Magyar Péter váratlan ajándéka, egymásra mutogatás és a katázás ígérete – ez történt a parlament hétfői ülésén

Elég eseménydús volt az Országgyűlés hétfői ülése, és még nincs is vége, a napirendre vett javaslatok tárgyalásáig még el sem jutottak a képviselők. Az ülésen összecsapott a régi és az új kormánypárt, furcsán összeborult a Tisza és a Mi Hazánk, és pár fontos konkrét kérdésre is választ kaptunk.

A legkonkrétabb ígéret a kormány részéről az volt, hogy 2027-től ismét széles körben alkalmazható lesz majd a katás adózás, sőt, a kormány azt nemcsak abban a formájában hozza vissza, ahogy 2022-ben működött, hanem ki is bővítik és átalakítják úgy a rendszert, hogy kiszűrje azokat a visszaéléseket, amikre hivatkozva a Fidesz 2022-ben több mint 100 ezer embert kidobott a katából. Erről Kármán András pénzügyminiszter Apáti István, a Mi Hazánk képviselőjének kérdésére válaszolva beszélt.

A Mi Hazánk és a Tisza-kormány viszonya ezen kívül is izgalmasan alakult az ülés alatt. Magyar Péter először azt javasolta a Mi Hazánk, a Fidesz és a KDNP frakcióinak, hogy olvadjanak össze, mert annyira összehangoltan kérdezték fel a kormányt ugyanazokról a dolgokról, de aztán talán még Toroczkai Lászlót is meglepve bejelentette, hogy Toroczkai László vezetheti majd a „végrehajtó maffia” visszaéléseit vizsgáló parlamenti bizottságot.

Egy másik nagy Tisza-Mi Hazánk-összeborulás résztvevői Novák Előd és Pósfai Gábor belügyminiszter voltak, akik a magyar olimpia kérdésében találtak annyira egymásra, hogy Novák, a fideszes képviselőket is meglepve elfogadta Pósfai válaszát az interpellációjára. Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert viszont bekiabálásában farizeusnak nevezte Novák, amikor a miniszter a szívhangrendeletről beszélt. Ez volt talán a hétfői ülés legpaprikásabb pillanata.

A Fidesz a legtöbbet Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsával foglalkozott, akit a Tisza-kormány alkotmánymódosítással akar eltávolítani. Rétvári Bencének és Bóka Jánosnak minderről Rákosi Mátyás jutott eszébe, aki Tildy Zoltán köztársasági elnököt akarta eltávolítani 1948-ban. A Fidesz képviselői ezen kívül kérdeztek még a szexuális felvilágosításról, a polgármesterek fizetéséről, a Mohács 500 megemlékezésekről és a migrációs paktumról is.

Az azonnali kérdések után a parlament rátért a kérdések tárgyalására, ezeket már nem közvetítjük percről percre. A kérdések után a képviselők elkezdik a költségcsökkentésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. Nagy összefeszülés nem várható, mert már a Fidesz és a Mi Hazánk is jelezte korábban, hogy támogatni fogják a képviselők fizetését és költségtérítéseit csökkentő kormánypárti javaslatot.

A parlament legközelebb a jövő héten tart ülést, akkor két napos munkára készülhetnek a képviselők.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője az előző kormányok családtámogatási intézkedéseinek sorsáról kérdezte a szociális és családügyi minisztert, egészen konkrétan azt kérdezte, hogy jónak tartja-e ezeket az intézkedéseket, és mivel bővítené őket.

Időszerű a kérdés – mondta Kátai-Németh Vilmos a vasárnapi gyereknapra utalva, amikor gyerekeket láttak vendégül Rogán Antal egykori minisztériumában. Ezek után arról beszélt, hogy az előző kormányok soha nem emelték a családi pótlékot.

Nem tudom, itt van-e Lázár János, mert nem látom – viccelődött a látássérült Kátai-Németh, majd felidézte a volt miniszter hírhedt mondatát arról, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ebben most nem különbözünk, én sem látom – válaszolta neki Nacsa Lőrinc, majd azzal folytatta, hogy azon kell közösen dolgozniuk, hogy minél több gyerek szülessen.

„Igen, minden gyermek érték. De visszautalok a múlt hétre. Szőlő utca? Bicske? Ők nem értékek? Ők is értékek” – mondta erre Kátai-Németh, majd biztosította Nacsát, hogy az előző kormány intézkedései közül mindent megtartanak, ami jó.

Hidvéghi Balázs Magyar Péternek szeretett volna kérdést föltenni a jogállamiságról, aki viszont már nincs a teremben. Erre Hidvéghi is utalt, amikor arról beszélt, örül, hogy a tiszás miniszterek is szóhoz jutnak. A Fidesz képviselője Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében elismételte mindazt, amit képviselőtársai már korábban is elmondtak a személyre szabott jogalkotásról, a jogállamiság sárba tiprásáról, és arról, hogy a választások eredményéből nem következik az, hogy a Tisza leválthatja a köztársasági elnököt.

