A Fidesz olyan volt az önkormányzatokkal, mint egy agresszív kamaszfiú, innen most már csak jobb lehet

„Az elmúlt tizenhat év olyan volt, mint amikor egy iskolai osztályban van egy agresszív kamaszfiú, aki elveszi az osztálytársak uzsonnáját, megeszi, a barátainak esetleg ad, aztán elvárja, hogy mindenki jó étvágyat kívánjon hozzá” – foglalta össze a helyzetet a Telexnek Fülöp György, Tiszaújváros független polgármestere arról, hogyan nézett ki az önkormányzatok és az állam viszonya az Orbán-kormány 16 éve alatt. A Tisza azt ígéri, hogy felül fogják vizsgálni az önkormányzatok helyzetét, nagyobb szerepet és teret adva az elmúlt években megcsonkított önkormányzatiságnak. Az önkormányzatok pedig úgy érzik, hogy erre bőven lesz is szükség.

A választási kampányban Magyar Péter sokat beszélt az önkormányzatok autonómiájának visszaállításáról, a 240 oldalas választási programban pedig külön fejezet foglalkozott az önkormányzatok helyzetével, az elvett hatáskörök visszaállításával. Hogy ezt pontosan milyen lépések fogják követni a Tisza kormányalapítása után, azt egyelőre nem tudni.

Tizenegy önkormányzatot kérdeztünk meg kistelepüléstől a fővárosig, fideszestől a nem fideszesig, lemaradó régiótól a gazdaságilag stabilig, hogy mire számítanak a Tisza önkormányzati politikájától. Ahogy Jánoshida kistelepülés független polgármestere, Eszes Béla fogalmazott: „önkormányzat és állam viszonyában annyira diktatórikus közeg jellemezte az előző időszakot, hogy bármi jön, az ebből csak jobb irányba fordulhat”.

Önkormányzatiság helyett kalitka

Az elmúlt 16 évben sok feladat és hatáskör elkerült az önkormányzatoktól, a finanszírozási oldal pedig úgy alakult át, hogy egyre nehezebb helyzetbe kerültek a települések vezetői. A partnerségi viszony az állam és az önkormányzatok között teljesen megszűnt, pedig „két különböző választás az országgyűlési és az önkormányzati, és ez két másfajta felhatalmazást is jelent. Ezek nem kerülhettek volna alá-fölé rendelt viszonyba” – mondta Máté Antal, Nyírbátor polgármestere (Nyírbátor Jövőjéért Egyesület). Máté Antal szerint a partneri viszony mégsem érződött a kormányzat részéről, az önkormányzatok hatáskörét addig csorbították, hogy „a kistelepülések polgármesterei nemzeti ünnepeken köszöntőt mondó szereplővé és a közmunka irányítójává váltak, míg a nagyobb városok politikai függősége azon múlt, mennyire tudnak önállóak lenni gazdaságilag”.

A gazdasági függetlenség nagy segítség lett volna az önkormányzatoknak, de erre sok esélyük nem volt, az önkormányzatokat anyagilag is kivéreztette a kormány. A Fidesz 2009-ben ellenzékben még azért küzdött, hogy minden településnek joga van az iskolához, a kormánynak a feladatokhoz biztosítania kell a feltételeket, a települések jövedelmét és vagyonát nem lehet megvonni, korlátozni. Tizenhat év alatt viszont nagyot fordult a világ, végül pont ők vezették be sorra ezeket a lépéseket.

A polgármesterek pártállástól függetlenül tudják sorolni, mik nehezítették meg leginkább az önkormányzatok dolgát: 2010-ben elkezdődött a szisztematikus központosítás, elkerültek az önkormányzatoktól az iskolák (amiket a Klik alá rendeltek) és a védőnői szolgálat. Ezt az átalakulást a K-Monitor tanulmánya szerint úgy is lehetett értelmezni, mint ami elvette az önkormányzatoktól a lehetőséget, hogy helybeli problémákra választ tudjanak adni.

A normatív alapú támogatást emellett felváltotta a feladatfinanszírozás és az egyedileg odaítélt támogatások rendszere, a politikai lojalitás így sokszor kulcskérdés volt a döntésekben. A 2011-es adósságrendezés után az önkormányzatok hitelt is csak a kormány engedélyével vehettek fel, 2023-ban aztán azért kellett magyarázkodnia a kormánynak, hogy miért csak a fideszes vezetésű önkormányzatoknak adtak ilyen engedélyt.

