Százmilliós veszteségek, állásba helyezett rokonok, szolgálati Audi: a győri propagandagyár bukása

„Hogy mit jelent a Győr Plusz? Nem mást, mint a valóságot. A Győr Plusz a város új médiája, az új Győr hírnöke” – így köszöntötte a Győr+ Hetilap első lapszámában a lap újságíró-szerkesztője az olvasókat 2011 júniusában. Akkor Borkai Zsolt fideszes polgármester vezette a várost, és egy évvel voltunk a Fidesz első kétharmados győzelme után.

Eltelt tizenöt év, és a Fidesz súlyos, 2026-os választási veresége után elsőként a győri fideszes médiakonglomerátum omlott össze. „A médiavállalat cikkei, beszámolói, szerkesztési elvei a rákosista propagandát idézték” – búcsúztatta az önkormányzat cége által fenntartott médiacentrumot a város mostani független polgármestere, Pintér Bence, aki szerint „nincs azon semmi csodálkoznivaló, hogy a városban most senki egy darab könnycseppet sem morzsolt el”. A polgármester hazugsággyárról, súlyos veszteségekről, több százmillió forintos önkormányzati kölcsönökről, pénzszórásról, helyi fideszes vezetők rokonainak adott megbízásokról, drága szolgálati autóról és a Mandiner újságírójának alig nézett videóiért adásonként kifizetett 100 ezer forintos honoráriumokról írt. Új információként csütörtökön kiderült, hogy Fásy Ádám lányának cégével is kötöttek egy 7 millió forintos szerződést egy kampánykiadvány elkészítésére. Mi vezetett ide?

Új brand született

Még vannak, akik a Győr Plusz Média indulására nosztalgiával emlékeznek. A 2006-ban fideszes színekben megválasztott Borkai Zsolt a második ciklusában regnált polgármesterként, Győrnek és neki is ment a szekér, amikor 2011-ben létrehozták a városi hírcentrum új brandjét. Ennek egy-egy szelete volt a Győr Plusz Televízió, a Győr Plusz Rádió, a Győr Plusz Hetilap és a Győrplusz.hu weboldal – összességében a Győr Plusz Média Zrt.

A médiacentrum a kezdetektől a Győr-Szol Zrt., a győri önkormányzat közszolgáltató cégének leányvállalataként működött, de a városban gyakorlatilag mindenki önkormányzati médiumnak tekintette. Győrnek már korábban is voltak saját lapjai: Győri Hírlevél, majd Győri Közélet címén adták ki azokat, és városi tévé is működött. Az újdonság itt az volt, hogy egyrészt bővítették a portfóliót, másrészt pedig a médiatermékeket egy brand, a „Győr Plusz” név alatt egyesítették.

A cél hivatalosan az volt, hogy a városi médiafelületeket egy kézbe szervezzék, egységes önkormányzati kommunikációt alakítsanak ki, a helyi hírek és a közérdekű információk ezeken a fórumokon jelenjenek meg. Kimondták azt is, hogy a reklám- és médiapiaci bevételeket egy helyre kell koncentrálni. Ez akkor valós piaci struktúrának látszott, de nyilvánvaló volt a bújtatott szándék is: aki ennek a médiacentrumnak a tulajdonosa vagy irányítója lesz, valós hatalmat kap a kezébe, a közbeszéd alakítójává válhat Győrben – ha jól csinálja.

Kiépült a rendszer

Az indulásnál még nem látszottak a nyílt propaganda jelei. Az első lapszámban például nem is látni az akkori polgármesterről, Borkai Zsoltról szóló cikket. A vezető anyag a Győri Nemzeti Színház igazgatói pályázatát járta körül, amikor Forgács Péter és Eperjes Károly harcolt a székért (végül Forgács ült bele). A hetilap jól használta ki a pozícióját, azt, hogy közel volt a legfőbb információs bázishoz, a polgármesterhez. Borkai kabinetje is jól látta, hogy a Győr Plusszal irányítani tudja a közbeszédet. Elsőként ezért a hetilapban hoz(at)ták le a Győrt, illetve a városban élőket valóban érintő és foglalkoztató témákat. Több lapszám címlapja volt egy-egy nagyberuházás látványterve, az olvasók a Győr Pluszban láthatták először az ifjúsági olimpia sportkomplexumának, a győri fürdőnek vagy az átépített Dunakapu térnek a terveit.