Hidvéghi kérdésére Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter válaszolt, aki szerint a Fidesznek nem sikerült fenntartania a jogállamot, kiüresítették a parlament működését, titkokban döntöttek a legfontosabb kérdésekről. A Tisza viszont helyre fogja állítani a jogállamiságot, megerősíti a fékek és ellensúlyok rendszerét és már most megszüntették a rendeleti kormányzást.

A közjogi méltóságokkal szemben a legfontosabb elvárás, hogy bízni lehessen bennük, függetlenek legyenek és kontrollt gyakoroljanak a demokrácia, a kormány felett. Az elmúlt időszakban Tanács szerint a közjogi méltóságok ezeknek az elvárásoknak nem tudtak megfelelni. Az emberek pedig április 12-én rendszerváltásra szavaztak, aminek az is része, hogy ezekben a pozíciókban, ezeknek betöltésében is változtatni kell.

A miniszter szerint személyre szabott jogalkotásról pedig nem lesz szó, az a Fidesz-kormány kedvenc sportja volt, Polt Péter sem lehetne most ott, ha megfelelő időben nem helyezik oda személyre szabott jogalkotással, és szerinte ez csak egy példa, tízesével lehet ilyeneket összegyűjteni az elmúlt 16 évből. A Tisza viszont nem ilyesmire készül, intézményekben gondolkodnak és a jogállam helyreállításán dolgoznak. A javaslat pedig el sem készült, így nem érti, a Fidesz milyen jogsértő gyakorlatról beszél.

Novák Előd azonnali kérdést tett fel a belügyminiszternek a Pride-ról. Szerinte az előző Orbán-kormány 2025-ben az eddigi legnagyobb „LMBTQP-felvonulást” tette lehetővé. Ezzel szerinte sérült a normalitáspártiak gyülekezési joga. Novák azt mondta, a belügyminiszter már most megszegte az esküjét, kézi vezérléssel irányítja a rendőrséget, hogy meg tudják tartani a Pride-ot, miközben nem változtattak a gyülekezési törvényen.

Pósfai visszautasította, hogy a kormány törvényt sértett volna ilyen téren. Azt mondta, mindenkinek biztosítják a gyülekezés jogát, a Pride bejelentésével kapcsolatban semmilyen jogsértés nem merült fel.

„Miniszter úr, ne vicceljen már!” – mondta erre a belügyminiszternek Novák. Azt mondta, a tiszások szerint helye van Magyarországon „az LMBTQP-felvonulásnak”, az ellentüntetéseket pedig betiltották. Viszontválaszában ezt megcáfolta Pósfai, azt mondta, a Pride-dal egy időben lehetnek majd ellentüntetések is. Egyben megígérte, hogy a rendőrség szakmai alapokon fog működni.

Latorcai Csaba KDNP-s képviselő is Lőrincz Viktória terület- és vidékfejlesztési minisztert kérdezi, őt a polgármesterek fizetésének csökkentése érdekli. A miniszter Gyopáros Alpárnak adott válaszában azt mondta, hogy a polgármesterek megbecsülését akarja helyreállítani, de Latorcai szerint a polgármesterek fizetésének csökkentése, amit Magyar Péter már bejelentett, pont nem erre mutat. Sőt, ez a javaslat a polgármesterek szívatása. A polgármesterek javadalmazásának csökkentése miatt a kistelepüléseken szerinte nem tudnak majd elég figyelmet fordítani a település ügyeinek, mert a feladatukból nem tudnak eleget keresni.

Lőrincz Viktória szerint a legkisebb települések polgármesterei is egymillió fölötti összegeket keresnek, miközben vannak olyan településvezetők, akik 4 milliót visznek haza. A miniszter szerint a volt kormánypártok képviselőit a politikai elitet érintő kérdések érdeklik, nem az emberek mindennapjait érintő, húsba vágó, megélhetési kérdések.

Latorcait nem győzte meg a válasz, elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány úgy kínál partnerséget a polgármestereknek, hogy „először jól hasba rúgja őket”.

Szalai Piroska fideszes képviselő azonnali kérdést tett fel a miniszterelnöknek, de végül a pénzügyminiszter válaszolt. Szerinte sokszor elhangzott az a jelző, hogy Magyarország az EU legszegényebb országa lett, de azt mondta, ez nem igaz, több adatot is felhozott arra, hogy ezt bizonyítsa. A legfrissebb adatokra hivatkozva mondta, hogy több mint egymillióan léptek ki a szegénységből Magyarországon az Orbán-kormányok alatt.

Kármán András pénzügyminiszter válaszolt a fideszes képviselő kérdésére. Azt mondta, tendenciózusan választott ki a képviselő bizonyos mutatókat. Szerinte a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP a mérvadó. Ebben gyakorlatilag csak Bulgária előz meg minket. Kármán szerint Magyarország elmulasztotta azt a növekedési lehetőséget, amit az uniós pénzek lehetővé tettek volna. Magyarország megállt a felzárkózásban. A Tisza-kormány célja a gazdasági növekedés újraállítása, a társadalmi igazságtalanság felszámolása. Utóbbi érdekében fogják megreformálni a nyugdíjrendszert és az adózási rendszert is.

