Vitézy: Lázár érkezése óta a legjobb vasútfejlesztési szakemberek 90%-a elhagyta a szakmát

Kaotikus viszonyok alakultak ki a magyarországi közlekedés irányításában, amióta 2022 decemberében Lázár János átvette miniszterként a terület vezetését – egyebek mellett erről beszélt Vitézy Dávid korábbi BKK-vezérigazgató, egykori közlekedési államtitkár a G7 podcastjában.

A távozásokat az is gyorsítja, hogy a magyar példával ellentétben Európában egyre több és egyre nagyobb vasútfejlesztési projekt van, amik felszívják a magyar szakembereket. „A tíz legjobb, vasútfejlesztéssel foglalkozó kollégából kilenc a magyar állam kötelékéből távozott, vagy azért, mert kirúgták, vagy mert nem kívánja a minisztérium kötelékében folytatni.” Hogy nem konkrétan tíz emberről, hanem arányszámról lehet szó, jól jelzi az is, hogy

A fenti kijelentésre később reagált a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium, amely azt írta, hogy „Az egykori közlekedési államtitkár újabb megszólalása, amelyben azt állítja, hogy tízből kilenc vasútfejlesztési szakember elhagyta a szakmát, nem igaz. (…) Vitézy Dávid állításával szemben az igazság az, hogy 2023 januárjában, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megszűnése után, a vasúti szakterületen dolgozók közel 80%-a fogadta el az Építési és Közlekedési Minisztérium ajánlatát és folytatta/folytatja munkáját. A MÁV-Volán-csoporttól kapott információk alapján a cég ez évi fluktuációja nem különbözik a tavalyitól, 10% körül alakul. Vitézy Dávid minden valóságalapot nélkülöző állítása alapján a 10-ből 9 ember, 90%-os távozási arányt jelentene, vagyis több 10 ezer embert, már amennyiben a szolgálatot teljesítő vasutasokat is szakembernek tekinti, nemcsak az általa kinevezett vagy előnyben részesített tanácsadókat, látványtervkészítőket és hivatásos jövőképgyártókat.”

Vitézy az adásban felelevenítette azt is, hogy a korábban alá tartozó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t és a Budapesti Fejlesztési Központ Zrt.-t is megszüntették, miközben ezek készítették elő az összes agglomerációs vasúti projektet.

Az elmúlt hetekben hetekben nagy figyelmet kapó, a Bécsbe tartó Budapest–Győr–Hegyeshalom vasúti vonal felújítása körül kialakult politikai odaszólogatások ügyében megjegyezte: „Ahol nincsen 32 milliárd, ott tegyék le a lantot – azt hiszem ezt mondta a közlekedési miniszter. Nekem erről csak az jutott eszembe, hogy két hónappal korábban az volt az indoklás tíz regionális vasútvonal bezárására, hogy (…) 700 millió forintot lehet megtakarítani.”

Vitézy kitért arra is, hogy Magyarországon Európában egyedülálló módon a kormány egyetlen cégtől rendel vasúti személyszállítást, igaz, hozzátette, hogy a Nyugat-Dunántúlon azért ott GYSEV. Ezzel szemben máshol az elővárosi vonatokat régiók, megyék vagy városok szövetségei rendelik meg, nálunk viszont mindent egy központi erő, a minisztérium irányít. A versenyhelyzet hiánya viszont hátrányos, ahol állami és magánszereplőket tudnak versenyeztetni, ott olcsóbb és magasabb színvonalú a szolgáltatás, állítja Vitézy.