Debrecenben egy témáról szólt a kampány, és ez tökéletesen látszik a választási eredményben
Debrecenben az idei kampány egyetlen témáról, az akkugyártásról szólt – mondta a Telexnek Polgár Tóth Tamás, a Debreciner újságírója, amikor arról kérdezzük, miért kapott ki a Fidesz az idei választáson mindhárom debreceni választókerületben. Az elmúlt években fideszes politikusok által „második fővárosként” és „a vidék fővárosaként” emlegetett városban a Tisza mindhárom jelöltje nagyjából hasonló, 58-60 százalékos eredményt ért el.
Ez két szempontból is meglepő: egyrészt Debrecen, a „kálvinista Róma” a 2000-es évektől a Fidesz egyik vidéki bástyája volt, amelyet az országosan amúgy elvesztett 2002-es és 2006-os választáson is meg tudtak tartani. Másrészt a városba az elmúlt tíz évbe rengeteg beruházást koncentráltak: ott épült fel a BMW autógyára és a CATL, valamint az Eve Power akkumulátorgyára, amivel rengeteg új, és a korábbiaknál jobban fizető állás jött létre.
Ennek akár örülhettek is volna a helyiek, akik a 2010-es években még minden választáson hatalmas többséggel támogatták a Fidesz–KDNP jelöltjeit. A jelek szerint azonban a többség mára egyáltalán nem támogatja a kormány és a városvezetés által Debrecennek szánt irányvonalat, a kormánypártok képviselői helyett pedig az akkugyárak megrendszabályozásával kampányoló tiszásokat választották meg.
Egyre kevésbé volt fideszes város, aztán jöttek az akkugyárak
Polgár Tóth Tamás szerint annak, hogy Debrecen elfordul a Fidesztől, már az akkugyárak telepítése előtt is megvoltak a jelei. Míg a 2000-es években Magyarországon még voltak kifejezetten jobboldali és kifejezetten baloldali nagyvárosok – és Debrecen a leginkább jobboldaliak közé tartozott – a 2010-es években már inkább a településméret határozta meg, hol kire szavaznak az emberek, Debrecen pedig az ország második legnagyobb városaként egyre ellenzékibbé vált.
Polgár Tóth Tamás szerint ennek a jele volt, hogy 2022-ben az egyesült ellenzék jelöltjei a debreceni egyes és kettes választókerületben is jóval az országos átlag fölötti, 40 százalék körüli eredményt értek el. Az 1-es körzetben a DK-s Varga Zoltán így 10 százalékponton belül tudott kerülni a Fidesszel, ami az akkori közhangulatban Debrecenben a Fidesznek aggodalomra adhatott okot.
A debreceni közéletet aztán felkavarta, hogy 2022-ben és 2023-ban egymás után jelentették be a város határában a különböző, jellemzően kínai és koreai tulajdonban lévő akkuipari beruházásokat. Ezek ellen helyben 2023 elején többször hevesen tiltakoztak, és több népszavazási kezdeményezést is beadtak, de ezeket a választási bizottságok egy esetben sem engedték át.
A beruházások elleni tiltakozás később csillapodott, és a 2024-es önkormányzati választáson Papp László fideszes polgármester még a szavazatok majdnem felével újrázni tudott – igaz, hogy 2019-hez képest jelentősen veszített a népszerűségéből. Polgár Tóth Tamás szerint az akkugyárak kérdése az elmúlt fél évben azért került ismét a figyelem középpontjába, mert több üzem most kezdte, vagy most kezdi el a próbagyártást, így a működésükkel kapcsolatos problémák is most jönnek felszínre.
A polgármester a választás előtt ismerte el a súlyos problémákat
Ez történt a Semcorp szeparátorfólia-gyárával, amelyben februárban történt egy üzemzavar, amihez nagy erőkkel kellett kivonulnia a helyi tűzoltóknak. Az üzem mellett vízfolyásban a Greenpeace később oldószereket és ipari eredetű vegyszereket talált. Márciusban aztán a CATL akkumulátorgyárából került elő egy mérgezésre utaló jegyzőkönyv, majd az is kiderült, hogy a cég telephelyén engedély nélkül tároltak veszélyes anyagokat. A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy amikor a Debreciner a választás előtt bemutatta az Akkuváros című, a debreceni akkugyárakról szóló dokumentumfilmjét, az első vetítésen közel kétszázan jelentek meg.