Viszontválaszában Szalai Piroska megköszönte, hogy figyelnek a nehéz anyagi helyzetben lévőkre. Azt is mondta, fontosnak tartották, hogy csökkenjen a szegénység Magyarországon, szerinte ilyen téren is komoly eredményeket értek el. A pénzügyminiszter erre azzal válaszolt, hogy 2008 óta nominálisan nem javult a minimálnyugdíj mennyisége, pedig közben magas volt az infláció. Kármán szerint nem lehet kijelenteni, hogy Magyarország hatékonyan lépett fel a szegénység elleni küzdelemben.

Apáti István, a Mi Hazánk képviselője Kármán András pénzügyminisztert arról kérdezte, mikor vezeti vissza a kormány a katás adózást. Apáti szerint a kata az egyik az elmúlt másfél évtized kevés sikertörténetéből, fénykorában még több adóbevételt is termelt, mint amennyivel számoltak vele a költségvetésben, de 2022 augusztusában a kormány jelentősen korlátozta az adónemet. A Mi Hazánk azt javasolja, minél hamarabb vezessék vissza, legalább eredeti formájában, de inkább kibővített, javított formában.

Kármán András rövid válasza az, hogy a kormány tervei szerint 2027-től visszaállítja a kata széles körű elérhetőségét. A pénzügyminiszter szerint a kata átalakítása során nem tett különbséget az adónem célcsoportja és a visszaélésekért felelős szereplők között, emiatt egyik napról a másikra százezrek vesztették el az adózási formát, amire a vállalkozásukat építették.

De a Tisza-kormány nemcsak az eredeti rendszert akarja visszaállítani, hanem ki is akarja bővíteni az adóformát. Azt viszont nem akarják, hogy a nagy cégek megint kihasználják a rendszert és munkaviszonyok tömegeit alakítsák át katás foglalkoztatássá. Kármán azt is mondta, hogy a jövőben széles körű társadalmi egyeztetés után fogják bevezetni az adójogi változásokat.

Juhász Hajnalka KDNP-s képviselő megint arról kérdezett, mit vállalt a Magyar-kormány azért, hogy megkapjuk az uniós pénzeket. Konkrét válaszokat várt, különösen arra, hogy a migrációs paktumot teljesítenünk kell-e.

Vitézy Dávid válaszolt neki. A közlekedési és beruházási miniszter azt mondta, az Európai Bizottság 2022-ben tételesen ismertette, pontosan milyen feltételeket kell teljesíteni Magyarországnak, ezek a szupermérföldkövek. A migrációs paktum ezek között nem szerepel, jogállamiságot érintő lépések, vagy a vagyonbevallások feltételei viszont igen. „Önöknek ez vicces?” – kérdezte a migrációs paktumról a tiszásoktól a KDNP-s Juhász Hajnalka.

Vitézy azzal reagált, hogy megerősítette, a korrupcióellenes intézkedések jelentik a lényegét az Európai Bizottság elvárásainak. A migrációellenes fellépés fontosságán szerinte senki nem nevet, de ez nem került szóba, amikor az Európai Bizottsággal tárgyaltak.

Gyopáros Alpár kezdi az azonnali kérdéseket az Országgyűlésben, aki a polgármesterek újraválaszthatóságáról szóló javaslatról akar többet megtudni. Pontosabban el akarja mondani, hogy a Tisza-frakció javaslata, miszerint a polgármesterek is csak két ciklusig tölthessék be a tisztségüket, az veszélyes, és meg szeretné tudni Lőrincz Viktória település- és vidékfejlesztési miniszter támogatja-e ezt a javaslatot.

Lőrincz szerint olyan önkormányzati rendszert akar a Tisza, ahol a polgármesterek nincsenek kiszolgáltatva a politikai alkuknak, szimpátia alapú pénzosztásnak, és akik a központi akarat kiszolgálói. A Tisza-kormány új partnerségi viszonyt akar kialakítani a polgármesterekkel, és visszaadni a döntés és cselekvés lehetőségét.

A miniszter a konkrét kérdésre nem reagált, ahogy ezt a Fidesz képviselője is megállapította. Lőrincz szerint a kormány részéről senki nem nyilatkozott arról, hogy bármilyen korlátozást bevezetnének a polgármesterekkel szemben.