Persze Borkai is helyet követelt magának a médiafelületeken, de közel sem olyan mértékben, mint amennyire az utána érkező Dézsi Csaba András tette. Mai szemmel már hihetetlennek tűnik, hogy a 2019-es önkormányzati választási kampány idején egyszer sem rakták ki a fideszes polgármestert a Győr Plusz Hetilap címlapjára. A rádióban azért többször szerepelt, de az ekkor kirobbant, Borkai bukását okozó horvátországi jachtos orgiáról nem írt az önkormányzati média, egyedül az erről szóló polgármesteri közleményt hozták le.

Bár Borkai a botrány ellenére megnyerte a polgármesterválasztást, pár hónap múlva lemondott hivataláról, így 2020 januárjától a széket Dézsi Csaba András vette át. Ez a győri média működésében is markáns fordulatot hozott. Túlzás nélkül állítható, hogy onnantól a csapból, vagyis a Győr+ minden orgánumából ő folyt. Címlapok sorát foglalta el, rendre ő szerepelt a híradós anyagokban, a rádióban saját műsora volt „Polgármesteri vizit” néven. Annak okát, hogy hivatali ideje végén, 2024-ben nagyjából hétezer, a Fidesz-pártlistára egyébként szavazó győri miért nem volt hajlandó leadni Dézsire a voksát, sokan abban is látják, amit a fideszes polgármester a Győr Pluszban, illetve a Győr Plusszal tett.

Dézsi a magáénak tudta a helyi médiát

Dézsi olyan szinten otthonosan mozgott ebben a világban, és olyannyira kontroll nélkül beszélt – akkor már egyetlen kritikus kérdés nélkül –, hogy hibá(ka)t is elkövetett. 2021. március 4-én például az egészségügyi dolgozók új szerződése miatt, ami a feleségét is érintette, a Belügyminisztériumot és az országos kórházi főigazgatót kritizálta. Jenei Zoltán akkori országos kórházi főigazgató megjegyzésére azt mondta, hogy az „égbekiáltó baromság”. Országos hír lett belőle.

Mi volt erre a Győr Plusz Rádió lépése? Először csak annak az interjúnak a hanganyagát törölték le a honlapról és a YouTube-csatornáról, majd onnantól már nem kerültek fel a „Polgármesteri vizitek” adásai, azokat csak élőben, egyszer lehetett meghallgatni: ha ismét baj történne, ne legyen elővehető bizonyíték.

A győriek sokáig emlegették azt a szituációt is, amikor a Győrszentivánra állítólag tervezett akkugyár miatt aggódó szentiváni apukát osztotta ki a polgármester, a betelefonálót ráadásul közben lekeverték az adásból, válaszolni sem tudott. Az is emlékezetes eset volt, amikor a polgármester az egyébként valóban hanyag fűnyírást a „szabotőr ellenzéki fűnyíróbrigádokra” fogta.

Nem egy olyan sajtóesemény volt, amelyre Dézsi Csaba Andrást több stáb követte: ment vele tévés, rádiós, online-szerkesztő és hetilapos tudósító is – sokszor miattuk tűnt úgy, hogy jelentős médiavisszhangja van az adott eseménynek, mert hat-nyolc-tíz kamerás, mikrofonos ember is körülvette az akkori városvezetőt. De ez csak a látszat volt, mert ők mind a Győr Pluszt képviselték, a független sajtó ekkor már nem kapott meghívót az eseményekre. Ha nagy ritkán mégis megtudták, hol mi várható, akkor azt hallgatták a győrpluszos kollégáktól, hogy az ikszedik eseményre loholnak Dézsi Csaba András után és fogalmuk sincs, mégis melyik műsorba fér bele a sok felvett anyag. Sok volt nekik is, de tűrték.

A propaganda azonban nem hatott, vagy épp visszafelé sült el: a 2024. őszi polgármester-választást Dézsi Csaba András elbukta, a választók az ellenzéki Pintér Bencét választották meg polgármesternek, aki azt megelőzően oknyomozó újságíróként éveken át bírálta a városvezetést. és rávilágított a visszaélésgyanús esetekre. Az eredmény azt mutatta, hogy még a Fidesz-szavazók közül is sokan Dézsi személyét és stílusát utasították el, mert a közgyűlésben megmaradt a masszív Fidesz-többség.

