A falu, ahol ingyen csippeltette a kutyákat a Fideszről rappelő polgármester, most meg csődöt jelentettek

„Jó kis falu ez, nagyon jó kis falu. Csak most nem tudjuk, hogy mi lesz. Majd lesz” – mondja nekünk Drávaszerdahely egyik lakosa. A baranyai, alig kétszáz fős kistelepülésen nemrég jelentett csődöt az új képviselő testület azután, hogy a települést 16 éven át vezető polgármester, Alpár György nem indult újra.

Az új polgármester, a függetlenként induló Koller László Dávid szerint jelenleg 50 milliós hiány van a falu kasszájában, így csak az állami gondoskodás fogja megoldani a település helyzetét. Pedig 2012-ben a Földgázszállító Zrt. telephelyet nyitott a falu mellett. Az iparűzési adóból annyi jóléti szolgáltatást kaptak a helyiek, hogy sem a szemétszállításért, sem a csatornáért, sem a gyerekek étkeztetéséért, sem a kutyák csippeléséért nem kellett fizetni az abból befolyt pénznek köszönhetően.

Ez volt a helyiek szerinti az „aranykor”, amely aztán szépen lassan megkopott: a régi polgármester szerint azért is, mert ő hangosan kritizálta a Fideszt, így a falu nem nyert pályázati pénzeket. Alpár György azt mondja, azért sem indult újra polgármesternek, mert elege lett.

„Szóltak a Fidesztől, hogy Gyuri, minek kell kritizálni. Mondták, hogy így nem lesz pénz.

Én mindenre pályáztam, hogy nehogy azt mondják, hogy meg se pályázom. A fideszes polgármester hármat is nyert, én meg semmit. Pofára megy minden” – mondta. Alpár egyébként öt hónapig volt még a 2000-es évek elején Fidesz-tag, de aztán kirúgták, mert, „nem tudta, hogy nem lehet saját véleménye”. A kormánnyal akkor veszett össze végérvényesen, amikor a Magyar Falu Program minden elemét a 2022-es választás kampányában hasznosította a kormánypárt.

Azt is látta, hogy az emberek a faluban erről másképp gondolkodtak. „Az emberekben évtizedek óta beleivódott az, hogy ne pisálj a széllel szembe. Nem kell okoskodni, mert ez nem lesz, meg az nem lesz. Többször megkaptam, hogy polgármesterként hogy mondhatok ilyet. Hát most nem lettem polgármester, akkor már azt mondhatok, amit akarok” – mondta Alpár, aki szerint a polgármesterség sokkal többet vitt tőle, mint amennyit hozott.

Az aranykor

Amikor a Földgázszállító Zrt. iparűzési adója megjelent „fejlődtünk, megcsináltuk az utakat, a hidakat, ez addig ment, amíg kaptuk az iparűzési adót. Amióta az nincs, semmi nincs” – mondja nekünk egy helyi az egyutcás faluban, ahol még látszik a korábbi jólét minden nyoma. Az út az egész faluban új, a templomot felújították, de még a mellette lévő ló- és turulszobor is elég jó állapotú.

Az úgynevezett „aranykor végéről” azért vannak árulkodó jelek. A „polgármesteri hivatal” felirat betűinek fele már lepotyogott, a régi önkormányzati kisboltnál pedig napi ajánlatként már csak annyi van kiírva, hogy „zárva”. Mellette zárva a bundáskenyerező is, ami, mint a helyiektől megtudjuk, inkább egy lángosozó. Mármint egy olyan lángosozó, aminek a profilja a csirkeszárny és a mics.

A bolt és a lángosozó is megszűnt tavaly. A magyar falvakra jellemző kocsma épülete áll ugyan, de már nagyon régen bezárt. „Volt, hogy jöttek az emberek, hogy mikor nyit itt a kocsma. Mondtuk, hogy itt nem nyit, az már tíz éve bezárt. Nekünk nem kocsmánk van, hanem konditermünk” – meséli az egyik helyi. Mármint egy olyan konditerem, ahova cigizni járnak be a fiatalok.

