Habár a köztársasági elnök az Alkotmánybíróságtól várta, hogy rendezze az „alkotmányos konfliktust”, péntek délután hét alkotmánybíró kizáratta magát az ügyből. Ugyan Polt Péter, az AB elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, a 7 kizárással ez ellehetetlenült, miután a hatályos törvények szerint az AB teljes ülése csak a tagok legalább kétharmadával határozatképes, azaz a 15-ből 10 tag kellene.
Magyar Péter az alkotmánybírók lépésével kapcsolatban azt mondta, hogy „fellázadt az alkotmánybíróság a magyar köztársaság elnöke ellen”. A Sándor-palota szűkszavúan értékelte a fejleményeket, közleményükben azt írták, „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését”.
A hír hallatán a Fidesz is támadásba lendült, közleményükben az esetet „a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napjának” nevezték, és azt állították, hogy „Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton titkos megállapodást kötöttek, amely értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre a köztársasági elnök beadványát, a posztjukon maradhatnak”. Melléthei-Barna abszurdnak nevezte a Fidesz vádját.
Sulyok szombaton azt nyilatkozta a Politicónak, harcolni fog a hivatalban maradásáért. A lapnak adott interjúban Sulyok úgy fogalmazott, jogi manőverekhez folyamodik, hogy a Tisza-kormány ne tudja elmozdítani a pozíciójából.