A Győr Plusz irányvonala ezután sem változott. A helyi Fidesz–KDNP-frakció – élén Fekete Dávid frakcióvezetővel – örökölt vagyonnak tekintette a Győr Pluszt, és továbbra is kérlelhetetlenül a saját politikai céljaira használta az egyébként a győriek pénzén működő médiacentrumot. A helyi Fidesz a város médiacentrumát arra is használta, hogy az ellenzéki városvezetés még véletlenül se kerüljön a nyilvánosság közelébe: minden lehetséges módon ignorálták őket a Győr Plusz Média felületein.

Dézsi Csaba András leváltása után azonnal megszűnt a „Polgármesteri vizit”, így az új, független polgármester már nem mehetett be a város ügyeiről beszélni. Az azóta eltelt két évben is talán egyszer szólalhatott meg a rádióban. A 2024-es önkormányzati kampány idején sem adhatott interjút mint polgármesterjelölt, cinikusan a választás másnapjára ígértek neki időpontot. Mindez annak fényében megmosolyogtató, hogy a polgármester a média berkeiből érkezett, így pontosan tudta, hogy más felületeket hogyan kell használnia ahhoz, hogy az információi eljussanak nemcsak a győriekhez, hanem az országos nyilvánossághoz is.

A vége volt a legfájóbb

Jól jellemzi a Győr Plusz Média működését, illetve az ellenzéki városvezetés, a Győr Plusz és a kormányzó Fidesz-frakció kapcsolatát az a három és fél perces videó, ami 2024 novemberében készült a városházán. Két hónap telt el az új polgármester és alpolgármester eskütétele után, de ők addig még egyszer sem nyilatkozhattak az önkormányzati médium egyetlen felületén sem, hiába vezették a várost. Kósa Roland alpolgármester ezért a közgyűlési szünetben odalépett a Győr Plusz riporteréhez és operatőréhez, akik történetesen a Fidesz frakcióirodája előtt várakoztak, és azt mondta: itt van, készen áll, kérdezhetik bármiről.

A riporter azonban azt válaszolta neki, hogy Panda Ákos vezérigazgató urat kell erről megkérdezni, aki éppen a Fidesz-irodában ülőkkel beszélgetett. Amikor a vezérigazgató kijött az irodából, intett a stábnak, hogy tessék, csináljátok. A riporter azonban zavarba jött, mert eddig ilyen helyzetbe még nem került. Ezután vita alakult ki az ellenzéki alpolgármester és a vezérigazgató között, végül az interjúból nem lett semmi. Panda aztán egy közleményt adott ki arról, hogy Pintér Bence és Kósa Roland „zaklatja a Győr+ munkatársait”. Akit érdekel az egész jelent, itt megnézheti.

A Győr Plusz történetének legbecstelenebb fejezete a legvége lett – emlékezetes példa arra, hogyan viszonyult az ellenzékben kormányzó városvezetéshez a Győr Plusz. A 2025. májusi közgyűlésen tette szóvá Pintér Bence, hogy a Győr Plusz pénzt kért már azért is, hogy a nyilvánvalóan közérdekű információkat, a városi kitüntetéseket vagy a licitre bocsátandó ingatlanokat leközöltesse a városvezetés az amúgy az önkormányzat cége által fenntartott lapban. Megpróbálták meghirdetni például a Szent László-díjat, illetve a sporttámogatási keretet, erre 90 ezer forintos számlát kaptak a Győr+ Médiától.

Pintér hiába hivatkozott arra, hogy az önkormányzat még a Dézsi-ciklusban azért adta át ingyen a Győr Plusz kezelésébe a győri köztéri hirdetési felületeket, hogy azt a médiaholding maga értékesíthesse több tízmilliós bevételt szerezve, cserébe tehát ne kérjen pénzt egy városi díj pályázatának meghirdetéséért. Amikor ez az eset történt, már tele volt az újság Fekete Dávid fideszes frakcióvezető környékbeli falujárásaival, aki aztán a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként indult el a 2026-os választáson.