A városban az ellenzéki pártok jelöltjei intenzíven kampányoltak azzal a problémával, hogy a hatóságok nem lépnek fel kellő erővel a szabályokra fittyet hányó cégek ellen, és ha fel is lépnek, nem rendelkeznek olyan eszközökkel, hogy be tudják tartatni a szabályokat. A Mi Hazánk, a Jobbik és a DK képviselőjelöltjei egészen radikális módon azt ígérték, hogy győzelmük esetén az akkugyárakat bezáratják. A Tisza képviselőjelöltjei eggyel megengedőbb módon csak azt ígérték, hogy egy új, akkuipari hatóság felállításával rákényszerítik a cégeket a szabályok betartására.
A fideszes városvezetés még a választási kampány előtt is kitartott az akkugyárak mellett. Tavaly decemberben például az Eve Powerrel közösen osztogattak gyerekeknek mikuláscsomagokat, és a városi adventnek a CATL volt a főszponzora – mondta a Telexnek Polgár Tóth Tamás. A Fidesz debreceni egyes számú választókerületben az akkugyárakkal való együttműködést koordináló Barcsa Lajost indította jelöltként, ami a Debreciner újságírója szerint már a bejelentéskor komoly hibának tűnt . „Barcsa Lajos nevét a városban mindenki az akkugyárakkal azonosítja, ami miatt rendkívül népszerűtlen és megosztó, az ő jelölése pedig arra utal, hogy nagyon rosszul mérték fel a közhangulatot” – mondta nekünk Polgár Tóth Tamás.
A választási kampány végéhez közeledve már valószínűleg a Fideszben is megérezték a közhangulat megváltozását. Március 20-án ugyanis az akkugyárakkal korábban rendkívül megengedő Papp László polgármester személyesen egyeztetett a CATL, a Semcorp és az EcoPro vezetőivel, és azt mondta: „nagyon sok kívánnivalót hagy maga után” a működésük.
Túlcsúszott a háborús riogatás
A kormányoldal hitelességét az is kikezdte, hogy Tárkányi Zsolt Tisza-jelölt a választás hetén nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen Barcsa az Országos Roma Önkormányzat vezetőjével beszél arról, hogy segítette az akkugyárakkal szemben kritikus Jobbik kampányát azért, „mert szavazatot vesz el a Tiszától”. Barcsa később arról beszélt, hogy mesterséges intelligenciával turbózták fel a felvételt, Polgár Tóth Tamás szerint azonban a többség inkább hitt a felvétel eredetiségében.
A Debreciner újságírója szerint a Fidesz hitelességét az elmúlt években kifejezetten rombolta, hogy miközben arról beszélnek, hogy nem engednek be az országba migránsokat, Hajdú-Bihar megyébe rengeteg vendégmunkás érkezett. Szerinte a közhangulat megváltozásával a debreceniek többsége már más kérdésekben sem hitt a Fidesz üzeneteinek.
Papp László debreceni polgármester és Barcsa Lajos alpolgármester egy március eleji eseményen például arról beszéltek, hogy az ukrán háborús fenyegetés miatt elkezdték felmérni a városban az óvóhelyeket. Polgár Tóth Tamás szerint ezt a többség már kifejezetten megmosolyogtatónak tartotta, a háborús félelemkeltés pedig a városban valószínűleg visszájára sült el. „Én nem találkoztam a városban olyan emberrel, aki komolyan elhitte volna, hogy az ukránok majd Debrecent vagy a gázvezetékeket fogják bombázni” – mondta erről Polgár Tóth.
Billegő és erősen fideszes körzetekben is nyerni tudott a Tisza
A Tisza a kizárólag Debrecenből álló Hajdú-Bihar vármegye 1-es és 2-es választókerületében kimagasló győzelmet aratott, de 8 százalékpontos különbséggel megnyerték a Debrecen északkeleti sarka mellett több kisvárosból és faluból származó 3-as választókerületet is. Ebben a körzetben a Fidesz a falvak többségét be tudta húzni, a tiszás Csák János pedig végül úgy nyert, hogy a Debrecenhez tartozó részben majdnem kétszer annyi szavazatot kapott, mint a Fidesz jelöltje.