A helyben maradt személyi jövedelemadó (szja) 8 százaléka az elsők között került el az önkormányzattól, a Covid után a gépjárműadó is ugrott, cserébe a kormány olyan költségeket varrt az önkormányzatok nyakába, amik egy pillanat alatt csődbe vittek kistelepüléseket. A 2012-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulással az állam elvonta a gazdagabb önkormányzatok iparűzési adójának egy részét, hogy abból elméletben a szegényebb településeket támogassa. A 2025-ben induló Versenyképes Járások Program (VJP) is elméletben ezt a célt, a környező régiók fejlesztését szolgálta, de átláthatatlan volt, hogy ezekből a pénzekből pontosan mire is költ a kormány. Az utóbbi években a települések 4 százaléka fizette a szolidaritási adó 60 százalékát, amit a kormány nagyrészt a költségvetés befoltozására használt, írta korábban a G7.

„A Hülye Járások Program – ahogyan én hívom a VJP-t – pont ezeket a nélkülözhetetlen többletforrásokat vonja el” – mondta Balassagyarmat fideszes polgármestere, Csach Gábor. A szolidaritási adó ellen még fideszes önkormányzatok vezetői is felszólaltak: Székesfehérvár fideszes polgármestere, Szentendre fideszes önkormányzati képviselői is kikeltek ellene, de Debrecen fideszes polgármestere is felszólalt azután, hogy Vitályos Eszter kormányszóvivő „sírásnak-picsogásnak” nevezte, hogy az önkormányzatok kritizálják a megnövelt elvonásokat.

Szolidaritás átláthatatlanul

Győr független polgármestere, Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület) szerint sok saját vagyon nem maradt az önkormányzatoknál, a megmaradt iparűzési adó, a turizmus és az építményadó jelentette a bevételi lábat: „az egész rendszer mostanra fenntarthatatlan állapotba került”. A nagyvárosok fejlődése megtorpant, a kistelepülések anyagilag nehéz helyzetbe kerültek, „a párthűséget finanszírozták, az olló ezzel tovább nyílt, a hátrányos helyzetben lévő térségek leszakadtak” – így látja a helyzetet Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület). Fülöp szerint a helyi fejlesztések lehetősége megszűnt, miközben a Covid kezelése pont azt mutatta meg, hogy az önkormányzatok helyben cselekvőképesebbek, mint az állam.

A polgármesterek szerint aki kritizálta a rendszert, az nem kapott a forrásokból. Jó példa volt erre Budapest és Budaörs helyzete, ahol a szolidaritási adó miatt a helyzet odáig fajult, hogy a városok nettó befizetői lettek az államnak. Pintér Bence szerint az elvonások mértéke akkora lett, hogy míg Győr húsz éve önkormányzati pénzen hidat tudott építeni, mára abban sem biztosak, hogy ősszel kinyithatnak az uszodák a városban. A fideszes polgármesterek szerint ezt a problémát már épp rendezni akarta a leköszönő kormány, Navracsics Tibor miniszter az év elején egyeztetést kezdeményezett erről. A nem fideszesek ezzel szemben úgy látják, rendszerváltás kellett a változáshoz. Ez vezetett ahhoz is, hogy a Tisza győzelme után több város bojkottálta, hogy befizesse a szolidaritási adót.

Ezt a hozzájárulást több önkormányzat is sarcnak élte meg, az egyoldalú elvonás Pécsnek például két év alatt 10 milliárd forintot jelentett, míg az éves iparűzésiadó-bevétele 16 milliárd. A gazdaságilag erős hátterű települések is megtorpantak, Tiszaújváros például minden második iparűzési adóból származó forintját az államnak juttatta, így fejlesztésekre nem maradt pénz. Győrben az iparűzési adó 40 százalékát vonták el, több településen a költségvetés 10 százalékát vitte el az állam.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) kiperelte adatigényléssel a volt gazdasági minisztertől, hogy mire mentek a pénzek, de csak az látszott, hogy az állam kasszájában landoltak, mondta Csőzik László, Érd független polgármestere, a MÖSZ elnökségi tagja. Mint Csőzik hozzátette, a költségvetési törvény alapján a kormány 1200 milliárdot juttatott az önkormányzatoknak, az önkormányzatok viszont közel 400 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizettek, „lényegében egyharmad részt saját magukat tartják el az önkormányzatok”. Azt pedig emellett nem tudták, hogy a befizetett pénzük mire megy el. Most az új kormánytól azt várnák, hogy idén mondjon le ennek a hozzájárulásnak egy részéről, ezzel segítve az önkormányzatok életben maradását.