• Amikor Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a szívhangrendeletről szóló kérdésre válaszolt, Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője farizeusnak hívta. Erre azzal vágott vissza, hogy „Ti vagytok a farizeusok!” Később aztán összeszólalkozott Rétvári Bencével is.
• Magyar Péter egy felszólalásra adott válaszában bejelentette: Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és egyben frakcióvezetője lehet majd a végrehajtók visszaéléseit feltáró parlamenti vizsgálóbizottság vezetője.
• Gulyás Gergely személyes érintettség okán arról beszélt, soha nem mondta azt Magyar Péternek, hogy nem fontos, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést.
• Magyar Péter többször is mondta, hogy az ellenzéki képviselők hazudnak arról, hogy a migrációs paktumot elfogadta a Tisza azért, hogy Magyarország megkapja az uniós pénzeket. Egyszer még Szájer József kábítószerrel teli hátizsákjára is utalt.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője a közlekedési és beruházási minisztert interpellálta a Budapest–Belgrád-vasútvonalról, ami szerinte tragikomédia lett. Szabadi szerint a beruházás soha nem fog megtérülni, közben pedig még mindig nem indult el a vonalon a személyforgalom. Megkérdezte Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztertől, elszámoltatják-e a felelősöket, mikor indulhat el a személyforgalom.

Vitézy Dávid azzal kezdte, sok állítással egyetért. Szerinte már alapvetően sem a helyes nyomvonalon indult el az építkezés. Felhozta, hogy át kell vizsgálniuk, mi került 1000 milliárd forintba a beruházáson. Elmondta azt is, hogy hat éve olyan jogszabályt fogadott el a parlament, amelyben 10 évre titkosították a szerződéseket, amiket Kína és Magyarország kötött. Vitézy azt mondta, minisztertársával, Kapitány Istvánnal együtt kikérik a kínaiaktól ezeket a szerződéseket. Azt is mondta, már 90 százalék fölött van a projekt készültsége.

Megelőlegezett bizalomként elfogadta a miniszter válaszát a Mi Hazánk képviselője.

Hargitai János, a KDNP képviselője Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert azzal kapcsolatban interpellálta, hogy a kormány hogyan készül a mohácsi csata 500. évfordulójára, befejezi-e azokat a fejlesztéseket, amelyekkel az Orbán-kormány a megemlékezésre készült, például azt a három emeletes parkolóházat, amelyet a hősök emlékére a helyszínre terveztek.

Ruff Bálint helyett viszont Tarr Zoltán miniszter válaszolt, aki szerint a Fidesznek és Hargitai Jánosnak, aki a kormánybiztosként felelős volt a megemlékezésért, térkőlerakásról és drága, baráti cégeknek kiosztott parkolóépítésről és hasonló beruházásokról szólt, utalva a fentebb említett parkolóházra. Tarr szerint a megemlékezés célja az is, hogy „túllépjünk Mohács 500 éves átkán”. A miniszter viszont úgy látja,

a Fidesz–KDNP az elmúlt 16 évben mindent megtett azért, hogy „cementtel kiöntsék és konzerválják a magyarság keserűségét és ne engedjék mozdulni a lelkeket és a közösséget”.

A miniszter azt mondta, a már folyó Mohács 500 beruházásokat áttekinti majd a kormány, és a beruházási összegek töredékéből megvalósítanak majd egy olyan programot, „amelyet megérdemel a magyar nép és a magyar nemzet Mohácsról, és arról, hogy hogyan tudunk felállni mindebből, és büszke, bátor, előretekintő nemzetként tovább menni”.

Novák Előd a miniszterelnökhöz nyújtott be interpellációt arról, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát. A Mi Hazánk képviselője az olimpiáról egyértelműen pozitív dologként beszélt, amely nemcsak az infrastruktúra fejlesztését, hanem például azt is jelentené, hogy fellendül itthon a tömegsport. Külön kiemelte, hogy Magyarországon kirekesztés, bojkott nélkül kéne ilyet rendezni, így például lehetővé kéne tenni Oroszország indulását is.

Végül Nováknak a sportért is felelős belügyminiszter, Pósfai Gábor válaszolt. Emlékeztetett a nagy magyar olimpiai sikerekre, azt mondta, egyértelműen képes arra az ország, hogy olimpiát rendezzen. A valódi kérdés viszont az, hogy az egész magyar nemzet mikor lesz az olimpia rendezése mögött. Meg kell teremteni a nemzeti egységet ahhoz, hogy aztán olimpiát tudjunk rendezni. Novák Előd azt mondta, rendhagyó módon most elfogadja az interpellációra adott választ.

A KDNP-s Latorcai Csaba azt szerette volna megtudni, hogy a Tisza-kormány továbbra is érvényben tartja-e majd az Alaptörvény azon rendelkezését, hogy a férfi és nő biológiailag meghatározott, vagy brüsszeli nyomásra bevezetik-e a „gender ideológiát” a magyar jogrendszerbe. Mivel azonban a kérdését kuncogás követte a tiszás padsorokból, így már megelőlegezte, hogy a kérdésére nem fog választ kapni.

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt, aki szerint azért kuncogtak a kérdésen, mert mint mondta, a hétvégén egy gyereknapi rendezvényen a Heves megyei Szihalmon arról beszélgetett fiatal szülőkkel, hogy erről fogják majd kérdezni hétfőn a parlamentben, amire ott a szülők is kuncogtak. Majd amikor az államtitkár megkérdezte őket, hogy miért nevetnek, ők mit kérdeznének, azt válaszolták, hogy őket az érdekelné, hogy miért van az, hogy Szihalomról autóval 20 perc alatt, tömegközlekedéssel viszont két és fél óra alatt érnek el Egerbe.