A győri olvasók, nézők, hallgatók közül sokan nem bocsátanak meg a Győr Pluszban dolgozó újságíróknak a történtekért. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy Pintér Bence már 2023-ban is propagandalapnak nevezte a médiumot, az elmúlt másfél évben pedig egyenesen „Fideszplusznak”. Mivel a médiacentrum bűnügyekkel, sporttal, kultúrával és civil témákkal is foglalkozott, voltak olyan újságírók, akiknek nem kellett besározódniuk, de most őket is a „propagandisták” közé sorolják. Az biztos, hogy a Győr Plusz Média megszűnésével csaknem félszáz újságíró kerül utcára, ennyi embert pedig a helyi piac nem tud foglalkoztatni, még a töredékét sem. Ők tehát most nehéz helyzetben vannak, és hosszú hetek óta senki nem állt ki értük – azok a fideszes politikusok sem, akik addig elvárták, hogy az önkormányzati média az ő érdekeiket szolgálja.

A csendet végül szombaton törték meg, amikor a győri Fidesz–KDNP-frakció közleményt adott ki. Ebben azt írták, hogy tudják, hogy „a média működése körül az elmúlt években számos politikai vita alakult ki, és sokan kritikával illették a rendszer működését a szerkesztési irányelvekkel együttvéve”. De szerintük ezek a viták „nem írhatják felül szerintünk azt az emberi szempontot, hogy a szerkesztőségnél dolgozó kollégák tisztességgel, szakmai elhivatottsággal végezték a munkájukat, egy olyan struktúrában, amelynek kialakításáról nem ők döntöttek”.

Súlyos veszteségeket termelt

Annak, hogy a Győr Plusz mögül mindenki, nemcsak az olvasók, hanem végül a politika is kihátrált, nem pusztán tartalmi oka volt: a cég gazdaságilag is a csőd szélére sodródott. 2025 nyarán a szünet előtti közgyűlésen Pintérék egy táblát tartottak fel, amire azt írták: „Hová is lett a pénz? Hol a győriek pénze?” Ezzel szemléltették, hogy a Győr Plusz Média a 800 millió forintos költségvetése mellett 210 milliós veszteséget termelt. A tábla jelképes volt, a kormányzó párt kivonulása szintén, mert ekkor még megtehették, hogy egyszerűen faképnél hagyták a polgármestert, elkerülve a valódi szembesítést. Pintér már ekkor bejelentette, amit aztán 2026 kora tavaszán be is váltott: „Az a rossz hírem, hogy nemcsak ezt, de minden bűnt és visszásságot fel fogunk tárni, és nyilvánosságra fogunk hozni.”

Május 19-én jelentették be, hogy megszűnik a győri Fidesz szócsövének tekintett médiacentrum, és csaknem félszáz munkatárstól válnak meg. A bukás nem független a médiacég anyavállalatától, az „1,7 milliárdos lakásalap-ügybe” keveredett Győr-Szoltól, amelynek már nincs pénze a továbbiakban finanszírozni a Győr Plusz Média veszteségét. Ezt azonban évekig megtette, természetesen a Fidesz–KDNP-s többségi politikai akarat alapján, mert a pótlásokhoz közgyűlési döntésre volt szükség:

• 2023-ban még „csak” 89 millió forint volt a Győr Plusz hiánya, amit pótolni kellett;
• 2024-ben már 210 millió;
• 2025-ben pedig 665 millió forint plusz terhet róttak a városra.

A kérdés a csütörtöki közgyűlésen is előjött, ekkor kellett a Győr-Szol éves beszámolóját elfogadni. Pintér Bence mellett alpolgármestere, Kósa Roland is keményen fogalmazott, számon kérve, hogy a Győr-Szol, amely anyacégként is nehéz anyagi helyzetben volt, miért pénzelte tovább a 2025-ben rekordveszteséget termelő „propagandagépezetet”. „Milyen racionális magyarázat van erre? – tette fel a kérdést Kósa. – Semmi a világon, hacsak az nem, hogy politikai célból tették. Drága mulatság volt, pénzügyi és szellemi értelemben is kevesebb lett a város” – szögezte le Kósa Roland. A fideszes Fekete Dávid, aki mostanra elveszítette frakcióvezetői és bizottsági elnöki pozícióját, kikérte magának Kósa szavait.

