Oldószereket és ipari eredetű vegyszereket talált a Greenpeace a Semcorp debreceni akkuipari üzeme melletti vízfolyásban
Oldószereket és más, ipari eredetű vegyi anyagokat találtak a Greenpeace és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület közös mérései során a debreceni Semcorp szeparátorfólia-gyár melletti vízfolyásban – derül ki hétfőn kiadott sajtóközleményükből. Az ipartelep melletti esővíz-elvezető csatornából a Semcorp február 18-i balesete után vettek mintát, és az eredmények arra utalnak, hogy a baleset következtében vegyi anyagok kerülhettek ki az üzemből.
A kínai Semcorp debreceni szeparátorfólia-gyárához február 18-án nagy erőkkel vonultak ki a mentők és a tűzoltók. A helyszínen készült felvételek szerint a gyár egyik épületéből nagy mennyiségű gőz áramlott ki. Az üzemben elektromos autók akkumulátoraihoz gyártanak szeparátorfóliát (elválasztófilmet), ügyfeleik között van a Samsung SDI és a CATL is.
A gyárról készült felvételek alapján az interneten elkezdett terjedni, hogy az üzemben tűz ütött ki, azonban később mind a cég, mind Papp László Debrecen fideszes polgármestere azt állította: tűz nem volt, és csak egy csővezeték illesztésének meghibásodása miatt indult be a tűzjelző. Papp László a katasztrófavédelem tájékoztatása alapján azt is közölte, hogy veszélyes vagy vegyi anyag nem került a levegőbe.
Mintavétel a gyár melletti esővíz-elvezetőből
Ennek ellenőrzésére a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) és a Greenpeace másnap és egy héttel később mintát vett a gyár melletti esővíz-elvezető csatorna vizéből. A csatorna vize a Kondorosba, majd a Keleti Főcsatornán keresztül a Tiszába jut.
A mintavételt mindkét alkalommal környezetvédelmi vegyésztechnikus végezte, a laborvizsgálatot a Eurofins Environment Testing Hungary Kft. laboratóriuma készítette. A laborvizsgálat jegyzőkönyvét ezen a linken lehet megnézni.
Az eredményekben a Greenpeace szerint több figyelemre méltó részlet is van. Kimutattak például a vízben:
- klórozott oldószereket, kloroformot és diklórmetánt, (mindkettő feltehetően emberi rákkeltőként van besorolva);
- szénhidrogéneket (olajeredetű anyagokat);
- acetont (szerves oldószert);
- fémeket, köztük alumíniumot vízi élőlényekre toxikus mennyiségben.
A Greenpeace közleménye szerint az aceton nem fordul elő természetes vizekben, és a mért koncentrációban háztartási szennyvízből sem juthatott a gyár mellé. A szeparátorfólia-gyártáshoz azonban acetont használnak oldószerként, ami a Greenpeace szerint annak a bizonyítéka lehet, hogy a gyárból kijutott az ott használt technológiai víz.
A környezetvédő szervezet kiemeli, hogy az aceton koncentrációja a vízben a baleset másnapján literenként 2490 mikrogramm volt, egy héttel később azonban már csak 20 mikrogramm. Az alumínium koncentrációja ezzel párhuzamosan literenként 9,96 milligrammról 3,98 milligrammra csökkent. A Greenpeace szerint ez egyértelműen egy balesetszerű szennyezési hullám lefolyását mutatja.
A Greenpeace azt állítja: a mintákban, „különösen az első mintában talált igen jelentős alumíniumkoncentráció garantáltan kockázatot jelent a környezetre. Bár nincs felszíni vízre határérték alumíniumra az első mintában talált közel 10 mg/l az ötvenszerese az ivóvíz-határértéknek és nagyságrenddel meghaladja a halakra biztonságos koncentrációt. A Semcorp-gyár engedélye szerint 4593 tonna/év alumínium-oxidot és 13452 tonna/év acetont használ, valamint 569 tonna diklór-metánt tárolhatnak.”
A második mintavétel során a gyár melletti vízfolyás vizében úgynevezett PFAS-vegyületeket, más megnevezéssel örökvegyületeket is kimutattak, amelyek különlegessége, hogy a természetben rendkívül lassan bomlanak le. (Ezekről a Telexen legutóbb itt írtunk hosszabban.) Ezek a Greenpeace szerint akár a szeparátorfólia-gyártás során is a vízbe kerülhettek, de valószínűbb, hogy a tűzoltás során használt oltóanyaggal kerültek ki.
