A Telex élő adásának vendége volt Stánicz Péter alkotmányjogász. Stánicz arról beszélt, az alkotmány nem jogszabály, ezért akár visszamenőleges hatályú is lehet, és Orbán Viktor miniszterelnöki ciklusainak korlátozására is vonatkozhat. Arra számít, hogy Sulyok Tamás nem fog trükközni a határidővel, harminc napon belüli összehívja az Országgyűlést.
„A kétharmados többség alkotmányozó többség, lehet új alkotmányt létrehozni, vagy a jelenlegit módosítani, ebbe abszolút belefér egy limit bevezetése is arról, hogy mennyi ideig lehet valaki miniszterelnök” – mondta Stánicz. Bár Orbán Viktor már bőven túllépte a Tisza által belengetett két ciklusos korlátozást, kérdés, őt érintené-e egy most születő alaptörvényi korlátozás abban, hogy újra induljon a miniszterelnöki pozícióért.
Stánicz szerint mivel az alkotmány nem jogszabály, nem vonatkozik rá a visszamenőleges jogalkotás tilalma, így az is elképzelhető lenne, hogy ez visszamenőleges hatályú legyen. Az alkotmányjogász szerint ezt az Alkotmánybíróság is nagyon nehezen tudná vitatni. Egy alaptörvény-módosítást az Alkotmánybíróság érdemben nem vizsgál, tehát a tartalmi „megfelelőségét” nem, csak a megalkotás körülményeit vizsgálja – pont a jelenlegi hatalom változtatta meg az erről szóló szabályozást, mondta Stánicz.
Stánicz szerint az Alkotmánybíróság mostani gyakorlatából az látszik, hogy kritika nélkül el szokta fogadni, ami az alkotmány szövegében van, ezért a Fidesz is hiába tenne panaszt az Alkotmánybíróságnál a benne foglaltak miatt.
Nem valószínű, hogy Sulyok trükközne a határidővel
A választás utáni hatalomátadás menetrendje szerint az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáig maximum 30 nap telhet el a választás után, innentől az új kormány megalakulásáig Orbán ügyvivő miniszterelnök lesz. Az alakuló ülésen a képviselők esküt tesznek, ezután megválasztják a miniszterelnököt és az Országgyűlés tisztségviselőit. A megválasztott miniszterelnök javaslatára ezután nevezheti ki a köztársasági elnök a minisztereket, ekkor állhat fel az új kormány.
Jelenleg viszont egyáltalán nincs megkötve a kormány keze a jogalkotás terén. Magyar Péter emiatt arra szólította fel Sulyok Tamást, hogy ne várja ki a 30 napos határidőt, hanem minél előbb hívja össze az új Országgyűlést. Stánicz szerint ebben a helyzetben, mivel kormányváltás áll fenn, indokolt is lehet a sürgetés.
A veszélyhelyzet miatti különleges jogrend még május 13-ig fennáll, ezt jelenleg meg is hosszabbíthatja a jelenlegi kormány, de az új Országgyűlés bármikor dönthet majd úgy, hogy megszünteti. Stánicz szerint bár elvi lehetőség van arra, hogy az Orbán-kormány gyors törvényhozásba kezdjen, nagyon kevés olyan rendelkezés van, amit kétharmados többséggel ne lehetne később felülírni.
Szerdán Sulyok Tamás a Sándor-palotába hívta a mandátumot szerzett pártok vezetőit. Ez ilyenkor a kötelessége is, mondta Stánicz, ezután fogja ajánlani az új miniszterelnök személyét az Országgyűlésnek. Az alkotmányjogász szerint ilyenkor tiszteletben kell tartania a nép akaratát, a szerdai találkozó inkább formalitás, hiszen egyértelmű a választói akarat.
Arra az esetre, ha Sulyok mégsem hívná össze harminc napon belül az új Országgyűlést, az alkotmányjog nem tud választ adni, de Stánicz szerint nem is valószínű, hogy a köztársasági elnök trükközne ezzel, nem is utal erre egyelőre semmilyen jel.
„Nyilván az alkotmányjog abból indul ki, hogy egy demokratikus jogállamban a köztársasági elnök betartja a 30 napos határidőt” – mondta.
„Én most sem számítok arra, hogy a köztársasági elnökünk visszaélne a jogköreivel” – mondta. Ha nem hívná össze, azzal alaptörvényt sértene, szándékos jogsértés esetén pedig a köztársasági elnök megfosztható a tisztségétől.
