Betiltották a gigaplakátokat, a gyűlöletkeltő reklámokat és a kampányidőszakon kívüli politikai hirdetéseket

145 igen szavazattal 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta a parlament tiszás többsége a párt három képviselőjének június elején benyújtott törvényjavaslatát, amellyel jelentősen visszaszorítják a közterületi plakátolást és a részletesebb szabályozás lehetőségét az önkormányzatoknak adják. A több témából összeálló salátatörvény másik részei betiltják a kampányidőszakon kívüli és a gyűlöletkeltő politikai reklámokat, valamint leállítják a Diószegi utcai önkormányzati ingatlanok kisajátítását.

A törvényjavaslat eredeti változatát június másodikán nyújtotta be Bódis Kriszta, Csontos Bence és Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt három parlamenti képviselője. A javaslatot azóta több ponton kiegészítették, néhány esetben szigorították, máshol pedig enyhítették, így azt most az eredetitől eltérő verzióban szavazták meg.

Az önkormányzatok kezébe adnák az óriásplakátok szabályozását

A törvényjavaslat legfontosabb eleme a most sok magyarországi várost elcsúfító közterületi reklámplakátok visszaszorítása. A javaslat értelmében betiltják a 15 négyzetméternél – a hagyományos óriásplakátot kicsit meghaladó mértékben – nagyobb közterületi reklámfelületeket. Ez a gyakorlatban a szilárd felületre rögzített gigaplakátok és az épületek homlokzatára kihúzott reklámhálók teljes tilalmát jelenti.

A javaslat a hagyományos óriásplakátok használatát nem tiltja meg, de a helyi önkormányzatokat feljogosítja arra, hogy külön szabályozzák azok kihelyezhetőségét. Az önkormányzatok dönthetnek úgy, hogy korlátozzák ezek használatát, de úgy is, hogy teljesen betiltják azokat. Budapesten erre a fővárosi önkormányzatnak, valamint az általuk megszabott keretek között a kerületi önkormányzatoknak is lehetősége van.

A Tisza törvényjavaslata ezek mellett betiltja a szabadon álló citylight reklámeszközök használatát – ezeket a jövőben csak utcabútorokon, például buszmegállókban lehet majd kihelyezni. A javaslat értelmében a most már álló hirdetőoszlopok sorsáról a helyi önkormányzatok dönthetnek, de új hirdetőoszlopokat az ország egyetlen négyzetméterén sem lehet majd elhelyezni.

A törvényjavaslat június elején benyújtott verziója október 31-ig adott időt a most betiltott reklámfelületek – elsősorban gigaplakátok és reklámhálók – tulajdonosainak azok saját költségen való eltávolítására. Ezt a határidőt egy későbbi módosítással december 31-ig tolták ki, attól kezdve az illetékes önkormányzatok akár négymillió forintos bírságot is kiszabhatnak a jogellenesen kint hagyott plakátok tulajdonosaira.

A törvényjavaslathoz a KDNP képviselői benyújtottak egy olyan módosítót, amelynek értelmében a most betiltott plakátok leszerelését a tulajdonos helyett az államnak kellett volna állnia, az érintett ingatlanok tulajdonosai pedig kártérítést kaptak volna az államtól. A tiszás képviselők nem támogatták ezt a módosítót, így ez a törvényjavaslat parlament elé kerülő verziójából kikerült.

A Tisza törvényjavaslatának egyik legfontosabb pontja, hogy a törvény betartatása a szankcionálással együtt a megyei kormányhivataloktól a helyi önkormányzatokhoz kerül majd át, amelyek az elmúlt években egyértelmű szándékaik ellenére sem tudtak fellépni a gigaplakátok és reklámhálók ellen. Karácsony Gergely már két éve azt ígérte, hogy a saját kezével fogja levágni az illegális gigaplakátokat, és ezt a mostani változás értelmében jövő január elsején nulla óra nulla perckor meg is teheti, sőt, a plakátokat el is kobozhatja majd.