„Persze, hogy éreztük azt, amikor volt pénz. Kaptunk ebédet, a gyerekek támogatást. Ez talán három éve nincs” – mondják a faluban. Szerintük a koronavírussal is egybeesett a falu lejtmenete. „Akkoriban szépek voltunk, dicsértek minket, hogy milyen jó átmenni itt. Az embernek jól esett. Egy ideje semmi nincs, csak hanyatlik a falu”.

A horvát határ közelében fekvő ormánsági falu speciális helyzetbe került 2012-ben, amikor a földgáztelep megnyílt mellettük. 2015-ben Alpár György akkori polgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat másfél-két millió forint iparűzési adóbevétellel számolt. Aztán ennél sokkal több lett: „jött a nagy gazdagság, minden évben 35-36 millió a bevételünk” – mondta akkor Alpár. Abban ő és az új polgármester is egyetért, hogy egy dologgal nem számoltak: 2022-ben kiderült, hogy a cég az iparűzési adóval túlfizetésben van, így 2025 végéig már nem kell fizetnie. Alpár belátja, erre egyébként „jobban odafigyelhetett volna” az önkormányzata.

„2022 szeptemberében itt megállt az élet. Nem volt pénzünk semmire” – emlékezett vissza a volt polgármester. A falu lényegében az iparűzési adóhoz volt kötve, más jelentős bevétele nem volt az évek alatt. Ebbe az új helyzetbe ült bele most Koller László Dávid polgármesterként. A falu egyből csődöt jelentett. A helyiek erről nem szívesen beszélgetnek velünk, szerintük annyi van, hogy „az önkormányzat korábban gazdag volt, a település kevésbé. De jól éltünk. Ha leküzdjük az adósságot és lesz pénz, megint minden jó lesz.”

Van mínusz, de hogy ekkora

Miután Alpár idén nem indult újra polgármesternek, négy jelölt versenyzett a helyére. A helyiek szerint hiába tűnik ez soknak, valódi verseny nem volt köztük: „Lacika többséggel nyert, nem volt itt nagy verseny, szép volt a bemutatkozása, meg sokat is segített”. A helyiek Lacikája Koller László Dávid, aki négy éve költözött a faluba, mert megtetszett neki a település egyik háza. A falu biztatására indult el jelöltnek, nyert is. Sokáig őt támogatta a volt polgármester is, de Koller szerint csak addig, amíg „nem ült össze először az új közgyűlés és nem derült ki, mekkora mínuszban van a település”. Azóta éleződött ki köztük a konfliktus, többek között olyanokon is, minthogy még mindig a volt polgármester címére érkeznek az önkormányzati levelek.

Koller szerint a helyiek egy ideje azt látták, hogy „nem jó irányba halad a falu”. Szerinte az évek alatt lehetett már tudni, hogy a település mínuszban van, de az őt is meglepte, hogy mekkorában. „Az előző polgármesternek nem tetszett, hogy rendezzük az adósságokat. Várhatóan lesz egy átvizsgálás is az ügyben” – teszi hozzá.

Az új polgármester arról is beszél, hogy igényeltek rendkívüli támogatást, ennek folyamatban van az elbírálása. Mindezzel együtt is viszont „két-három év kell hozzá, hogy kilábaljon ebből a falu. De dolgozni csak 2025 második felétől tudunk elkezdeni, akkor jön az iparűzési adó” – mondja Koller.

A helyiek az erről szóló vitákba viszont nem szívesen mennek bele, vagy azért, mert „dolgozni kell, nem erről beszélni”, vagy azért, mert nem akarnak maguknak a faluban haragost most, hogy „megoszlanak a vélemények”. Szerintük „az adósságokból ki kell jönni, várjuk meg, Laci mit csinál”. Addig viszont azt szeretnék, ha a két polgármester között béke lehetne. Meg azt, ha „nem távolról szólnának bele kommentekben a mi dolgainkba” mások.

