Magyar Péter váratlan ajándéka, egymásra mutogatás és a katázás ígérete – ez történt a parlament hétfői ülésén

Magyar Péter először Toroczkai felszólalására reagált. Megerősítette, hogy politikai megállapodást kötött az új kormány Ursula von der Leyennel. Elmondta ugyanakkor, ő se volt biztos abban, hogy ez sikerülhet. „Szerintem ez történelmi siker.”

A szuverenitásról való részleges lemondásról azt mondta, ez már önmagában azzal is megtörtént, hogy 2004-ben csatlakozott Magyarország az EU-hoz, ennek viszont sok előnye is lett. Már csak azért is, mert szerinte mindhárom frakció Brüsszelhez és a külföldhöz fordulna a köztársasági elnök kapcsán. Amikor ezt mondta, kitört a nevetés sok képviselőből.

Amikor Toroczkait arról kérdezte, támogatják-e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal alapítását, az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését, helyszíni tudósítónk szerint a Mi Hazánk frakcióvezetője bólogatott. Akkor viszont nem, amikor az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról kérdezte a miniszterelnök.

Magyar szerint a korábbi köztársasági elnökről, Sólyom Lászlóról vaskosat hazudott Toroczkai, amikor arról beszélt, Sólyom mit csinált a 2006-os tüntetések után. Magyar úgy emlékszik, hogy amikor égett a TV-székház, Toroczkai egy rendőrautóban ült.

A frakcióvezetők közül Melléthei-Barna Márton szólalt fel utoljára, bár nem ő a Tisza frakcióvezetője, hanem Bujdosó Andrea Anna. Melléthei-Barna hihetetlen, óriási eredménynek nevezte, hogy három héttel a kormányváltás után sikerült megállapodni az uniós forrásokról.

Megismételte azt, amit Magyar is mondott, hogy nincs titkos politikai paktum az EU-val, az EU csak azt várja el, hogy a kormány megerősítse és előmozdítsa a korrupcióelleni harcot. Az Orbán-kormány ezeket a feltételeket nem teljesítette „mert a hazánk boldogulásánál fontosabb volt számukra saját gazdagodásuk biztosítása és az ellopott vagyon védelme”. Mint mondta, az előző kormány lemondott ezekről a forrásokról, és ezért nem készítette elő a szükséges jogszabály-módosításokat, a források lehívását.

Az Orbán-kormány szinte lehetetlen helyzetet teremtett, és történelmi esélyt játszott el, az elmúlt 100 év talán legnagyobb lehetőségét azzal, hogy az uniós forrásokról lemondott. „A történelem ítélni fog felette, az emberek már megtették ezt április 12-én” – mondta a Tisza képviselője.

Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető két következtetést vont le Magyar Péter beszédéből, egyrészt azt, hogy a választási kampány véget ért, másrészt azt, hogy a Tisza megnyerte a választást. Ez viszont a beszéd tartalmából igazából nem jött le, mert Magyar most is a korábbi kormányok munkájával foglalkozott. Arról viszont nem beszélt, milyen eredményeket értek el az Orbán-kormányok. Amikor azt mondta, a szegénységi küszöb Magyarországon az EU-s átlag alatt van, mire Hatala-Orosz Csaba (Tisza) az arcát a kezébe temetve prüszkölve röhögött.

Gulyás elmondta, minden uniós pénznek örülnek, ami Magyarországra jön, de tudni akarják, ezekért cserében miket vállalt a Tisza, elfogadta-e például a migrációs paktumot. Gulyás szerint sérti a jogállamiságot, hogy Sulyok Tamást el akarja mozdítani a pozíciójából Magyar, visszamenőleges jogalkotásnak tartja ezt, amely miatt akár az eddig megkapott uniós pénzeket is visszavehetik. „Egy kormánytöbbség sem gondolta azt, hogy Göncz Árpádot, Mádl Ferencet le lehetett volna váltani. Ezt kérem, hogy gondolják át, ez egy olyan döntés, ami elfogadhatatlan” – mondta Gulyás.

A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence felszólalásában arról beszélt, hogy a lex Orbán után jön a lex Sulyok, amivel el akarja távolítani a hivatalából a köztársasági elnököt és más közjogi vezetőket. A köztársasági elnökről szóló vita Rétvári szerint a magyar közjogi rendszer stabilitásáról szól a vita, hogy megőrizzük-e a magyar közjogi rendszer stabilitását, vagy a miniszterelnök kénye-kedve szerint feszegetheti ezt a rendszert. Ilyenre még nem volt példa – mondta Rétvári, amit hangos nevetés fogadott a Tisza padsoraiból.

