„Vagy minden sokkal jobb lesz, vagy kirúgnak minket” – hogyan élik meg a választást a Fidesz hátországában?

Gábor több mint egy évtizede dolgozik a Fidesz hátországában különböző pozíciókban, jelenleg egy kutatóintézetnél. A választáson szoros eredményt várt, a szavazás estéjét pedig egy fideszes háttérintézmény eredményváróján követte végig.

„Döbbenet volt a hangulat. Csomó emberen láttam, hogy a fejüket rázzák” – mondta az estéről. Másnap, amikor bement a munkahelyére – ahol közeli munkatársai mind fideszesek –, hasonló volt a megélése. „Mindenkit sokkolt, letaglózott az eredmény. Mindenki aggódott a választás előtt, de erre senki nem számított” – mondta.

Állítása szerint „felülről végig az jött”, hogy ne aggódjanak a választás miatt, „jók a számok”. Azt mondta, több olyan budapesti fideszes jelölt is bizakodóan várta a választást, akik végül nagy különbséggel veszítettek. „Bár valahol megértem az okait, becsapva érzem magam. Így becsapni embereket nem korrekt” – utalt a fideszes holdudvarból érkező mérésekre.

Egy minisztériumi középvezető is azt a narratívát erősítette meg, amely szerint a Fidesz felsővezetésében tisztában voltak a kilátásokkal, de ez csak egy szűk kör számára maradt ismert. Ő a minisztérium felső szintjein is azt látta, hogy sokan elhitték a jelentős Fidesz-előnyt mutató nyilvános felméréseket, amivel „a párt átverte őket”. Volt olyan felettese, aki „teljesen depressziós lett” az eredmény után, mert őszintén bízott a győzelemben.

Az elmúlt napokban nyolc olyan emberrel beszéltünk – akárcsak a kampányidőszakban –, akik Gáborhoz hasonlóan a kormányzat hátországában dolgoznak: minisztériumokban, háttérintézményekben vagy állami cégeknél. Volt, aki Gáborhoz hasonlóan csalódott volt, a többség azonban megkönnyebbült és reménykedik abban, hogy a Tisza kormányzása szabadabb levegőt, nagyobb mozgásteret hoz az állami intézményekbe.

Gyász fekete ruhában

Közéjük tartozik Ágnes, aki tíz éve dolgozik egy olyan közszolgáltatás irányításában, amely egyre inkább kiszorult az Orbán-rendszer fókuszából. „A választás utáni hétfőn nagy örömködés volt, nagyon nagy kő esett le a szívünkről” – mondta. A szakterületét annyira elhanyagolta a politika, hogy az elmúlt években szinte minden munkatársának lett második állása a fizetések elinflálódása miatt.

Március végén viszont hirtelen számottevő fizetésemelést kaptak, és ennek nemcsak a pénz miatt örültek, hanem azt olvasták ki belőle, hogy nem állhat jól a kormánypárt. „Bár régóta lebegtették ezt, fura volt, hogy ilyen gyors volt az eljárás” – mondta.

Ágnes azt mondta, hogy nagyjából ötven munkatársával van heti szinten kapcsolatban, és nem tud olyat mondani, aki ne örült volna a kormányváltásnak. „Mindenki ezt a napot várta. Többeknél az volt a kérdés, hogy felmondanak-e vagy sem. Az utolsó hónap várakozása kegyetlen volt, de megszűnt végre a világvége-hangulat” – mondta.

Többen számoltak be arról, hogy a választás eredménye sokakat felbátorított. Egy nagy állami cég munkatársa azt mondta, hogy a választás előtt inkább a rejtőzködés volt jellemző, mindenki nagyon óvatos volt, hogy kivel mit oszt meg. Az eredmény után azonban többen jóval nyíltabban vállalták a véleményüket, és „inkább felszabadultság és öröm volt jellemző a kollégák körében, hogy végre megbukott a Fidesz”.

Ugyanakkor nem minden intézményre jellemző ez a fajta nyíltság. Egy minisztériumi dolgozó azt mondta, hogy a választást követő hétfőn ugyan volt, aki fekete ruhában gyászolva ment dolgozni, de a nagy többség diszkréten kezelte az eredményt. „Mindenki van annyira intelligens, hogy nem mutatja ki az érzéseit, mert tisztában vagyunk azzal, hogy van, aki nem örül, és nem akarunk konfliktust. De kisebb csoportokban, diszkréten lehet örülni” – mondta.

Kapálózás a NER-es cégeknél

A szorongás nem feltétlenül csak a kormánykritikus munkatársaknál tompult. Egy fideszes káder azt mondta, hogy a választás előtt sokat szorongott, mert „túl sok mindent olvasott”, azóta viszont a vereség ellenére felszabadult. „Most biztossá vált, hogy változtatnom kell az életemen, és változtatni is fogok. Attól pedig jobban érzem magam, hogy most már inkább a saját kezemben van a sorsom” – mondta.

„Frissítgetjük az önéletrajzokat, de senki nem tud semmit” – jellemezte a hangulatot. Egy minisztériumi középvezető azt mondta, hogy kétféle viselkedésmintát azonosított a munkatársai körében: vagy elkeseredetten, passzívan várják, hogy mi lesz velük, vagy „kapálóznak, hogy a hátországban vagy egy NER-es cégnél” találjanak munkát.

