„Tudjátok, hogy semmi kedvem megváltozni. Nem teszek se fél-, se teljes fordulatot” – jelentette ki Orbán Viktor, miután a Fidesz szombati tisztújító kongresszusán ismét megválasztották a párt elnökének, és előtte a párt tagjai órákon át már-már unalomig ismételgették, hogy az áprilisi vereség után megújulásra és fiatalításra van szükség.
Ezt egyébként Orbán se tagadta, a választási vereség okait elemezve délelőtt azt mondta, hogy a Fidesz főkolomposaként ő az egyedüli felelős, de még odáig is eljutott, hogy a fiatalok durván elutasították az ő személyét, és szerinte végül ezen úszott el az egész választás. A felelősségvállalást mégis letudta annyival, hogy a választás után felajánlotta a lemondását, majd a tisztújításon ismét őt választották meg a párt élére. Kihívója ezúttal sem akadt.
A közel hat órán át tartó kongresszus felszólalásaiból az a kép rajzolódott ki, hogy a párton belül nincs valós igény az ő távozására, de még az a dilemma sem merült fel egy fél mondat erejéig sem, hogy lehetséges-e Orbánnal a megújulás. Hidvéghi Balázs országgyűlési képviselő szokatlanul keményen és őszintén szállt bele a Fidesz kommunikációs- és kampányhibáiba, de addig ő sem merészkedett el, hogy ebben Orbánnak milyen felelőssége van. Sőt inkább arról beszélt, hogy a következő időszakban meg kell védeniük „Orbán Viktor kivételes politikai teljesítményét”.
Hidvéghi volt az egyetlen, aki a vereség okai közé sorolta a 2024-es kegyelmi botrányt, ahonnan a Fidesz mélyrepülése és a Tisza Párt története datálható. Szerinte ez a seb azóta sem gyógyult be, és máig nem tisztázódott, hogy pontosan mi történt. Mások inkább csak kommunikációs és szervezeti hibákról beszéltek, na meg arról, hogy nem volt megfelelő válaszuk a NER-elit fényűzésének kritikájára és a korrupciós vádakra. Gyurákovics Andrea ferencvárosi politikus Lázár tavaly márciusi mondását felidézve a Fideszre tapadt kullancsokat kritizálta, Révész Máriusz volt kormánybiztos szerint pedig sok morális hibát vétettek, és addig nem lesz megújulás, amíg ezekkel nem néznek szembe.
Ez volt a ritkább vélemény, a vereség okai és a tartalmi megújulás helyett a kongresszus többsége inkább Magyar Pétert és a Tisza Pártot támadta. Navracsics Tibor például azt mondta, hogy az új kormány embertelen és működésképtelen országot épít, és leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, más pedig amiatt aggódott, hogy Magyar lebontja a jogállamot és a demokráciát. Talán Kövér László és Deutsch Tamás felszólalásában ütközött ki a legjobban, hogy mennyire nem értik az április 12-i választás üzenetét: előbbi a „brüsszeli bábok” pusztításának nevezte a Tisza Párt kormányzását, utóbbi pedig szinte kizárólag genderideológiáról, migrációról és Brüsszelről beszélt.
A megújulás vissza-visszatérő ígéretét legfeljebb annyi jelezte, hogy kimaradtak a programból a Fidesz-kampány meghatározó szereplői: Szijjártó Péter, Lázár János, Kocsis Máté, Menczer Tamás és Orbán Balázs. A nap nagy részében az országos politikában ismeretlen, helyi követek mondták el néhány percben a véleményüket. Ezekből maximum annyit lehetett kiolvasni, hogy a Fidesz vezetése az elmúlt években teljesen eltávolodott a helyi szervezetektől, és a párt alacsonyabb szintjein semmi beleszólásuk, visszajelzési lehetőségük nem volt.
A forgatókönyv arra épült, hogy a kongresszus elején Orbán mond egy beszédet, majd a hozzászólásokra és kritikákra a végén újabb beszédben reagál, de ő a megválasztása után lényegében csak annyit mondott, hogy nem fog megváltozni. Egy ígéretet azért tett a tagságnak: nem festi át magát, és továbbra se jár herebere partikra. A fiatalítás az ő délutáni beszédében is előkerült, és úgy fogalmazott, hogy a párt élén is nemzedékváltásra van szükség. „Jöjjenek a fiatalok, negyvenesek meg harmincasok, akik hajlandóak beletenni harminc-negyven évet az életükből a haza szolgálatába.” Azt ígérte, hogy a következő egy évben azért fog dolgozni elnökként, hogy „ez minél hamarabb megtörténjen, és egy új nagy korszak kezdődhessen a Fidesz életében”.
