Semmit nem nyert a Fidesz a választókerületek önkényes átrajzolásával, sőt, még a saját helyzetét rontotta

Se a választókerületek nagy méretkülönbségei, se a választókerületi határok 2024-es újrahúzása nem segítette a Fideszt a 2026-os országgyűlési választáson – ez derül ki, ha alaposan végignézzük a választás eredményeit. Sőt van rá esély, hogy a Fidesz egy vagy akár két egyéni választókerületet is azért veszített el, mert korábban a szakmai javaslatok ellenére fenntartotta vagy egyenesen növelte a választási rendszer anomáliáit.

Az idei országgyűlési választást a Tisza Párt a belföldi szavazatok közel 55 százalékával nyerte, míg az országot az elmúlt négy ciklusban irányító Fidesz–KDNP pártszövetség csak a belföldi szavazatok körülbelül 37 százalékát szerezte meg. A kedden ismert előzetes eredmények alapján a Tisza a 106 választókerületből 93 helyen nyert, de nagyon nagy esély van arra, hogy az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksaival további három választókerületet át tudnak majd fordítani. Ha ez megtörténik, akkor a Tiszának jóval több mint kétharmados többsége, 139 mandátuma is lehet a parlamentben.

Ha ezzel a verzióval számolunk, akkor nagyon úgy tűnik, hogy a Fidesz az égvilágon semmit nem nyert a választókerületek méreténél és megrajzolásánál szándékosan kialakított aránytalanságokkal. Nem hozott nekik ugyanis plusz mandátumot

• sem az, hogy az ország korábban fideszes részein szándékosan kicsik a választókerületek, míg a korábban ellenzékinek számító részeken szándékosan nagyok;
• sem az, hogy 2024-ben az idei választásra készülve a saját vélt érdekükben rajzolták át a választókerületi térképet, miközben más, demográfiai okokból szükséges módosításokat szintén a saját vélt érdekükben nem tettek meg.

A Fidesz rossz helyzetfelmérését talán az mutatja meg legjobban, hogy a Választási Földrajz 2024-ben azt javasolta, hogy szüntessenek meg egy Tolna és egy Somogy vármegyei választókerületet. Ha ezt akkor megteszik, akkor akár mandátumot is nyerhettek volna mindkét megyében. Ezt azonban nem tették meg, így most a Tisza mind a négy somogyi választókerületet megnyerte, és valószínűleg mindhárom tolnai választókerületet is meg fogja nyerni.

Eleve nem lettek egyformák a választókerületek

A 2010 előtti magyarországi választási rendszerben még 176 egyéni választókerület volt. Ezeket a rendszerváltáskor többé-kevésbé arányosan rajzolták meg, a rendszerváltás utáni két évtized demográfiai folyamatai miatt azonban 2010-re a legnagyobb választókerület lakossága 2,5-szeresen haladta meg a legkisebbét. Emiatt akkor már muszáj volt átrajzolni a választókerületek határait.

Ezt a kétharmados parlamenti többség birtokában a Fidesz–KDNP úgy tette meg, hogy 106-ra csökkentették a választókerületek számát, és teljes egészében átrajzolták a korábbiakat. Az új választási törvény szerint az egy választókerületben választásra jogosultak száma se felfelé, se lefelé nem térhetett el 20 százalékkal az országos átlagtól, vagyis az aránytalanságoknak szabtak egy számszerű határt.

Az új választókerületek lakosságszám tekintetében jóval kevésbé voltak aránytalanok a régieknél, a jogalkotó keze azonban egyértelműen maga felé hajlott, a korábban baloldalinak számító Csongrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben például sokkal nagyobb lélekszámú választókerületek jöttek létre, mint a jobboldalinak számító Somogy, Tolna és Vas megyékben.