Rétvárinak a mostani helyzetről 1948 jut eszébe, amikor Rákosi Mátyás és Gerő Ernő az akkori kisgazdapárti köztársasági elnököt akarta eltávolítani a hivatalából. Szerinte kísértetiesen hasonlít az akkori helyzet a mostanira, de ez a KDNP számára elfogadhatatlan.

Önmagán kívül kit tud ön tisztelni, ha a köztársasági elnököt sem tiszteli? – tette fel a kérdést a KDNP frakcióvezetője, aki szerint alkotmányos válság felé vezeti az országot az, ha a Tisza nem hagyja, hogy Sulyok Tamás kitöltse a mandátumát.

Nyolc percük van a frakcióvezetőknek vagy helyetteseiknek arra, hogy reagáljanak Magyar Péter felszólalására. Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője kezdett. Szerinte „35 perces dajkamesével örvendeztette meg” a parlamentet Magyar Péter.

Azt mondta, a Politico szerint nincs még itt a pénz, csak politikai megállapodást kötött Magyar az Európai Bizottság elnökével. Toroczkai azt üzente, a megállapodás konkrét feltételeit is elmondhatta volna Magyar. A korrupció elleni fellépésben egyetért a miniszterelnökkel, de azt mondta, fel kellett volna hoznia Ursula von der Leyennek, hogy az ő korrupciós ügyeivel mi a helyzet. Beszélt arról is, hogy bizonyos kérdésekben, például a migrációs paktum kérdésében nincs mozgástere Magyarnak.

Toroczkai beszélt arról is, hogy nem reagált bizonyos botrányokra Sulyok Tamás. Elmondta, mennyi botrányos ügyben nem szólaltak fel a korábbi köztársasági elnökök. Azt is említette, hogy Göncz Árpád kegyelmet adott Varga Bélának, akit gyerekgyilkosságért ítéltek el. Varga Béla egyébként az utolsó halálraítélt volt Magyarországon, az ő ítéletét életfogytiglanra enyhítette a korábbi köztársasági elnök.

„Egyszerűen nem mozdíthatja el egy miniszterelnök, nem mozdíthatja el akárki a köztársasági elnököt.” Szerinte korábban is tudta mindenki az országban, hogy egy alkotmányos demokráciában nem lehet olyat tenni, amit Magyar Péter csinál. Felszólalását azzal zárta, hogy Magyar „nem építhet diktatúrát”.

Nagyon sok munkánk van abban, hogy Magyarország erős szövetséges legyen Európában, az Európai Unióban – mondta Magyar, azt bejelentve, hogy kedden Berlinbe, szerdán Párizsba utazik. „Nagyon mélyre taszította hazánk nemzetközi megítélését az elmúlt időszak” – mondta, de a kormány vissza fogja építeni a Magyarországba vetett bizalmat.

„Hiszek abban, hogy Magyarország előtt jobb évek állnak, és azt kérem, dolgozzunk ezen együtt felelősséggel és a nemzeti iránti szolgálat szándékával” – zárta beszédét a miniszterelnök.

Az ellenzéki padsorokban üresen maradt Kocsis Máté, Szijjártó Péter és Lázár János széke is, Gulyás Gergely és Takács Péter viszont bent ülnek.

A miniszterek többsége is ott van az ülésen, Orbán Anita külügyminisztert viszont államtitkára, Velkey György László helyettesíti a Magyar Péter melletti bársonyszékben.

Parlementi tudósítóink szerint Koncz Zsófia és Hegedűs Barbara pink, Dúró Dóra búzavirágkék és Szimon Renáta piros szetje töri csak meg a formális tengerészkék-fekete-fehér-szürke tengert. A képviselők csendben hallgatták Magyar Péter beszámolóját, Gulyás Gergely és Toroczkai László jegyzeteltek, mert frakcióvezetőként ők reagálhatnak a felszólalására.

Magyar hétfőn tárgyalt Varga Mihály jegybankelnökkel, akit tájékoztatott az uniós pénzek hazahozataláról, a korrupcióellenes intézkedésekről és arról, hogy olyan felelős költségvetési politikát tervez folytatni a kormány, ami erősíti a családok, a vállalkozások és a befektetők bizalmát. Ebben pedig stratégiai partnerként tekint a Magyar Nemzeti Bankra a kormány, és tiszteletben tartja annak függetlenségét.