A gödör aljára értek

Bár a propaganda kifejezést Pintér Bence már 2023-ban használta, a Győr Plusz 2026-ra a kifejezés minden kritériumát teljesítette. Ezt nem Pintér és nem mi mondjuk, hanem a Mérték Médiaelemző Műhely, amely idén márciusában adta ki elemzését erről. Felmérésükben azt vizsgálták meg, kik jutnak szóhoz a győri médiumban, kit idéznek közvetlenül, illetve kik azok, akik csak mások narratíváján keresztül jelennek meg az önkormányzati felületen. „A helyi Győr Plusz következetesen megtagadja a megszólalási lehetőséget a jelenlegi független városvezetéstől, miközben sorozatosan negatív, sokszor bizonyítatlan vagy egyoldalúan értelmezett állításokat tesz közzé róluk” – volt olvasható az összegzésben.

Ekkor már ismét új vezetője volt a Győr Plusznak, néhány év leforgása alatt a sokadik váltás történt az elnök-vezérigazgatói pozícióban. Három és fél évig irányította a médiacentrumot Knézy Jenő (2020–2024), aztán rövid időre Dézsi Csaba András polgármesteri főbiztosa, Adorján Andrea következett, utána pedig a már korábban említett Panda Ákos, akit szintén Dézsi emberének tartottak. Vele kapcsolatban is hangos volt a helyi sajtó, amikor kiderült, hogy havi 705 ezer forintért béreltek neki egy fehér Audi A6-os szolgálati autót. Amikor ez kiderült, lemondott az elnök-vezérigazgatói tisztségéről.

Panda Ákos után, 2025 nyarán jött Kolossváry Balázs a céghez, aki néhány hónapos kitérő után visszatért a Blikkhez, ahonnan érkezett. 2026 januárja aztán újabb fordulópontot jelentett, ekkor érkezett Komálovicsné Tóth Lilla Rebeka, a volt megyei Fidelitas-elnök az elnök-vezérigazgatói székbe, mellé pedig Forgács (azóta Holló) Bernadettet tették a hírcentrum vezetőjének. A Mérték Médiaelemző Műhely felmérése már az ő időszakukban született.

Forgács Bernadett neve 2016-ban a meghekkelt Orbán-interjú kapcsán lehet ismerős, bár akkor még Németh F. Bernadettként publikált: 2016 karácsonyán a Pannon Lapok több megyei újságjában megjelent egy Orbán Viktor-interjú, de a Fejér Megyei Hírlap verziójába valaki gúnyos, a miniszterelnök által el nem mondott mondatokat szerkesztett bele a veszprémi szerkesztőségi rendszerből. Forgács a Veszprémi Napló főszerkesztője volt, azonnali hatállyal kirúgták, de aztán rehabilitáltak a Russmédiánál. Utána került az ország legnagyobb példányszámú közéleti napilapjához, a Kisalföldhöz „tartalomfejlesztési igazgatónak”.

A győri sajtó egy részét, elsősorban azokat a volt Kisalföld-dolgozókat, akiket Forgács politikai komisszárként űzött el a megyei lap függetlenségének végnapjaiban, nem lepte meg mindaz, ami aztán a Győr Plusznál történt. Az önkormányzati lap utolsó olvasóinak vélhetően feltűnt, hogy a lap, a rádió és a tévé már a látszatát sem akarta fenntartani annak, hogy maradt még valami a „közszolgálati jellegből”.

Tóth Rebeka és még inkább Forgács (Holló) Bernadett regnálása alatt több Győr Plusz-os szakember felmondott, tíz-tizenkettőről hallani a mintegy ötvenből. Akik maradtak, azokat most egy névtelenséget kérő újságíró elmondása szerint csoportos leépítéssel eresztik szélnek, miután a Győr-Szol igazgatósága a napokban döntött a médiacentrum felszámolásáról. A jelen állás szerint ugyanakkor maradhat Forgács, ami az ott dolgozók szerint elég furcsa. Jogos lehet ugyanis a kérdés, hogy mégis mit és kit fog vezetni. A válasz az, hogy a köztéri hirdetési felületek értékesítése egyelőre marad a Győr Plusznál azzal az indokkal, hogy egy néhány fős csapat pénzt tud hozni ebből, és akkor az eddigi károk enyhíthetők.