A konkrét kérdésre azt válaszolta, az államnak az Alaptörvény szerint az emberi méltóságot kell megvédeni, nem lehet tovább olyan államot működtetni, amely emberi sorsokból politikai muníciót, társadalmi különbözőségekből ellenségképeket gyárt. A helyreállító alkotmányosság ezért az egyenlő emberi méltóságot tekinti kiindulópontjának – mondta az igazságügyi miniszter államtitkára.

Latorcai szerint abban egyetértenek, hogy az emberi méltóság mindenkinek kijár. Abban viszont nem értenek egyet, hogy biológiai tények jogi viták tárgyává tehetők, ezért nem fogadja el a választ.

Pócs János fideszes képviselő az ukrán gabonáról kérdezte az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert. Egy kamionsofőrre hivatkozva azt sejtette, hogy Lengyelországon keresztül már jött ukrán gabona az országba. Arról kérdezte a minisztert, hogy pontosan melyik országokból érkezett gabona Magyarországra májusban.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter azzal kezdte, hogy „a tények makacs dolgok”. Elmondta, vannak intézmények és szervezetek, amik vizsgálják, milyen és mennyi gabona jön az országba. Azt mondta, Lengyelországból mindössze 400 tonna gabona érkezett, miközben például Szlovákiából több mint 40 ezer. Arról, hogy Ukrajnából érkezett-e gabona, azt mondta, a jelenlegi ukrán gabonaárak már önmagukban is magasabbak, mint a magyar árak, ez az ár csak tovább nőne a szállítási díjjal.

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője azt szeretné megtudni interpellációjában, hogy kártalanítja-e a Covid-károsultakat a kormány. Szabadi szerint egyre több országban van napirenden az oltáskárosultak kártalanítása, majd arról beszélt, hogy Robert F. Kennedy, az Egyesült Államok oltásszkeptikus egészségügyi minisztere micsoda forradalmat vezetett be az oltások terén.

Szabadi szerint a Tiszának nem szabad követnie az „oltásterrorban élen járó” Fidesz-kormányt, amely teljesen kiszolgálta a WHO és a gyógyszercégek érdekeit. Viszont aggódik, mert Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a járvány alatt a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának vezetőjeként „asszisztált a WHO-ajánlásokhoz és az oltási program végrehajtásához”. Szabadi azt akarta megtudni, hogy a Tisza-kormány feloldja-e a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs

titkosított dokumentumait, kivizsgálják-e a vakcinák okozta egészségkárosodásokat és kártalanítják-e a „kényszeroltott, elbocsátott és tönkrement honfitársainkat”. Hegedűs miniszter szerint a járványkezelés hibáit ki kell vizsgálni, például a Sinopharm vakcinák gyorsított engedélyezését, vagy a lélegeztetőgépek beszerzését, az oltásokba vetett bizalmat pedig meg kell erősíteni. Fontos viszont különválasztani a járványkezelés hibáit az oltások megítélésétől, hiszen mára egyértelmű, hogy a Covid-oltások előnyei messze meghaladták a hátrányaikat, ugyan nincs teljesen kockázatmentes gyógyszer vagy vakcina, mellékhatások előfordulhatnak. Ilyen esetben viszont a kártalanítást már most is lehetővé teszik a törvények.

A Mi Hazánk kommunikációja viszont Hegedűs szerint nem a károsultak érdekeit szolgálja, hanem a közbizalmat rombolja, mert minden, akár a gyerekek életét mentő oltásokba vetett bizalmat is csökkenti. A koronavírus áldozatainak emléke pedig tiszteletet érdemel, nem azt, hogy politikai manipulációhoz használják fel őket.

Máthé Zsuzsa KDNP-s képviselő az egészségügyi miniszterhez nyújtott be interpellációt. A szívhangrendeletről kérdezte a minisztert, amely aztán komoly feszültségekhez vezetett a házban. Azt mondta, azok nevében akar beszélni, akiknek a hangja nem hallatszik. Arról kérdezte a minisztert, hogy mi a Tisza álláspontja a szívhangrendeletről.

Hegedűs Zsolt a válaszában arról beszélt, az ügy társadalmi és erkölcsi szempontból is fontos. Ugyanakkor arról beszélt, hogy a szívhangrendelet megszületésének körülményei egyértelművé teszik, hogy ez egy politikai döntés volt. A rendeletet „szívtelen szívhangrendeletnek hívta”, azt mondta, Rétvári Bence nyomására fogadták el a jogszabályt. Miközben Hegedűs beszélt, Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azt mondta neki, hogy farizeus. Erre aztán Hegedűs odafordult, és emelt hangon visszavágott neki azzal, hogy: „Ti vagytok a farizeusok!”