Egy fideszes háttérintézményi dolgozó korábban azt mondta, hogy a Tisza győzelme esetén otthagyná a munkahelyét, most viszont bizonytalanabbnak tűnt. Számos irányból azt hallotta, hogy több régi, egykor Fidesz-közeli államigazgatási vezető is visszatér, akik idővel konfliktusba kerültek az Orbán-rendszerrel. Lehet köztük olyan, akivel a megkérdezett fideszes tisztségviselő is szívesen együtt dolgozna, akár az államigazgatás más területein.

Más is úgy látja, hogy a Tisza káderhiányán érdemben segíthet korábbi munkatársak visszatérése. Erről a jelenségről beszélt Vitézy Dávid leendő közlekedési és beruházási miniszter is, aki szerint a legjobb vasútfejlesztési szakemberek 90 százaléka elhagyta a MÁV-ot, és most szeretné visszacsábítani őket. „A Fidesz alatt sok embert elbocsátottak politikai okokból nálunk. Most azon spekulálunk, hogy talán újra együtt tudunk dolgozni, visszavárjuk őket, álomszerű lenne, ha visszatérnének” – mondta egy minisztériumi dolgozó. Náluk nagyjából az állomány harmada távozott így, akik szerinte szakmailag elismertek, nagyon hiányoznak, és szívesen is visszamennének.

Míg a legtöbb megkérdezett örül a választás eredményének, a kampány során jelen lévő bizonytalanság-érzet nem csökkent. „A környezetemben részben félnek, részben optimisták. Vagy minden sokkal jobb lesz, vagy kirúgnak minket” – írta le egy állami cég alkalmazottja azt a paradox helyzetet, amit sokan érezhetnek a Fidesz hátországban dolgozó Tisza-szavazók.

Lejjebb szivárgó félsz

A várható széles körű vezetőcseréknél értelemszerűen benne van, hogy egy új főnök bármikor lecserélhet embereket, tömeges és rendszerszintű elbocsátásokat azonban senki nem valószínűsít középvezetői szint alatt. Magyar Péter azt mondta, hogy a helyettes államtitkárok szakmai alapon maradhatnak pozícióban.

Egy állami cég munkatársa szerint alsóbb szinteken továbbra sem félnek, „de kicsit azért lejjebb szivárgott a félsz, mint korábban”. Szerinte most olyan középvezetők is kicsit komorabb arccal mászkálnak az épületben, akik egyébként politikai változást akartak, és a választás előtt nem aggódtak a jövőjükön.

Több állami cég munkatársa is azt mondta, hogy a menedzsment vagy akár osztályvezetők is „be vannak szarva”. Az államigazgatás sem mentes azoktól a típusú emberektől, akik a választás hatására hirtelen alapvetően máshogy kezdték el látni a múltat. Az egyik állami cég munkatársa szerint a menedzsment egyik tagja például mostanában azt hangoztatja, hogy őt nem kellene kirúgni, mert „szakember és szakmai munkát végez”, de közben a szervezetben mindenki azt gondolja róla, hogy beejtőernyőzették, és teljesen alternatív valóságban él.

Egy minisztériumi dolgozó is arról beszélt, hogy most sokan próbálnak oldalt váltani olyanok, akikről korábban lehetett tudni, hogy „rendesen fideszesek”. Viszont van olyan kormánytisztviselő is, aki a választás után egy privát beszélgetésben fedte fel, hogy kapcsolatban áll a Tiszával.

A bizonytalanság-érzetet növeli, hogy minden megkérdezett egységesen arról számolt be, hogy semmilyen érdemi információt nem osztottak meg velük a jövőről, mindenki kivár, az intézményeik legfelsőbb szintjein is. Tiszás politikusok beszámolói alapján a jelentősebb állami intézményeknél ezekben a napokban egyeztetnek a vezetők tiszás politikusokkal.

Az egzisztenciális bizonytalanság mellett a legtöbb megkérdezett azt látja a munkatársain, hogy bizakodóak a jövővel – ha maradhatnak –, és azt remélik, hogy az eddigi, jellemzően utasítás alapú működés helyett szabadabb lesz a légkör. „Eddig nem azt találtuk ki, hogy hogy legyen jó valami, hanem végrehajtottunk utasításokat. Most abban bízunk, hogy átláthatóbb, logikusabb környezet lesz” – mondta egy megkérdezett.

Hogy a szakmai munkához is mennyire meg volt kötve a keze sokaknak, egy stratégiai tervezéssel foglalkozó megkérdezett azt mondta, hogy információszerzéshez, szakmai egyeztetéshez kizárólag fideszes képviselőkkel találkozhattak, ellenzékiekkel nem. Ugyanígy kockázatot jelentett, ha például nem a Fidesz ideológiához passzoló intézményekkel próbáltak szakmai kapcsolatot kiépíteni. Így most ő is abban bízik, hogy a jövőben nagyobb szabadságot kapnak, amelyben szakmailag jobban kiteljesedhet.