Egy könnycseppet sem morzsolnak el

Pintér Bence polgármester a napokban további bejelentéseket tett, amelyek az empátia utolsó „morzsáit” falják fel. Egyrészt felsorolta a városvezető, hogy ki mindenkinek fizettek az elmúlt évek alatt milliókat a Győr Plusznál mint „újságírónak” vagy „szerkesztőnek”: köztük helyi fideszes politikusokhoz köthető személyeket, rokonokat találunk. Az eddig ismert 30-40 fős újságírói létszám valójában a kilencvenet is elérte, vagyis ennyi emberrel szerződött hosszabb-rövidebb időre a cég.

Nem nehéz beazonosítani, bár névvel nem nevezte meg a polgármester, hogy köztük van Dézsi Csaba András felesége is, aki a Győr Plusz Hetilapban az egészségügyi rovatot vitte névvel és fotóval; de Pintér szerint erősen plágiumgyanús cikkekkel. Egy helyi fideszes képviselő lánya rendezvényszervezéssel, moderálással és kreatív tervezéssel közel bruttó 12 millió forintot keresett. Idén, a kampány idején 1,3 millió forintot kapott a győri Fidelitas elnöke, aki „közösségi média menedzserként” dolgozott be. Ő gyakorlatilag Fekete Dávid sajtósa volt, aki a választások után sokakkal együtt eltűnt a közéletből. Fekete a csütörtöki közgyűlésen azt állította, nem tudott arról, hogy a sajtósa a Győr Plusztól is kapott fizetést.

És ott van Kohán Mátyás, a Mandiner propagandistája: nettó 1,14 millió forintért volt politikai elemző, szakértő vendég; mellette műsorvezető is adásnaponként 90, illetve 120 ezer forintért. A YouTube-on az átlagos nézőszámuk ezeknek a műsoroknak 104 volt, vagyis nagyjából YouTube-nézőnként kapott ezer forintot – olvasható Pintér bejegyzésében. Megnéztük mi is, valóban ilyen számokat látunk, volt olyan Kérdés-Kör (ez a műsor címe), amelyet 35-en, illetve 58-an néztek meg a YouTube számlálója szerint.

A már említett csütörtöki közgyűlésen Pintér beszámolt arról is, hogy Fásy Ádám lánya, Fásy Zsüliett cégével is kötött szerződést a Győr Plusz Média: a 2024-es önkormányzati választás előtt 7 millió forintért kampánykiadványt készített, amely összefoglalta a Dézsi idejében történt beruházásokat, miközben erre ott voltak házon belül az újságírók.

És ezzel még nincs vége, a polgármester bejelentése alapján ugyanis „a felsoroltaknál is nagyobb összegeket érintő furcsa ügyleteket még vizsgálják”. Pintér április 30-án feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, mert felmerült annak a gyanúja, hogy a Győr+ Média Zrt. munkaszervezetében hosszabb időn keresztül ténylegesen munkát nem végző személyek is szerepelhettek a bérlistákon. Annak is felmerült a gyanúja, hogy jelentős összegek áramolhattak ki a cégből különböző kiadványokra, megrendelésekre, amelyek mögött valós teljesítés, gazdasági esemény nem volt, vagy a teljesítés csak papíron jelent meg. „Lehet, hamarosan hozzá tudunk majd még csatolni a feljelentéshez ezt-azt” – zárta 2026. május 20-i posztját Pintér.

A Győr Pluszban jelenleg mindenki a sorsára vár. A dolgozókat azzal presszionálták Forgácsék, hogy önként mondjanak fel, mert „pénz úgysincs már a végkielégítésekre” – mondták a Telexnek ottani munkatársak. Érthető módon nem tették meg, jelenleg még működik az online felület, a hetilap már nem jelent meg, a rádió vasárnap este búcsúzott. Ha csoportos leépítés lesz, a munkatársak egy hónap felmondási időt kapnak, de helyben mindenki úgy számol, hogy a Győr Plusz Média története pontosan a 15 éves évfordulóján, tehát 2026. június elején véget ér.