Máthé Zsuzsa nem fogadta el a választ, de aztán a parlament megszavazta, így mégis elfogadták. Helyszíni tudósítónk szerint a felszólalása után Hegedűs összeszólalkozott Rétvarival, elkezdtek egymással kiabálni. A tapsvihar miatt nem lehetett hallani, hogy miről beszéltek, de a miniszter nagyon idegesnek tűnt.

Radics kérdésére Kapronczai Balázs, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszolt. Mint mondta, a Tisza-kormány nem készül ideológiai programot bevezetni az iskolákba. A Fidesz akarta ideológiai alapon befolyásolni a gyerekeket, és „a Fidesz az, amelytől félteni kell a gyerekeket, mert az önök kormánya hagyta azt, hogy az állam gondoskodására bízott gyerekeket szörnyetegek rontsák meg hosszú éveken keresztül.”

Az államtitkár szerint a Fidesz kultúrháborúk terepévé tette az oktatást, a Tisza közszolgáltatásként és stratégiai területként kezeli, ahol a gyerekek érdeke az első. Hozzátette, hogy a korszerű szexuális nevelés nem ideológia, az az ideológia, ami alapján Radics kérdez, az a valóság ugyanis csak a képviselő interpellációjában létezik. A kormány ugyanis semmilyen olyan döntést nem hozott, hogy „ellenőrizetlen hátterű szervezetek” mehessenek az iskolákba, vagy hogy a szülők érdekeit, jogait sértenék. Az ismeretek hiánya Kapronczai szerint nem védi meg a fiatalokat, a tudás és a kritikai gondolkodás viszont igen. A Tisza nem képzelt veszélyekkel harcol, hanem valós problémákat old meg az iskolákban – zárta az államtitkár válaszát.

Radics szerint a Tisza-kormány részéről csak mismásolás megy, abszolút filmszínház, nem adnak egyértelmű, egyenes, tiszta igen-nem válaszokat a feltett kérdésekre, így nem tudja elfogadni a választ.

A fideszes Radics Béla interpellációjában a szexuális nevelésről kérdezte az oktatási és gyermekügyi minisztert, akit Kapronczai Balázs államtitkár helyettesített. Radics szerint itt nem politikai jelszavakról, abszurd vitákról, hanem a gyerekeinkről van szó. A képviselő szerint a Tisza kormányprogramja arra utal, nem értenek egyet azzal, hogy a szülők joga, hogyan nevelik a gyerekeiket ilyen téren. Az államtitkárt arról kérdezte, tudják-e garantálni, hogy a szülők hozzájárulása nélkül nem kapnak az iskolán belül szexuális nevelést a gyerekek.

A napirend előtti felszólalások után a napirendről kellett szavaznia a képviselőknek, valamint arról, hogy a napirendre felveszik-e a képviselők fizetésének csökkentéséről szóló törvényjavaslatot, amit a házszabálytól eltérően javasolt tárgyalni a házbizottság.

A képviselők 187 igen szavazattal, egy tartózkodással, ellenszavazat nélkül megszavazták, hogy kerüljön napirendre a javaslat.

Ez azt jelenti, hogy ma általános vitára bocsátják a javaslatot, szerdáig lehet majd módosító javaslatokat benyújtani, és várhatóan jövő hétfőn, június 8-án már szavazhatnak is arról, hogy csökkenjen a képviselők fizetése.

Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője is kérdezett napirend előtt. Azt mondta, szerinte a Tisza a felhatalmazást nem a kormányváltásra, hanem a rendszerváltásra kapta.

„Ki az, aki szemtől szemben beszélt a választóikkal a problémáikról?” – tette fel a kérdést a frakcióvezető a képviselőknek. Sok fideszes is feltette a kezét, a listáról bekerülő Panyi Miklós viszont például nem. Bujdosó erre azt mondta, örül neki, ha valóban így van.

Magyar Péter a válaszában elmondta, Takács Péter viselkedése miatt fogják kezdeményezni, hogy ne mobilozhassanak a képviselők. Takács Péter szívecskét formált a kezével, amikor Magyar Péter a nevét említette. Rétvári Bence el is nevezte Lex Takácsnak azt a javaslatot, hogy tilos legyen a mobilozás az ülésteremben.

Bóka János, a Fidesz képviselője, az Orbán-kormány európai ügyekért felelős minisztere szerint szervezett gyűlöletkampányt folytat a Tisza, ennek részeként járt Magyar Péter a Sándor-palotában. Igaz, Magyar szerinte előzékenyebb volt ezzel, mint Rákosi Mátyás annak idején, aki magához rendelte Tildy Zoltán köztársasági elnököt, amikor le akarta váltani. Rákosi viszont nem sietett annyira leváltani a köztársasági elnököt, mint Magyarék teszik, ezzel még Rákosin is túltesznek a lépéseikkel, amelyekkel „parlamentáris diktatúrát” építenek.

Bóka szerint bárhogy is néz majd ki a törvényjavaslat, amivel eltávolítanák Sulyok Tamást a pozíciójából, az mindenképpen személyre szabott jogalkotás, „politikai eszközökkel elkövetett politikai lincselés” lesz.