Az alkotmányjog lényege az állandóság
A jelenlegi alaptörvénybe az elmúlt évtizedben rengeteg olyan plusz rendelkezés is bekerült, amikkel kapcsolatban eleve kétséges, hogy egyáltalán van-e helyük benne, ennek a rendbetételéhez szükség van kétharmados, tehát alkotmányozó többségre. Illetve vannak olyan sarkalatos törvények, például a választási törvény, amelyek módosításához szintén kétharmados többség kell.
Magyar Péter korábban többször kijelentette, hogy nem fogják nem jogállami eszközökkel helyreállítani a jogállamot. Stánicz szerint ez nagyon fontos megállapítás, mert „az alkotmányjog lényege az állandóság”, van egy rendszerektől független, általános tartalma. Ha a kétharmados többségekkel folyamatosan új alkotmányokat fogadnak el, az nagyon kiszolgáltatott, bizonytalan helyzet a szakértő szerint. „Mi arra a garancia, hogy négy év múlva nem lesz megint teljesen átírva a társadalmi együttműködés alapvető szabályrendszere?”
„Én azt gondolom, hogy az üdvözlendő, hogy jogállami eszközökkel kíván fellépni a mostani rendszer megváltoztatására” – mondta.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az új alkotmány elfogadását hosszú társadalmi és szakmai egyeztetés, valamint egy erről szóló népszavazás is megelőzné. Stánicz is hangsúlyozta, hogy „hosszú társadalmi, szakmai egyeztetésnek kell megelőznie egy helyes alkotmányozást”. Az alkotmányjogász szerint „ez szükséges ahhoz, hogy megjelenjen benne a társadalmi sokszínűség”, egy alkotmánynak ugyanis nem kizárólag a többségi akaratot kell tükröznie. Ezért egy alkotmányozó folyamatnak sokoldalúnak kell lennie, „ez nem csak jogászi feladat”. Az alaptörvény-módosításról viszont jelenleg nem lehet népszavazást tartani, Stánicz szerint ez inkább egy konzultációs eszköz lenne, de önmagában nem lenne elég az alkotmány elfogadásához.
Az Országgyűlés nem rángathatja kénye-kedve szerint a köztársasági elnököt
Magyar Péter vasárnap este és a hétfőn tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is élesen bírálta a köztársasági elnököt, bábnak nevezte, és lemondásra szólította fel. Magyar azt is mondta, ha Sulyok Tamás magától nem mond le, akkor „megoldják”. Stánicz ezzel kapcsolatban azt mondta, a köztársasági elnök csak akkor mozdítható el, ha nem tartja be az alaptörvény rendelkezéseit, szándékosan törvényt sért vagy bűncselekményt követ el.
Ha ez történik, az Országgyűlés kétharmada megindíthatja a köztársaság elleni eljárást, végül pedig az Alkotmánybíróság dönthet arról, hogy valóban indokolt-e a köztársasági elnök elmozdítása, és az AB mondhatja ki, hogy megfosztja a tisztségétől. Ez a garancia arra, hogy az Országgyűlés „ne rángathassa kénye-kedve szerint” a köztársasági elnököt.
Az Alkotmánybíróság elnökét és tagjait az Országgyűlés nem tudja elmozdítani. Ez a helyes működés, hiszen pont a függetlenséget testesíti meg a jogállami rendszerben, mondta Stánicz. Egy alkotmánybíró elmozdításáról csak az alkotmánybírók testülete dönthet. Az Alkotmánybíróság tagjainak a létszáma viszont alaptörvény-módosítással bővíthető, tehát nagyobb létszámú alkotmánybírósági testületet létre lehet hozni. Bár a tagok többségét a Fidesz nevezte ki, Stánicz szerint az Alkotmánybíróság feladata az alaptörvény védelme, ezért „bíznunk kell ezeknek az embereknek az önmérsékletében, racionális gondolkodásában és jogszerű eljárásában”.
Az alkotmányjogász szerint az elmúlt években vegyesen nyilvánult meg az AB függetlensége, voltak olyan ügyeket, amikbe az AB döntő mértékben beleszólt, de olyanok is, amik hiába vetettek fel alkotmányos kérdéseket, az AB tartózkodott attól, hogy megállapítsa a saját hatáskörét.
Magyar Péter több állami intézmény vezetőjét is távozásra szólította fel, ők a legtöbb esetben abban az esetben mozdíthatók el, ha méltatlanok a pozíciójukra, vagy nem látják el a feladatukat. Ezt a köztársasági elnök kezdeményezheti, és utána az Országgyűlés szavazhat róla. Az Állami Számvevőszék esetében, mivel az az Országgyűléshez kötődő szerv, maga az Országgyűlés is tud intézkedni.