A gyűlöletkeltő reklámokat is betiltanák

A salátatörvény másik fontos része a gyűlöletkeltő politikai reklámok visszaszorítását szolgálja. A törvény értelmében a jövőben a médiatartalmakban tilos lesz olyan politikai hirdetést vagy reklámot közzétenni, amely „az egyenlő emberi méltóságot sérti vagy tagadja, vagy valamely nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát sérti vagy tagadja, valamely közösség kollektív bűnösségét közvetíti, vagy gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul.” Ezek az előírások vonatkoznak a közérdekű közleményekre, illetve az úgynevezett társadalmi célú reklámokra is – vagyis a kormányzat lakossággal szembeni kommunikációjára.

A törvény vonatkozó része megtiltja politikai plakátok, reklámok és hirdetések közzétételét a választási kampányidőszakokon kívül. Ebben egyetlen kivételt tesznek: népszavazások esetében azok elrendelése és megtartása közötti időszakban továbbra is lehet majd ilyeneket használni. Mivel ez az előírás vonatkozik a kormány kommunikációjára is, a törvény értelmében a jövőben nem lehet majd olyan kormányzati kampányokat szervezni, mint amelyeken a kormány eddig emodzsikkal próbálta meg meggyőzni a lakosságot.

Arról, hogy mi számít tiltott politikai reklámnak, a médiaszolgáltatónak a Médiatanácsot kell megkérdeznie, amely egy adott díj ellenében 15 napon belül válaszol arra. A médiaszolgáltatónak innentől kezdve kötelessége lesz a Médiatanács határozatában foglaltak szerint eljárni: nem rakhatja tehát majd ki azt a hirdetést, amit a Médiatanács tiltott politikai hirdetésnek minősít.

A most elfogadott javaslat ezek mellett a választási törvényt is úgy módosítja, hogy aszerint mostantól tilos lesz gyűlöletkeltő és a valóságot „valótlan vagy megtévesztő módon” ábrázoló tartalmat közvetíteni. Szintén betiltják az olyan plakátokat, amelyek tartalma „kiskorúak testi, szellemi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésére károsak”.

A választási törvény eddig is tiltotta választási plakátok elhelyezését bizonyos objektumokon, például védett műemléki értéken és védett természetvédelmi területen. A Tisza törvényjavaslata ezeket egészíti ki azzal, hogy mostantól lámpaoszlopokon, villanyoszlopokon, telefonoszlopokon, közlekedési táblák oszlopain, jelzőtáblán és fás szárú növényen is tilos lesz plakátot rögzíteni.

Maradhatnak a lakók a Diószegi utcai bérházakban

A törvényjavaslatba egy, az előzőektől témájában teljes egészében elkülönülő, a budapesti VIII. kerületi Diószegi Sámuel utcában kisajátításra kijelölt ingatlanok helyzetének rendezését szolgáló rész is belekerült. Ez a történet még 2024-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kitalálta, hogy elvesz a Józsefvárosi Önkormányzattól egy sor, ma főleg önkormányzati bérlakásként hasznosított ingatlant, hogy azokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárképző központját építse ki.

A Józsefvárosi Önkormányzat a területet egy városrehabilitációs program keretében teljes egészében felújította volna, hogy a bérlők a mostaninál jóval jobb körülmények között élhessenek, ez a terv azonban az állami kisajátítással ellehetetlenült volna. Az érintett házak lakóinak az előző kormány tervei értelmében bizonytalanná vált a lakhatása, amit Józsefváros saját forrásból felújított, máshol lévő lakásokkal próbált volna megoldani.

Erre azonban nem lesz szükség: a választások után Lannert Judit oktatási miniszter bejelentette, hogy felmenő rendszerben kivezetik a tanárképzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, amelynek így értelemszerűen nem lesz majd szüksége új Diószegi utcai campusra. A Tisza salátatörvénybe helyezett javaslata ennek megfelelően az egész kisajátítást leállítja, vagyis az önkormányzati lakások maradhatnak majd az önkormányzat tulajdonában.

A törvényjavaslatban ezek mellett szerepel a közbeszerzési törvény egy technikai jellegű módosítása is: a törvény mostani változata szerint június 30-án megszűnik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói rendszer (FAKSZ), amely a közbeszerzési eljárásokban részt vevő ajánlatkérők és gazdasági szereplők számára nyújt szakmai támogatást. Ezt a határidőt a módosító december 31-ig tolja ki, ameddig az új kormány új szakértői rendszert dolgozna ki és vezetne be.

A gigaplakátok és reklámhálók helyzetéről itt írtunk bővebben.