A Versenyképes Járások Programot néhány kisebb település üdvözölte, azzal érvelve, hogy a program bevezetéséig ők nem láttak a nagyvárosok iparűzési adójából pénzt annak ellenére, hogy ezeknek a kistelepüléseknek a munkásai dolgoztak az érintett gyárakban. Mások viszont pont arról beszéltek, hogy pár milliárd forint befizetésből alig félmilliárd került vissza később a térségbe: volt olyan település, ahol ráadásul olyan, nem túl égető problémákra ment el a pénz, mint a focipálya világításának felújítása.

Küszködő települések

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége kidolgozott egy programot az önkormányzatok helyzetének rövid, közép- és hosszú távú kezelésére – mondta Karácsony Gergely, aki a MÖSZ egyeztetéseiben is részt vesz. Szerinte az elmúlt években a MÖSZ mutatta meg egyedül, hogy fel tud szólalni a kormánnyal szemben az önkormányzatok érdekében. A szervezet fel is vette a kapcsolatot a leendő kormánnyal, köztük Lőrincz Viktóriát is megkeresték, aki a Tisza terület- és vidékfejlesztési minisztere lesz. „De nagyon sok elvárás zúdul a kormányra, sokan várják az elmúlt 16 év hibáinak kijavítását, nem lehetünk türelmetlenek egy kormánnyal, ami még meg sem alakult” – mondta Karácsony.

Csőzik László szerint a javaslatcsomag olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítik az önkormányzatokat, hogy túléljék a korábbi megszorításokat. Ehhez a polgármesterek szerint a nulladik lépés a közös egyeztetés lesz, a korábbi kormány ugyanis csak döntéseket hozott, szakmai egyeztetések nem voltak. A 25-30 oldalas tervezetet legkésőbb júliusban szeretnék bemutatni az új kormánynak.

A fideszes polgármesterek szerint sok ígéret nem olvasható ki a Tisza programjaiból, a nem fideszes vezetők viszont ezt máshogy látják. Szerintük a program egyértelműen arra irányul, hogy visszaadja az önkormányzatiságot. Ez utóbbi is fontos természetesen, más kérdés, hogy a nem túl jó gazdasági helyzetben az új kormány sem tud lemondani erről a forrásról. Magyar Péter korábban már jelezte Csőzik Lászlónak, hogy az elvonás mértéke túl nagy, de ők is számítanak erre a bevételi formára, amikor kormányon lesznek.

Egyelőre nem tudni, pontosan hova tartozik majd az új kormányban az önkormányzatok ügye, de azt az önkormányzatok is látják, hogy nagy, hirtelen változásokra nem érdemes számítani. „Azt kell látni, hogy üres államkassza mellett mit lehet adni az önkormányzatoknak, mert 3200 önkormányzatból 1500-2000 komoly működési problémákkal küzd” – mondta Csőzik. „Sokaknál a lét a tét”, az pedig szerencsés, aki kihozza az év végét nullára.

A jövő önkormányzata

A polgármesterek ezért azt javasolják, hogy két lépcsőben gondolkodjon a kormány: az első az anyagi helyzet tűzoltásszerű rendezése, a második egy jól működő struktúra kiépítése. Mint mondták, sok olyan lépés van, amihez kell pénz, de olyan is, amihez nem. Karácsony szerint az önkormányzatok által benyújtott javaslatcsomag több száz törvény módosítását is kéri, ezek között vannak olyanok, amelyekkel gyors hatást lehet elérni. A polgármesterek által kidolgozott hosszú és rövid távú reformtervek között több fontos elképzelés szerepel.

• Az iparűzési adótöbbletet elvonó Versenyképes Járások Program megszüntetése vagy átalakítása, a szolidaritási adó megszüntetése vagy 15 százalékos maximalizálása.
• Az elvont pénzek átlátható elköltése.
• A kormányhivataloktól kerüljön vissza az önkormányzatokhoz az építésfelügyelet, hogy a helyi közösség bevonása nélkül ne szülessenek beruházások.
• Az iskolákra vagy a védőnői szolgálatra vonatkozó korábbi hatásköröket is adják vissza a településeknek.
• Fokozatosan adják vissza a gépjárműadót az önkormányzatoknak – akár azzal a kikötéssel, hogy azt útfelújításra költhetik el.
• Az önkormányzatoknál lévő kötelező feladatokat az állam finanszírozza.
• Az önkormányzatok vehessenek részt az önkormányzatokról szóló törvények megalkotásában.