Bóka felszólalására is Magyar Péter reagált, aki azt mondta, lassan érti, miért nem haladt így az ország előre, mert a volt kormánypártok felszólalói ugyanazt ismételgetik, bár ő már megválaszolta ezeket. Elismételte hát ő is, hogy a Fidesz szisztematikusan építette le a jogállamot, most pedig már rettegnek a jogállamért. „Nem hallottam rettegni önt, volt miniszter úr, a poloskázásnál” vagy amikor a fideszes Alaptörvényt átnyomták az Országgyűlésen, bár feltette a kérdést, hogy Bóka akkor még SZDSZ-es politikus volt, vagy már a Fideszben ült.

Magyar azt kérte a Fidesztől, hogy konkrét javaslatokkal álljanak elő, ne ugyanazt mondják el egymás után, hogy azt ki lehessen tenni a Facebookra. Takács Péter tehetne javaslatokat az egészségügy fejlesztésére, Koncz Zsófia a borsodi helyzet javítására. „Dolgozzunk együtt, hozza be ide, ne ezeket a senki által nem érdekelt problémákat hozzák ide” – mondta a fideszes padsornak címezve.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője napirend előtt kérdezte a miniszterelnököt. Kérdésében elmondta, számos reformot kell még meghoznia a Tiszának ahhoz, hogy valóban hazajöhessenek az uniós pénzek. Szerinte ez azt jelenti, hogy igenis teljesítenünk kell az unió elvárásait a migráció és a gender terén.

Magyar Péter a válaszában megint elmondta, semmilyen paktumot nem kötöttek Ursula von der Leyennel. Elmondta a KDNP-s képviselőnek, hogy se a migráció, se a gender nem fog szerepelni abban a megállapodásban, amit az Európai Bizottság elnökével megkötött. Külön hangsúlyozta, hogy nem akarták a gendert vagy a migrációt a hátizsákjába tömni, sőt, „még ecstasyt se, mint Szájer Józsefnek”. Amikor utóbbit mondta, elkezdtek nevetni a képviselők.

Elmondta Magyar, hogy az EU csak az európai adófizetők pénzét próbálja védeni. Felhozta azt is, hogy Brüsszelben az előző magyar kormány megvett egy házat, amit aztán Friends of Hungarynek neveztek. Erre szerinte 10 milliárd forintot költöttek, erre a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint is bólogatott. Magyar azt is mondta, a ház fenntartása 500 millió forint évente, miközben a funkciója csak annyi volt, hogy itt kössenek paktumokat olyan politikusokkal, mint a francia Marine Le Pen.

Toroczkai „Diktatúra épül” címmel kért szót Magyar beszéde után, majd arról kérdezett, hogy Ursula von der Leyennel beszélt-e arról, hogy áll az Európai Bizottság elnökének korrupciós ügye.

De nem ezért vizionált diktatúrát a Mi Hazánk frakcióvezetője, hanem mert a Mi Hazánk tett javaslatot arra, hogy induljon vizsgálóbizottság „a végrehajtó maffia” visszaéléseinek kivizsgálására, és ezt ő szerette volna vezetni, a Tisza ezt nem hagyja. Toroczkai szerint így viszont felmerül a kérdés, hogy mennyire lehet tényleg kivizsgálni a végrehajtók ügyeit, hiszen az abban mélyen érintett Völner Pál akkori főnöke Magyar Péter volt felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter volt, így lehet, hogy Magyar családja is érintett az ügyben.

Magyar Péter válaszában, talán Toroczkait is meglepve azt mondta, a Mi Hazánk politikusa vezetheti majd a végrehajtók visszaéléseit vizsgáló bizottságot.

De azt kérte, arra az időre függessze fel a Mi Hazánk alakuló együttműködését a Fidesszel és a KDNP-vel, és vizsgálja ki rendesen a visszaéléseket. Azt is hozzátette, hogy Varga Judit semmilyen szinten nem volt érintett az ügyben, találja meg Völner igazi főnökét. Ursula von der Leyenről pedig azt mondta, legközelebb megkérdezi majd az ügyéről.

Gulyás Gergely személyes érintettség okán kapta meg a szót. „Köztünk olyan beszélgetés, amit említett, soha nem folyt” – mondta a Fidesz frakcióvezetője arról, hogy Magyar szerint korábban Gulyás azt mondta Magyarnak, nem fontos, hogy ne fogadják el a Sargentini-jelentést. Gulyás szerint ő mindent megtett azért, hogy ne induljon el a hetes cikkelyes eljárás Magyarország ellen.

„Frakcióvezető úr, ismerjük mi egymást jól. Szoktam én dolgokat föladni?” – tette fel a kérdést Magyar Péter korábbi barátjának, a fideszes Gulyás Gergelynek. Magyar szerint pont az volt vele mindig a baj, hogy nem adott fel semmit, de itt most a nyugdíjrendszerre és az adórendszerre gondolt. Azt mondta, a migrációs paktumot nézve sem adtak fel semmit.

