Török Gábor szerint védhetőbb lenne, ha az új elnököt közvetlenül választaná meg az ország

Török Gábor Magyar Péter és Sulyok Tamás reggeli találkozója kapcsán arról írt, bár a Tisza világosan kommunikált arról, hogy a megválasztása esetén el fogja távolítani az előző rezsim idejében megválasztott vezetőket, a köztársasági elnök alkotmánymódosítással történő eltávolítása „ellentétes az alkotmányosság szellemével”.

Magyar Péter hétfő reggel a Sándor-palotában találkozott a köztársasági elnökkel. Az utána tartott rövid sajtótájékoztatón azt mondta, arról tájékoztatta az államfőt, hogy amennyiben nem mond le önként, akkor „én a mai napon erről a döntéséről tájékoztatom a Tisza képviselőit, tájékoztatom a javaslatainkról őket és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat. (…) Az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására”. A megfosztási lehetőségről azt mondta, a köztársasági elnöki státusz megmaradt tekintélyének érdekében nem ezt fogják alkalmazni. „Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni”, fogalmazott. Sulyok korábban azt üzente, nem mond le, hanem megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását.

Török Gábor szerint Sulyok Tamás „személyét, teljesítményét nem könnyű védeni, az intézményt viszont fontos lenne – ha fontosnak tartjuk azokat az értékeket és feladatokat, amelyek miatt létezik”. Az elemző szerint mivel a Tisza már a választás előtt világossá tette, hogy kétharmados felhatalmazás birtokában el fogja távolítani az előző rezsim idejében megválasztott vezetőket, a szavazók ennek tudatában szavazhattak a pártra. Ugyanakkor

„a hivatalban lévő, legitim parlamenti döntéssel megválasztott vezetők alkotmánymódosítással történő eltávolítása – még akkor is, ha megtehető – ellentétes az alkotmányosság szellemével. Az volt 2010 után és az most is.”

Az elemző szerint „védhetőbb lenne a helyzet, ha az új elnököt új rendszerben, közvetlenül választaná meg az ország – ugyanakkor úgy tűnik, hogy az új kétharmados többség egyelőre nem ebben gondolkozik, hanem maga szavaz meg utódot Sulyok helyére.”

Hozzátette, „a Tisza rendszerváltásnak, az ellenzék alkotmányos válságnak fogja keretezni a történteket”, és bár ez a vita most nem látszik kockázatosnak a Tiszának, később átértékelődhetnek a mostani események.

A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.

Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.

Stánicz Péter alkotmányjogász a választás után a Telex műsorában arról beszélt, ha ez megtörténik, az Országgyűlés kétharmada megindíthatja a köztársaság elleni eljárást, végül pedig az Alkotmánybíróság dönthet arról, hogy valóban indokolt-e a köztársasági elnök elmozdítása, és az AB mondhatja ki, hogy megfosztja a tisztségétől. Ez a garancia arra, hogy az Országgyűlés „ne rángathassa kénye-kedve szerint” a köztársasági elnököt.