Karácsony Gergely emellett arról beszélt, hogy a főváros helyzete több szempontból speciális. Budapest az elmúlt években politikailag is külön eset volt, a kormány és a főváros konfliktusa szimbolikus üggyé vált. Az Orbán-kormány Budapesten keresztül mutatta meg, hogyan lehetetlenít el politikai alapon egy várost. Karácsony szerint a pénzügyi problémák helyzetének rendezése ezért kardinális, de hozzátette, hogy ezeknek a problémáknak az újratermelődése legalább 35 éve zajlik.

A budapesti közösségi közlekedés finanszírozása visszatérően kibillenti a főváros pénzügyi egyensúlyát, Karácsony szerint ez olyan probléma, ami érinti a nagyobb városokat is, és amelyben rendezni kell a támogatásokat. A kormány eddig ugyanis vagy semmivel vagy minimális összegekkel támogatta ebben a városokat, miközben Budapestnek ez a legnagyobb anyagi tétele, de javaslatok tekintetében az önkormányzatokkal „nagyon hosszú listával készülünk”, mondta a főpolgármester.

Kötelező vagy lehetőség?

A fő kérdés az önkormányzatok számára, hogy mi lesz, ha visszakapnak olyan hatásköröket, amiket korábban elvett tőlük az állam – például az iskolákat vagy a védőnői hálózatot. Több település is üdvözölne egy ilyen lehetőséget, Szentendre polgármestere például már leült a város iskolaigazgatóival egyeztetni erre készülve, öt évre visszamenőleg kikérték közérdekű adatigénylésben azt is, milyen anyagi ráfordításai voltak az iskoláknak.

Cser-Palkovics András szerint sok olyan önkormányzati hatáskör van, amit a 2012-es időkből ismernek az önkormányzatok, emlékeznek ezek ellátására: de abban minden polgármester egyetért, hogy ezekhez nagy emberi és anyagi erőforrások kellenek, ezeket hirtelen nem lehet meglépni. Ráadásul amennyire szeretnék egyes önkormányzatok visszavenni az iskoláikat, annyira vannak olyanok, amelyek erre egyáltalán nem vágynak.

„Az önkormányzatok most jóval több saját forrást fordítanak kötelező feladatokra, mint korábban. Következésképpen a lakossági igények teljesítése gyakorlatilag lehetetlenné vált” – fejtette ki Pécs független polgármestere, Péterffy Attila. Balassagyarmat fideszes polgármestere, Csach Gábor szerint az önkormányzati feladatok finanszírozási rendszere nem követte a 2022 utáni inflációt, az iparűzési adóból tudták ezt kipótolni: vagyis a feladatellátás túlzott és automatikus bővítése azt a kockázatot rejti magában, hogy a kormány nem ad hozzá elegendő forrást. Csach azt is hiányolja, hogy a Fideszhez hasonlóan a Tisza sem ígér fejlesztéseket az 5000 fő feletti, de nem megyei jogú városoknak, ami ezeket a településeket szintén hátrányosan érinti.

Egy, a leendő minisztérium munkájára rálátó forrásunktól úgy tudjuk, ezt a problémát a Tisza is látja: kötelező átvétel helyett lehetőséget kínálna az önkormányzatoknak, de pontosabbat egyelőre nem tudtunk meg a leendő kormánypárt terveiről. A lehetőséget érzik az önkormányzatok is. Egyre többen készülnek fel, és remélik, hogy türelmes és átgondolt lesz a döntés előtt az új kormány.

Cser-Palkovics András szerint ez azért is fontos, mert „lehet hatásköröket adni, de ha nincs finanszírozás, az visszaüt”. A reformra szerinte is szükség van ahhoz, hogy „cselekvő, jogkörökkel rendelkező és pénzügyileg erősödő önkormányzatai” lehessenek ezután Magyarországnak. Több polgármester elvárása szerint ráadásul olyan önkormányzatok, amelyek hosszú évek folyamatos életben maradási küzdelme helyett végre a partneri szerepet vehetik fel az állammal.

A cikkben megkérdeztük Balassagyarmat, Budapest, Érd, Győr, Jánoshida, Nyírbátor, Pécs, Szentendre, Székesfehérvár, Tiszaújváros, illetve egy neve elhallgatását kérő település polgármestereit.