Elmondta, a köztársasági elnöki intézményt tiszteletben tartva nem indítanak megfosztási eljárást Sulyok Tamás ellen. Viszont arra emlékeztette a fideszeseket, hogy több köztársasági elnök is lemondott, Schmitt Pált csalónak hívta, Novák Katalinra is utalt, aki „pedofil rémek segítőjének adott kegyelmet”.

Magyar beszélt arról is, hogy szerinte Orbán Viktornak személyes érdeke volt az, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós pénzeket. Orbánt szerinte csak az érdekelte, hogy megtartsa a hatalmát. Itt említette, szerinte pont Gulyás Gergely mondta azt, nem annyira fontos, hogy a Sargentini-jelentést ne fogadja el az Európai Parlament. Amikor ezt mondta, Gulyás Gergely a helyén ülve azzal reagált, hogy ez nem igaz.

Gulyás Gergely hozzászólására reagálva Magyar azt mondta, úgy érezte az elmúlt napokban, hogy már kezd szembesülni a valósággal, és kezd eltávolodni a fideszes hozzáállástól, de a költségvetés állapotának megítélésében ezt nem érzi. A fideszes padsorok derültségére gyorsan hozzátette, hogy nem akarta megdicsérni Gulyást, nem akarja, hogy kirúgják a frakcióból. „Ha önnek ez nem elég rossz helyzetben lévő költségvetés, akkor nem tudom, mi kell”, mondta Magyar, aki szerint Gulyás elhiszi a Fidesz saját propagandáját.

Azt ugyanis Nagy Márton maga mondta az átadás-átvétel során, hogy 7 százalék körüli lesz a költségvetés hiánya, és azóta kinyitják a szekrényeket, és nem csontváz dől ki belőle, „hanem egy temető”. Azt is mondta, hogy az előző kormány meghamisította a költségvetést, amiért jogi felelősséget kell majd vállalni, ahogy akkor is felelősséget kell vállalni, ha valaki egy cég könyveit hamisítja meg.

Magyar Péter azt üzente Gulyás Gergelynek, hogy nekik vannak vállalásaik, ezekről nyíltan beszéltek. Ellentétben a Fidesszel, ők például nem emeltek úgy adót, vagy vettek el magánnyugdíj-megtakarításokat hogy erről nem kérdezték meg az embereket.

Takács Pétert megint megszólította, azt mondta, örül, hogy most kevesebbet telefonozik. De rossz hír neki, hogy egyre többen nézik az Országgyűlést, köztük fiatalok is. Magyar szerint vicces, hogy ők akarják megvédeni a jogállamot. Megint beszélt arról, hogy Sulyok Tamással a legnagyobb probléma az, hogy nagyon fontos kérdésekben nem mondott semmit.

Szerinte a magyarok többet várnak a köztársasági elnöktől, mint hogy borsófőzeléket főzzön vagy pingpongozzon. Újra felhozta Orbán Viktor poloskázós beszédét, ami szerinte a ruandai népirtást idézte, Ruandában a rádióban rovarokhoz hasonlították az embereket. Megint elmondta, hogy ebben az ügyben sem szólalt meg nyilvánosan Sulyok, de személyesen Magyarnak azt mondta, az említett beszéd már a választási kampány része volt.

Rétvári Bence azt kérte, hogy Magyar nyíltan beszéljen a migrációs paktumról, amit a brüsszeli sajtótájékoztatójukon csak Ursula von der Leyen említett meg, és amit a Fidesz és a KDNP mindig is az uniós forrásokról szóló vita hátterében vizionált.

Magyar a KDNP frakcióvezetőjének címezve azt mondta, a migrációs paktumot akkor fogadta el az Európai Unió, amikor Rétvári Bence belügyminiszter-helyettes volt, és a Fidesz–KDNP volt kormányon. Magyar szerint az Orbán-kormánynak szövetségeket kellett volna építeni az EU-n belül és megakadályozni a migrációs paktum elfogadását, de ezt a házi feladatot az Orbán-kormány nem végezte el, ehelyett bementek a propaganda adókba és hazudtak a választóiknak „éjjel-nappal, reggel, délben meg este”.

Még a migrációs paktum tartalmáról is hazudik a Fidesz–KDNP Magyar szerint, ugyanis a paktum rengeteg mindenben szigorítást vezetett be a migrációs politikában, és az uniós hozzáállás sokat közeledett a magyar állásponthoz. Sőt, Magyar szerint Dánia migrációs politikája sokkal szigorúbb, mint Magyarországé, mégis megkapták az uniós forrásokat, mert tárgyalóképes kormánya van, betartják az uniós jogot, és a dán miniszterelnök nem lopja el a teljes hazáját.

Ráadásul a paktumban van egy olyan opció is, hogy ha jönne egy újabb migrációs hullám, akkor Magyarország felajánlhatja, hogy nem vesz át migránsokat, nem fizet, hanem felajánlja a segítséget például Görögországnak, Máltának, más országoknak, így a paktum nem jelenti azt önmagában, hogy kötelezően migránsokat kellene befogadni Magyarországra.