Melléthei-Barna Márton abszurdnak tartja a Fidesz vádját, nem kötött paktumot az alkotmánybírókkal

Újabb Fidesz abszurdnak nevezte Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, hogy a volt kormánypárt azzal vádolja, hogy titkos paktumot kötött Szabó Marcel alkotmánybíróval, és az alkotmánybírók ezért akadályozták meg, hogy hétfőn napirendre kerüljön Sulyok Tamás beadványa.

A Fidesz szerint a paktum arról szól, hogy a beadványt elgáncsoló alkotmánybírók a posztjukon maradhatnak. A Tisza képviselője Facebook-oldalán erre úgy reagált, hogy semmilyen titkos paktumot nem kötött sem ő, sem a Tisza-frakció vagy a kormány Szabó Marcel alkotmánybíróval vagy azokkal, akik úgy döntöttek, hogy ebben az alkotmányos puccskísérletben nem vesznek részt. „A Fidesz magából indul ki és képes ismét alulmúlni önmagát.”

Melléthei-Barna szerint Sulyok Tamás indítványa jogi nonszensz, és az alkotmánybírók szakmai okok miatt hozták meg a döntésüket.

„Én semmilyen háttérmegállapodást nem kötök senkivel. Végzem a munkámat, a legjobb tudásom szerint”

– fogalmazott a képviselő, és megismételte, hogy a Tisza Párt egyik fontos vállalása volt a Fidesz által kinevezett bábok, így például Polt Péternek a leváltása. „Hogy egy klasszikust idézzek: további jó vergődést!” – zárta a Facebook-posztját Melléthei-Barna, majd kommentben megjelent Magyar Péter, hogy jelezze: „már vergődni sem tudnak rendesen”.

A miniszterelnök május végéig adott lehetőséget az általa fideszes bábnak tartott Sulyoknak és más közjogi tisztségviselőknek – köztük Polt Péternek, az Alkotmánybíróság elnökének és a 14 másik alkotmánybírónak –, hogy önszántukból lemondjanak. Magyar szerint a választók április 12-én rendszerváltásra szavaztak, és ennek része a régi rendszer által kinevezett „Orbán-bábok” eltávolítása. Mivel ezt nem tették meg, a tiszás parlamenti többség Alaptörvény-módosítással tervezi elmozdítani őket a pozíciójukból.

Sulyok Tamás megpróbálta ezt előre megakadályozni azzal, hogy június 11-én az AB-hoz fordult a tervezett alaptörvény-módosítások miatt. Szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Sulyok pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket.

Szabó Marcel és hat másik alkotmánybíró kizáratta magát az eljárásból, és többek között azt kifogásolták, hogy Sulyok Tamás nem egy elfogadott Alaptörvény-módosítás eljárási szabályszerűségéről kér állásfoglalást, hanem egy jövőbeli helyzet alkotmányjogi megítéléséről. A hét kizárással ellehetetlenült az ügy tárgyalása, mert az AB teljes ülése csak a tagok minimum kétharmadával, 10 fővel lenne határozatképes, és a 7 kizárással ez már biztosan nem jönne össze. Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ezért levette Sulyok beadványát a hétfői ülés napirendjéről.

Magyar Péter ezt úgy értelmezte, hogy fellázadt az Alkotmánybíróság a magyar köztársaság elnöke ellen. „Itt a vége a történetnek” – üzente Sulyoknak a pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján a miniszterelnök, és arról beszélt, hogy a közjogi válság miatt azonnal távoznia kell posztjáról Sulyok Tamásnak és Polt Péternek is. A Sándor-palota csak annyit reagált, hogy „a köztársasági elnök tudomásul vette az alkotmánybírák döntését”, míg a Fidesz a magyar alkotmányosság egyik legszégyenteljesebb napjáról és kisszerű, egzisztenciális alkuk koráról írt a szombat reggeli közleményében.