A választás előtt billegő körzetnek tűnt a Hajdú-Bihar 6-os számú választókerület, amelyben a Tisza Göröghné Bocskai Éva hajdúböszörményi polgármestert indította. Polgár Tóth Tamás szerint neki eleve előnyt jelenthetett, hogy a Hajdúságban a Bocskai név nem hangzik rosszul, de ezen kívül is kifejezetten jó jelöltnek bizonyult, Böszörményen kívül is sokan ismerték és intenzíven kampányolt, a kisebb településeken is nagy arányban tudta maga mellé állítani az embereket.
Valószínűleg segítette a győzelmét, hogy a Fidesz nem indította újra Tiba Istvánt, a körzet eddigi képviselőjét – aki korábban a hajdúnánási MotoGP-pálya botrányos fejlesztésével került be a hírekbe –, a helyére pedig a körzeten kívülről ejtőernyőztették be Papp Zsoltot, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökét. Pappot a kampány során többször megbüntették a választási törvény megsértése miatt, és Polgár Tóth Tamás szerint kifejezetten ügyetlenül kampányolt, ami végül ahhoz vezetett, hogy Görögné Bocskai Éva a falvak többségében is nyerni tudott.
A Tisza a megyében a legnagyobb meglepetést valószínűleg az 5-ös számú, hajdúszoboszlói központú körzetben okozta, amelyet a kampány előtt a kifejezetten fideszes választókerületek közé soroltak. A kormánypártok jelöltje itt Bodó Sándor volt, aki Polgár Tóth Tamás szerint a visszafogott, a megosztó országos témákból általában kimaradó képviselők közé tartozik. A Tisza vele szemben Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt indította, aki Polgár Tóth Tamás szerint kifejezetten sokat és intenzíven kampányolt, sok fórumot tartott és végül 7 százalékponttal tudott nyerni.
Egy körzetet tudtak megtartani
A Fidesz a megyében egyedül a négyes számú, berettyóújfalui központú, nagyrészt a történelmi Bihar vármegyéből álló választókerületben tudott nyerni, ahol a 73 éves Vitányi István újrázott. (Érdekesség, hogy a megyének ez a része a 2000-es években még az MSZP-t támogatta.) Erre a választókerületre Polgár Tóth Tamás már februárban azt mondta a Telexnek, hogy a Tisza számára nyerhetetlen.
A berettyóújfalui körzetben a Fidesz hatalmas előnyből indult, a körzetben több mint 40 település van, amelyek közül sok a jellemzően alacsony jövedelmű és iskolázottságú emberek által lakott község, és van több roma szegregátum is. A választókerületben nincsenek ellenzéki önkormányzatok, Vitányi István pedig rengeteg emberrel tartja a kapcsolatot és a kampány elején a legtöbb polgármestert maga mögé tudta állítani.
A Debreciner szerkesztősége a választás előtt járt a körzet egyik rendkívül rossz gazdasági helyzetű településén, Komádiban riportozni, ahol a megkérdezettek többsége azt mondta, hogy a Fideszre fog szavazni. Polgár Tóth Tamás szerint amikor megkérdezték, hogy miért, akkor azt mondták, azért, mert félnek, hogy a Tisza győzelme esetén romlik majd a helyzetük, „most pedig legalább stagnálnak”. A körzet központjában, Berettyóújfaluban végül kimagaslóan nyert a tiszás Kovács Petra Judit, de a kisebb települések támogatásával Vitányi István végül 2,5 százalékponttal nyerni tudott. Kovács Petra Judit országos listáról jutott a parlamentbe.
Hajdú-Bihar vármegyében tehát a Tisza mindhárom, korábban billegőnek ítélt választókerület (3-as, 5-ös és 6-os) megnyerésével egy kivételével minden körzetet át tudott fordítani. Itt nagyon hasonló mintázat rajzolódott ki, mint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, ahol szintén csak a legszegényebb, legtöbb leszakadt települést tartalmazó választókerületekben tudott nyerni a Fidesz. A Választási Földrajz elemzése szerint mindhárom megyében voltak olyan szavazókörök, ahol civil aktivisták és tiszás fürkészek akadályozták meg, hogy a Fidesz szavazatokat tudjon vásárolni.