„Az októberi átadáskor elég nagy adósságra derült fény, hivatalos minőségemben azonnal behajtó cégek kerestek fel”

– mondja Koller. Ezután a falu egy 11 milliós inkasszót kapott a számlájára, „az indok az volt, hogy egy rendkívüli támogatás nem megfelelő helyre került elköltésre. Ennek a visszafizetését követeli az állam egy részletben”. A polgármester szerint az 50 milliós tartozás további tétele, hogy egy faluházra költött 24 milliós támogatás elszámolása két éve nem történt meg, ezt követeli most az Államkincstár. Elmaradt emellett közel 10 millió forintnyi közüzemi számlával is a település, illetve vannak kifizetetlen számlák. Az inkasszó miatt a béreket sem tudták rendezni, gázóra pedig már nincs, így fűteni is csak egy szobában tudnak az önkormányzatban, azt is klímával. Ide pakolták át a könyveket is a könyvtárból, hogy kibírják a telet.

Amikor Alpárhoz látogatunk, ő egyből arról kezd beszélni, hogy szerinte egyáltalán nincs akkora mínusz, mint amekkorát a mostani vezetés állít. Ő úgy látja, hogy a kifizetendők egy része abból áll, hogy valóban hibáztak támogatások könyvelésénél, de ezeket szerinte „megoldhatná az új polgármester, ha akarná. De ő nem megy utána, csak azt mondja, hogy ezt ki kell fizetni”.

Ugyanezt gondolja a gázszámlákról is: mint mondja, többször kaptak irreális gázszámlákat, 2022-ben például 400 ezer forint volt az önkormányzat gázszámlája úgy, hogy „csak a Művelődési Ház mosdóit fűtöttük”. Mint mondja, ő a nyártól októberig tartó időszakban többször próbálta ezeket kitalálni az új polgármesterrel, de „ő úgy volt vele, hogy ezeket ki kell fizetni, mert az sokkal egyszerűbb. Erre jött a testület döntése, hogy csődöt jelentenek minden szakmai alap nélkül.”

Magyar-üzbég krumplik a tűző napon

A volt polgármester háza pár percre van az önkormányzati épülettől. Ő lakik benne, illetve Hattyú, a kuvasz, valamint Mici, a polgármester szerint „identitászavaros kecske”, aki kuvasznak hiszi magát. A házon belül pedig az első dolog, ami szemet szúr, egy trikolór köveket ábrázoló kép, amelyet a nap süt: „a magyar-üzbég krumplik a tűző napon a címe. Reméltem, hogy majd ezt is megveszi Matolcsy” – mondja Alpár. Aztán hozzáteszi, valaki tényleg megvette: „felraktam a Vaterára, 1000 eurót fizetett végül valaki érte azért, hogy fent hagyjam itt, a falon”.

Alpár polgármestersége alatt viszonylag nyíltan kritizálta Matolcsyt, de nemcsak őt, hanem a kormányt is. 2020-ban egyforintos jutalommal gúnyolta ki azokat a polgármestereket, akik több milliós jutalmakat osztanak maguknak, 2022-ben pedig arról rappelt, hogy „Migráns, ördög, Brüsszel, sátán, mindenki szembejön az autópályán”, és hogy agymosott, aki „nem köpködi Döbrögit”.

A helyiek szerint részben ezért sem kapott pénzt egy idő után a falu, mert a polgármester „nem volt a kormánnyal baráti”. Ezzel egyetért Alpár is, pont ezért nem akart már polgármester lenni: szerinte pofára megy a polgármestereknél a pénz, aki ezt nem tudja, az álomvilágban él. „A hallgatásért fizetik a polgármestert már, nem a tudásáért” – mondja. „Én nem tudok hallgatni, elegem van abból, hogy úgy kell polgármesternek lenni, hogy az aktuális országgyűlési képviselőt le kell mélytorkozni ahhoz, hogy legyen új tető a művelődési házon.”

