Sulyok Tamás a Politicónak azt mondta, küzdeni fog, hogy köztársasági elnök maradhasson
Sulyok Tamás köztársasági elnök azt nyilatkozta a Politicónak, hogy harcolni fog a hivatalban maradásáért. A lapnak adott interjúban Sulyok úgy fogalmazott, jogi manőverekhez folyamodik, hogy a Tisza-kormány ne tudja elmozdítani a pozíciójából.
Sulyok szerint Magyar Péter az állami intézmények átvételét tervezi, ami Orbánénál is abszolútabb hatalmat biztosítana számára. Sulyok arról is beszélt, hogy az új miniszterelnök még Orbánnál is pimaszabbul él vissza a kétharmados parlamenti többségével. Sulyok szerint pont ezért kötelessége hivatalban maradni, hogy megvédje a demokratikus normákat, valamint a parlament és az államfői hatalom szétválasztását. „Egyetlen [parlamenti] többség sem adhat felhatalmazást a jogállamiság és az európai értékek semmibevételére” – mondta a köztársasági elnök a Politicónak. Majd hozzátette, hogy a Tisza Párt 16 hét alatt nagyobb hatalomkoncentrációt akar elérni, mint a Fidesz 16 év alatt, mert „valójában le akarja váltani az előző parlament által megválasztott összes köztisztviselőt”.
Hajdu Márton, a Tisza országgyűlési képviselője és a parlament külügyi bizottságának elnöke szerint jelenleg több intézkedést is mérlegelnek Sulyok és más közjogi méltóságok eltávolítására, de részleteket nem árult el a lapnak. A köztársasági elnök állítására, miszerint a Tisza agresszívebben törekszik a hatalom koncentrálására, mint Orbán, Hajdu úgy reagált: „Sulyok soha nem védte a fékek és ellensúlyok rendszerét, amikor Orbán lebontotta azokat, és nem védte azokat sem, akiket a hatalommal való visszaélés célba vett. Most, hogy a saját múltját kérdőjelezik meg, azt akarja elhitetni velünk, hogy egy egy hónapos Tisza-kormány veszélyesebb, mint Orbán tizenhat éves uralma. Mennyire hihető ez?”
A Tisza Párt április 12-én kétharmados többséget szerzett, és Magyar Péter már a választás éjszakáján lemondásra szólított fel több állami tisztségviselőt. Sulyok Tamásnak május 31-ig adott lehetőséget arra, hogy önszántából távozzon, de a köztársasági elnök úgy döntött: nem mond le. Másnap a miniszterelnök személyesen is megjelent Sulyoknál, majd kijelentette, hogy a kétharmados felhatalmazásukkal módosítani fogják az Alaptörvényt, hogy helyreállítsák a magyar jogállamot.
Sulyok június 11-én fordult az Alkotmánybírósághoz a közjogi méltóságok elmozdítását célzó alaptörvény-módosítások miatt. Azzal volt a gondja, hogy szerinte a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal is próbálkozhat a jövőben, amelyek „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”. Sulyok pedig úgy gondolja, tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Mert ha nem, akkor az AB tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket.
A beadvány több alkotmánybírónál is kiverhette a biztosítékot, közülük heten kizáratták magukat az ügyből. Polt Péter, az AB elnöke sürgősségi eljárásban hétfőre tűzte ki Sulyok beadványának tárgyalását, a hét kizárással ez jó eséllyel ellehetetlenül, a hatályos törvények szerint ugyanis az AB teljes ülése csak a tagok legalább kétharmadával határozatképes, azaz a 15-ből tíz tag kellene. Polt a kizárások miatt végül levette az ügyet az Alkotmánybíróság napirendjéről. A Sándor-palota pedig közölte, hogy Sulyok tudomásul vette az alkotmánybírák döntését.