A katasztrófavédelem főleg a tűz utáni gázokat méri
A baleset után – február 18-án este 8 és fél 10 között – a katasztrófavédelem nyolc gázkoncentráció-mérést végzett a Semcorp üzeme körül. Ezek a mérések nem mutattak ki maradandó egészségkárosodást okozó gázokat a gyár körül – igaz, a katasztrófavédelem csak néhány típusú, jellemzően tűzesetek során előálló gáz jelenlétét vizsgálja, a gyártás során használt vegyi anyagok többségét nem. Az erről szóló tájékoztatójukban külön kiemelik, hogy az ő méréseik csak a helyi döntéshozatalt támogatják, és nem helyettesítik a többi hatóság akkreditált méréseit.
A katasztrófavédelem méréseivel kapcsolatban később a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a mások is aggályokat fogalmaztak meg. A mérés szerint például az oxigén koncentrációja a gyár egyik oldalán 19,5 százalék volt, a másik oldalán viszont már 21,5 százalék, ami egy, a Telexnek nyilatkozó vegyészmérnök szerint fizikai képtelenség. Szerinte ez arra utal, hogy a számokat hasraütés-szerűen írták be, vagy egy teljesen kalibrálatlan műszerrel vették fel az adatokat.
Debrecenben az akkugyárak építésével párhuzamosan egy Zöld Őrszem nevet viselő levegőminőség-mérő rendszert is telepítettek, amely többek között a Semcorpnak otthont adó Déli Ipari park környékén is rendelkezik mérőállomásokkal. A február 18-i esemény idején ez sem a szálló por, sem különféle gázok esetében nem mutatott kiugró értékeket.
A kormányhivatal bírságolt, lezárt, aztán új engedélyt adott
A baleset utáni vizsgálatokról megkérdeztük a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt, ami arról tájékoztatta a Telexet, hogy az eset után több hozzájuk tartozó hatóság is vizsgálatot indított. Ezek közül:
- a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóság arra jutott, hogy az oltóhabot szakszerűen összegyűjtötték, így környezetszennyezés nem történt, és további intézkedésre sem volt szükség;
- a műszaki biztonsági hatóság az épületben lévő berendezések használatát azonnali hatállyal megtiltotta, azokat azóta kijavították, így a hatóság egy új ellenőrzés után új üzembevételi engedélyt adott;
- a tűzvédelmi hatóság a „maximális bírság kiszabása mellett szintén megtiltotta az épületben folytatott technológiai tevékenység végzését”, de azóta egy új helyszíni ellenőrzés után engedélyt adott az üzemrész újraindítására.
Ahogy szombati cikkünkben írtuk, a felsorolásból a legutolsó pont a legérdekesebb. A maximális bírság kiszabása ugyanis arra utal, hogy a tűzvédelmi hatóság a gyárban komoly szabálytalanságokat tárt fel. A különböző tűzvédelmi szabálytalanságokért általában 1-2 millió forintos bírságokat lehet kiosztani, a maximális bírság több szabálytalanság együttes fennállása esetén 10 millió forint.
Erre vonatkozó kérdésünkben külön megkértük a kormányhivatalt, hogy küldje meg nekünk a hatósági vizsgálatok dokumentációját, amelyből kiolvasható, pontosan milyen szabálytalanságokat tártak fel. Ezt a kormányhivatal nem tette meg, így pénteken közérdekű adatigénylést nyújtottunk be hozzájuk, hogy kikérjük a jegyzőkönyveket.
A kormányhivatal a pénteki kérdésünkre nem árulta el egyértelműen, hogy az ügyben lefolytatott környezetvédelmi vizsgálat során vizsgálták-e vegyi anyagok jelenlétét a gyár környékén a földben, a vízben vagy a levegőben. A MIAKÖ Egyesület és a Greenpeace közleményében felszólította a hatóságokat, hogy ők is hozzák nyilvánosságra a mérési adataikat, „és a Kondoros vízfolyásánál több ponton történt mintavételük eredményéről tájékoztassák a lakosságot is”.
A február 18-i baleset után a MIAKÖ Egyesület közérdekű adatigényléssel fordult a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy kiderítsék: aznap pontosan milyen jelzéseket kaptak a hatóságok a gyártól. A kormányhivatal március 13-án 15 nappal meghosszabbította a válaszadás határidejét.
A baleset körülményeivel és az esetleges szennyezéssel kapcsolatban február 18-án és március 20-án is kerestük a Semcorpot, amennyiben érdemi választ kapunk kérdéseinkre, beszámolunk róla.