Állítása szerint azért csak egy évre vállalta az elnökséget, mert becsületbeli ügynek tartja, hogy a vereség után lemondjon, de ne álljon félre. „Becsületbeli ügynek tartom, hogy a Fideszt rendezett, korszerűsített és győzelemre esélyes pártként adjam át a fiataloknak. Ezt a munkát el is fogom végezni.” Arról azonban valójában semmit nem tudhattunk meg, hogy miből áll majd ez a munka.
Orbán a délelőtti beszédében azt mondta, hogy másfajta működésre van szükség ellenzékben, és az a feladatuk, hogy az emberek hangja legyenek, valamint megszervezzék az ellenállást „a kormány hibás döntéseivel, nézeteivel és erőszakos hatalmi visszaéléseivel szemben”. Szerinte őszre kiderül, hogy meddig tűri az ország a mostani kormány bántalmazó kormányzását, aztán eljön a patrióták nagy nemzeti ellenállásának ideje.
„Mire a falevelek lehullanak, a megújult Fidesznek készen kell állnia”
– jelentette ki Orbán, és arról is beszélt, hogy addigra készen kell állniuk arra az esetre, ha a kormány befuccsol, és az embereknek elegük lesz Magyarékból.
Ki is adta a parancsot: szeptemberig rendbe kell tenni a Fideszt a pincétől a padlásig. Ennek érdekében az alapszabály módosításával megszüntették az elmúlt 16 évben (az áprilisi választást leszámítva) sikeres választókerületi rendszert. A jövőben a Fidesz szervezete az önkormányzati rendszerhez igazodik: a pártban települési csoportok és megyei választmányok lesznek. A megyei választmányok megyei elnököket választanak, akik automatikusan tagjai lesznek az új elnökségnek. A Fidesz országos elnöksége jelentősen bővül, így a jövőben a 19 megyei és a fővárosi elnökből, az országos választmány elnökéből, a magyar és az európai parlamenti frakcióvezetőből, illetve a kongresszus által választott elnökből és négy alelnökből, azaz összesen 28 főből áll majd.
A Fidesz eddigi alelnökeiből csak Gál Kinga EP-képviselő tarthatta meg a pozícióját, Kubatov Gábor, Kósa Lajos és Németh Szilárd teljesen a partvonalra került. Gál mellé csatlakozott alelnöknek Bóka János és Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő, valamint Kreicsi Bálint salgótarjáni polgármester, más jelölt erre a pozícióra sem volt. A megyei elnökök többségét pedig a választáson elbukott választókerületi jelöltek alkotják, így a megújulásról itt is nehéz lenne beszélni.
A beharangozott szervezeti átalakítás legfeljebb elfedi azt a tényt, hogy tartalmi innovációra továbbra sem képes a Fidesz.
Nem derült ki, miben fognak változtatni a vereség után, és milyen új témát találnak ki. A migrációs paktum elutasításáról szóló kongresszusi határozatot némileg beárnyékolta Magyar Péter szombat reggelre meghirdetett sajtótájékoztatója, amelyen az Orbán-kormány titkos terveit mutatta be a vitnyédi migránstáborról. A volt miniszterelnök erre csak annyit tudott reagálni a sajtónak, hogy Magyarországon nincs semmilyen migránstábor, míg Gulyás Gergely azt állította: csak az volt a terv, hogy becsapják az EU-t.
„De sikerült?” – kérdezhetné Kovács Zoltán korábbi kormányszóvivő. Az a terv aligha sikerült, hogy a mostani kongresszussal lezárják a vereséghez vezető korszakot. A szombati nap alapján úgy tűnik, hogy még mindig nem találják az ellenszert Magyar Péter úthengerével szemben. A hereberepartik elutasítása, a Védvonal felállítása és a megújulás monoton ismételgetése ugyanis ehhez kevés lesz.