Magyar Péter szerint Sulyok több mint két éven keresztül hallgatott olyan kérdésekben, amikben meg kellett volna szólalnia. Itt említette Orbán poloskázós beszédét, ahogy azt is, amikor Lázár János „minősíthetetlen módon beszélt roma honfitársainkról”.

„A köztársasági elnök krónikusan fél az orosz fél felelősségének kimondásától” – tette hozzá a miniszterelnök. Sulyoknak szerinte mindig a korábbi miniszterelnök, Orbán szava volt az első. Felhozta azt is, hogy 2025 májusában Sulyok a Facebook-oldalán köszöntötte fel Orbánt, amely Magyar szerint az ötvenes éveket idézte.

Most is elmondta, hogy az összes állami intézmény méltóságát helyre fogják állítani, így a köztársasági elnöki intézményét is.

Magyar Péter szerint a magyarok áprilisban arról is szavaztak, hogy véget kell vetni annak a korszaknak, amikor egy politikai erő a saját embereivel tudja feltölteni az államnak azokat az intézményeit, amelyeknek a politikától függetlennek kellene lennie, az Állami Számvevőszéktől a Kúrián át a Médiahatóságig és a köztársasági elnökig.

Mint mondta, sokan arra számítottak, hogy ezek a „bábok”, ahogy hivatkozni szokott ezekre az állami vezetőkre, majd lemondanak, mert megértik, hogy miről döntöttek a magyarok a választásokon, de ez nem történt meg. Sulyok Tamás köztársasági elnök is így döntött, erről az elnök hétfőn reggel, a Magyar Péter által megadott határidő lejártával nyilatkozott.

A miniszterelnök ezután elismételte, hogy Sulyok szerinte miért alkalmatlan a köztársasági elnöki posztra. Mint mondta, amikor a nemzet egysége sérült, amikor a demokratikus intézményekbe vetett bizalom sérült, akkor Sulyok a hallgatást választotta, nem védte meg a jogállamot és a demokráciát. „Tudják, mi történt, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim? A magyar emberek védték meg tőle és Orbán Viktortól április 12-én a Magyar Köztársaságot, a jogállamot és a demokráciát.”

Takács Péter és Németh Balázs jót kuncogott azon, hogy Magyar Péter tiszteli a köztársasági elnöki hivatalt – jelentette a Telex parlamenti tudósítója. „Pont azt teszi” – morogták páran, amikor a miniszterelnök arról beszélt, az államfő feladata a jogállamiság védelme.

„A magyar emberek elvesztegetett éveit már senki sem adhatja vissza” – mondta Magyar Péter arról, hogy mennyi uniós pénztől, fejlesztéstől esett el az ország az Orbán-kormányok alatt. A miniszterelnök szerint miközben más országok fejlődtek, az Orbán-kormány képzelt háborúkat vállalt képzelt ellenfelekkel, amely az ország leszakadásához vezetett.

Arról is beszélt, hogy a magyar emberek pénzéből finanszíroztak EU-ellenes kampányokat, közpénzből építették azt a politikai gépezetet, ami arról szólt, hogy másokat, ne magukat tegyék felelőssé a saját kudarcaikért. „120 milliárd forint közpénzt égettek el a nemzeti konzultációkra”, 2015 és 2025 között 300 milliárd forintot költöttek gyűlöletkeltő plakátokra, összesen 1360 milliárd forintot költöttek a gyűlöletkampányokra – mondta a miniszterelnök. Közben a szociális tűzifa kerete évente csak 5 milliárd forint volt.

Az uniós források több pillérből állnak, ezeket sorolta a miniszterelnök:

• 4,4 milliárd euró kohéziós forrás lesz elérhető szociális ellátásokra és a vállalkozások fejlesztésére;
• 2,2 milliárd euró a felsőoktatásra és kutatás-fejlesztésre mehet, és több ezer milliárdos mozgástér keletkezik majd, mert sok projektet, fejlesztést uniós forrásokból tudnak majd elszámolni;
• közel 4 milliárd eurós mozgástere lesz az amúgy nem igazán jó állapotban lévő magyar költségvetésnek;
• másfél milliárd eurót fordíthat a magyar kormány az elektromos hálózat fejlesztésére;
• közel 2 milliárd eurót fordíthat a kormány új vasúti és HÉV-szerelvények beszerzésére;
• a lakhatási válság enyhítésére is jelentős összegeket költhet a kormány.

„Keresem Lázár Jánost a szemeimmel, de nem találom” – mondta Magyar Péter a napirend előtti felszólalásában. Aztán arról beszélt, bővítik az Integritás Hatóság jogköreit, hogy erősebb elszámoltathatóságot biztosítsanak a politikusok esetében. Azt mondta, javasolták, hogy akár két év börtönnel is büntethető legyen az, ha egy politikus félreérthető.

