgálóbizottság előtti megjelenést, és ha valaki nem megy el, akkor először olyan jelentős bírságot kaphat, „amit még Hatvanpusztán is megéreznek az emberek”, ha pedig ezután sem jelenik meg, akkor a rendőrség fogja elővezetni. Két nappal később két tiszás képviselő nyújtotta be a javaslatot.

Az országgyűlési törvény eddigi szabályozásával az volt a legfőbb probléma, hogy nem volt érdemi következménye és szankciója, ha valaki nem ment el a vizsgálóbizottság meghallgatására, vagy nem válaszolt ott a kérdésekre, és nem adta át a kért adatokat. Ebben az esetben mindössze annyi történt eddig, hogy az Országgyűlés következő plenáris ülésén az ülést vezető elnök tájékoztatta a nyilvánosságot a kötelezettség elmulasztásáról.

A most elfogadott módosítás után először 100 ezer forintra büntethetik azt, aki nem megy el a bizottság meghívására vagy nem szolgáltat adatot, másodszor már 1 millió forintot kell fizetni, harmadik alkalommal a bírság mértéke ismét 1 millió forint, de ekkor már a vizsgálóbizottság elnöke elrendelheti az együttműködésre kötelezett rendőrségi elővezetését is. Ha valaki önhibáján kívül nem tud elmenni a vizsgálóbizottság meghallgatására vagy nem tudja a kért adatokat átadni, akkor igazolási kérelmet nyújthat be. Ebben indokolni kell „a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik.” Az igazolásról a bizottság elnöke dönt, és ha elutasítja, lehetőség van jogorvoslatra a Kúriánál.

Nemcsak megjelenni lesz kötelező, hanem igazat mondani is. Ennek érdekében módosította az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet. A javaslat elfogadása után vétséget követ el, aki a parlamenti vizsgálóbizottság előtt a kötelezettségének

„alapos indok nélkül nem, vagy a vizsgálat érdemi lefolytatására nem alkalmas módon tesz eleget, és ezzel a vizsgálóbizottság munkáját akadályozza”.

A vétség két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennél is súlyosabb, három évig terjedő szabadságvesztés jár, ha a valótlan adatok állítása „valamely bűncselekmény elkövetésének elősegítésére vagy annak leplezésére irányul”.

A törvényalkotási bizottságban múlt csütörtökön annyiban lazították ezt a részt a tiszás képviselők javaslatára, hogy a megjelenési kötelezettségszegést nem, csupán az adatszolgáltatási és a nyilatkozattételi kötelezettség megszegését fogják büntetni. Nem követ el bűncselekményt, aki a nyilatkozattételt vagy adatszolgáltatást amiatt tagadja meg, mert azzal magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; aki törvényben meghatározott titoktartási kötelezettségének tesz eleget; vagy aki véleményt, politikai értékítéletet vagy jogi álláspontot fogalmaz meg.

A törvény szerint a vizsgálóbizottság elnöke jelentést készít, amelyben sok egyéb részlet mellett benne kell, hogy legyenek a vizsgálat során feltárt tények, bizonyítékok, megállapítások, illetve a bizottság javaslatai az esetleges további intézkedésekre. A jelentést aztán megtárgyalja az Országgyűlés is, és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A határozatnak olyan szempontból nincs jogi relevanciája, hogy nem lehet megtámadni bíróságon vagy felülvizsgálatot kérni, de az érintettek tehetnek nyilvános észrevételeket hozzá, amit feltöltenek az Országgyűlés honlapjára. A törvényalkotási bizottság javaslata alapján bekerült a végleges verzióba az is, hogy a vizsgálóbizottság jelentéséhez a testület bármely tagja tehet különvéleményt vagy kisebbségi véleményt, és ez a jelentés elválaszthatatlan részét képezi. A bizottság mandátuma a határozat elfogadásáig tart.

A törvényben meglehetősen szűkre és homályosra szabták korábban a vizsgálóbizottság működésének körét is: „az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható” ügyet lehet vizsgálni. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, vagy amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

Az elmúlt években gyakran a folyamatban lévő ügyészségi nyomozásra hivatkozva utasították el a fideszes képviselők az ellenzék kezdeményezéseit. A Tisza Párt módosítása után a vizsgálóbizottságok eljárása nem terjedhet ki folyamatban lévő bírósági vagy hatósági eljárás érdemi eldöntésére, valamint nem veszélyeztetheti annak tisztességes lefolytatását, ugyanakkor

a folyamatban lévő hatósági eljárás önmagában nem zárja ki a vizsgálóbizottságok működését.

Ezzel megteremtették a lehetőséget, hogy például az MNB-ügyben is megkezdhesse a működését a vizsgálóbizottság.

A Tisza Párt javaslatára öt vizsgálóbizottság állt fel:

1. A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság;
2. A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság;
3. A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság;
4. Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság;
5. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság.

Strompová Viktória, a Tisza Párt képviselője múlt hétfőn a napirend előtti felszólalásában azt mondta: egy olyan vizsgálóbizottságot is kezdeményeznek, amely az Orbán-kormány migrációellenes, valamint a politikai ellenfeleket migrációpártiként bemutató kampányait, illetve a migrációval kapcsolatos tevékenységét fogja feltárni. „A magyar embereknek joguk van tudni, hogy összesen hány és milyen nemzetiségű embercsempészt ítéltek el, és közülük hányat engedtek szabadon” – mondta a tiszás képviselő. Szerinte az embereknek joguk van azt is megtudni, hogy „az Orbán-kormány milyen forrásból, mennyi pénzt költött a migrációellenes kampányaira, a politikai ellenfeleinek lejáratására a kampányban.”