Alpár szerint a kezdetekben jó élet volt Drávaszerdahelyen, ideköltözni sem tudott senki, mert nem volt eladó ház. „Az emberek nem akartak innen elmenni, ebben a kicsi faluban volt minden. Volt kultúrház, vendégház, kedvezmények, ki akart volna innen elmenni?” – mondja Alpár. Hozzáteszi, ez részben most is igaz, „most is az én házam az egyetlen, ami eladó”.

„2017-ben aztán bejött egyik napról a másikra a szolidaritási adó [ezzel a címmel vesz el pénzt a kormány az iparűzési adókból], arra ébredtem januárban, hogy inkasszózták a számlánkat” – meséli Alpár. Mint mondja, ezzel „hirtelen az egyik leggazdagabból visszakerültünk a legszegényebb falvak közé”, hitelt vettek fel, miközben az előre összerakott költségvetési tervet is felülírta ez. „Volt egy rossz időszak, a túlélésért küzdöttünk, csődközelben volt a falu” – meséli.

Szerinte Drávaszerdahely mostani helyzete nem különbözik nagyban más önkormányzatétól: vannak megoldandó problémák. Neki részben abból is lett elege, hogy „egy önkormányzat egyszerűen nem tud úgy működni, hogy ne keresné folyamatosan a kiskapukat, hogy mit hova rak”. Szerinte ezt meg tudná oldani az új vezetés, de nem azzal, hogy állami gondoskodást kér. Míg Koller szerint a falu kifizetéseit átvevő szakértő fogja megoldani Drávaszerdahely helyzetét, addig Alpár szerint az új vezetés „mesében él, azt várja, hogy mindent megold az állam varázsütésre. Pedig az új polgármester sok mindent el tudna intézni, ő nincs konfliktusban a Fidesszel”.

Majd 2025-ben

Alpár azt mondja, megszokta, hogy „mindig a koszos malac löki fel a vájút”, mindig azok a hangosabbak a faluban, akik ők kritizálják, miközben itt mindig panaszkodnak valamire. „Ha kétemeletes faluházat építettem volna, az lett volna a baj, hogy miért nem három. Ha barnára festjük, az a baj, miért nem piros.” Mint mondja, az új vezetés lopással vádolja őt, de szerinte részben azért, mert a tagok között van az egyik exbarátnője is, „aki kilenc év után is szerelmes belé”. Az új vezetés szerint viszont vannak dokumentumok, amelyek alapján lépéseket is fognak tenni, ha egyszer megjön az állam által kihelyezett szakértő.

„Ha az anyagi részt sikerül rendbe rakni, akkor az alapvető karbantartásokkal, fűnyírás koordinálásával foglalkoznánk. Ha helyreáll a falu dolga, ez is megvalósítható lesz. De konkrét dolgokat nem terveztem még el. A boltot szeretném újranyitni, ezzel kampányoltam is” – mondja Koller, amikor arról kérdezzük, hogyan folytatódik majd a falu története, ha egyszer újra talpra állnak. Utóbbinak láthatóan a helyiek is örülnének: most a faluban csak mozgóbolt van, azaz egy kisbuszból lehet néha vásárolni, egyébként viszont ingázniuk kell.

Míg a falu szerint boltra lenne szükség, addig a volt polgármester szerint viszont arra, hogy független képviselők induljanak el a magyar politikában, és „ha Magyar Péternek esze van, állít valaki mást maga helyett első embernek, olyat, aki feddhetetlen”. Szerinte a DK és a Fidesz olyan, mintha „egy szart fognál a kezedben és el kéne döntened, hogy jobbról vagy balról kezded enni”. De hogy Drávaszerdahellyel mi lesz, arra annyit mond: „Az új testület a legtöbbet akkor tehetne, ha feloszlana. Én soha többet nem fogok indulni. Ennyi évet elbaszni.”