A miniszterelnök hivatalosan is benyújtotta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. Bejelentette, hogy a fideszes maffiózókat 2021-ig visszamenőleg fogja tudni vizsgálni az Európai Ügyészség. Javasolták a kekvák átalakítását is. A miniszterelnök szerint a közvagyon kijátszása helyett a magyar egyetemek újra a kutatókat, hallgatókat, összességében a közérdeket fogják szolgálni.

„Vessünk véget a lopás korszakának” – mondta Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy az uniós források hazahozataláért nem vállalt semmit a kormány az illegális migráció, Ukrajna vagy ideológiai kérdések terén.

Kőkemény tárgyalások voltak, a megállapodás előtti éjszaka még 1000 milliárd forinttal tudták növelni a feloldott összeget. Egy jottányit sem engedtek a tárgyalások során, így ez valódi politikai eredmény volt egy szuverén kormánytól, mondta Magyar Péter.

Majd arról beszélt, hogy ezekre a kőkemény tárgyalásokra azért volt szükség, mert az előző miniszterelnök, az előző kormány azt hazudta a magyaroknak, hogy az EU ideológiai okokból fagyasztotta be az uniós forrásokat. De Magyar szerint Orbán nem az EU-t, hanem Magyarország fejlődését állította meg. Magyar arról beszélt, egy szó sem volt igaz abból, hogy az EU és a magyar kormány vitája Ukrajnáról, háborúról, óvodások átoperálásáról szólt. Ehhez képest az EU-val való tárgyalások középpontjában a korrupcióellenes lépések álltak.

A miniszterelnök azzal kezdte, hogy történelmi lépés volt az uniós pénzek hazahozatala, amiről múlt héten állapodott meg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Elmondta, hogy 16,4 milliárd euróról, vagyis 6 ezer milliárd forintról van szó. Bejelentette, hogy újra elérhetővé válik így többek között az Erasmus-program a magyar egyetemistáknak. De megállapodtak arról is, hogy a helyreállítási alaphoz is hozzá fog férni Magyarország. „Egy mondatban: hazahoztuk a magyar emberek pénzét” – mondta a miniszterelnök, majd nagy tapsot kapott.

Hétfő reggel a Sándor-palotába ment Magyar Péter miniszterelnök és Görög Márta igazságügyi miniszter, hogy találkozzanak Sulyok Tamás köztársasági elnökkel. Sulyok vasárnap úgy döntött, az egyértelmű felszólítás ellenére nem mond le a pozíciójáról.

Magyar a találkozó után azt mondta, a köztársasági elnök „cserbenhagyta a Magyar Köztársaságot”. A miniszterelnök szerint az ország érdeke az, hogy a köztársasági elnöki pozíció „visszanyerje azt a tekintélyt, melyet az elmúlt évek hallgatásai és mulasztásai megtépáztak”. Tájékoztatta Sulyokot, hogy „nem személyre szabott jogalkotással” fognak élni, de elmondta: az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására.

A hétfői, Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök elmondta, kedden Berlinbe, majd Párizsba fog utazni. A német kormány sajtóközleménye szerint kedd délben katonai tiszteletadással fogadja majd Magyar Pétert Friedrich Merz német kancellár.

Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik a parlament június 1-i, hétfői plenáris ülése délután egykor. A miniszterelnök az uniós források hazahozataláról fog beszélni, ezek után a frakciók vezetői hozzászólhatnak a felszólalásához.

A napirend elfogadása előtt megemlékeznek két korábbi, nemrég meghalt országgyűlési képviselőről, az egykori MDF-es Siklós Csabáról és a korábban SZDSZ-es Novák Rudolfról. Napirend előtt felszólal majd a Mi Hazánk frakcióvezetője, Toroczkai László és a Tisza frakcióvezetője, Bujdosó Andrea is.

Az Országgyűlés oldalára feltöltött napirend szerint bizottsági tisztségviselőket is választanak. Interpellációk is lesznek, először fogják interpellálni a Miniszterelnökséget vezető minisztert, Ruff Bálintot. Aztán jön majd az azonnali kérdések és válaszok órája, a benyújtott felszólalás szerint többek között Hankó Balázs, az NKA-botrányról elhíresült korábbi kulturális és innovációs miniszter is fog kérdezni.

A parlament várhatóan napirendre veszi a képviselők fizetéscsökkentéséről szóló javaslatot, és elkezdik az általános vitáját.