A 2010-es években aztán újabb aránytalanságok jöttek létre: míg az ország nagy részén csökkent a népesség, Budapest agglomerációja folyamatosan hízott. A 2022-es választáson már volt olyan Pest megyei választókerület, amelyben 94,5 ezer választópolgár élt, miközben a Tolna megyei dombóvári választókerületben már csak 58,6 ezren szavazhattak:

A Választási Földrajz korábbi összesítése szerint a 2022-es választáson hét Pest megyei választókerület lakossága haladta meg több mint 20 százalékkal az országos átlagot, miközben három tolnai és egy somogyi választókerület mínusz 19 százaléknál állt, vagyis a 2022-es választást már egy olyan rendszerben folytatták le, amely nem felelt meg a választási törvény egyéni választókerületekre vonatkozó részeinek.

A 2022-es népszámlálás adatainak 2023-as publikálása után így felmerült, hogy az aránytalanságok csökkentése érdekében megint újra kell húzni a választókerületek határait.

Arányosíthatták volna, de azt pont nem akarták

A 2022-es adatok alapján az egy választókerületre jutó választópolgárok száma Tolna, Somogy és Pest megyében tért el leginkább az országos átlagtól. Ez azt jelenti, hogy Tolnában és Somogyban az országos átlaghoz képest indokolatlanul kevesen, Pest megyében pedig indokolatlanul sokan laktak egy-egy választókerületben:

Az aránytalanságok csökkentése érdekében a Választási Földrajz akkor azt javasolta, hogy Somogy és Tolna vármegyében, valamint a szintén csökkenő lakosságú Budapesten szüntessenek meg egy-egy választókerületet, míg a Pest vármegyei választókerületek számát hárommal növeljék. Bár ezzel Somogyban és Tolnában éppen rendkívül nagy választókerületek alakultak volna ki, a Választási Földrajz szakértői azzal érveltek, hogy ezeknek a megyéknek a lakossága amúgy is viszonylag gyorsan csökken, így azok lakosságszáma idővel közeledik majd az országos átlaghoz.

A Választási Földrajz szakértői Somogyban a 3-as számú, Marcali központú választókerületet osztották volna fel a másik három választókerület között, amivel létrejött volna egy rendkívül nagy területű, túlnyomórészt aprófalvakból álló választókerület:

Tolna vármegyében pedig szintén a hármas számú, paksi központú választókerületet osztották volna szét a szekszárdi és a dombóvári választókerületek között:

A Választási Földrajz két szakértőjének, Bódi Mátyásnak és Kovalcsik Tamásnak a javaslatát az MSZP-s Vajda Zoltán akkor be is nyújtotta a parlamentben, a fideszes többség azonban leszavazta. A kormánypártok aztán 2024 végén tényleg átrajzolták az ország választókerületi térképét, a Somogy és Tolna vármegyei, amúgy is alacsony lakosságú és elnéptelenedő választókerületekhez azonban nem nyúltak. Nemhogy nem szüntettek meg egy-egy választókerületet, de még át sem rajzolták a határaikat úgy, hogy legalább a vármegyéken belüli aránytalanságot csökkentsék. (Tolnán ez sem segített volna, de Somogyon igen.)

Ez akkor a Fidesz jól kiszámított érdeke volt, mert a három Tolna vármegyei választókerület és Somogy vármegye négy választókerületéből három korábban biztos fideszes fellegvárnak számított: ezekben a 2022-es választáson mind 20 százalékpont körüli vagy afölötti eredménnyel nyertek. A dél-dunántúli megyékben tehát feltehetőleg a biztosnak hitt fideszes egyéni mandátumok megtartása érdekében nem nyúltak a választókerületi határokhoz.

Ez a számítás azonban az idei választás eredményei tükrében semmit nem ért: a Tisza Párt jelöltjei ugyanis mind a négy Somogy vármegyei mandátumot megnyerték. Az előzetes eredmények szerint Tolna vármegyében a szekszárdi választókerületet szintén magabiztosan megnyerték, a paksi és a dombóvári választókerületben pedig néhány száz szavazattal vannak lemaradva a Fidesz jelöltjeitől.

Ez az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksaival a paksi esetében szinte biztosan, a dombóvári esetében pedig elég valószínű módon meg fog fordulni. Ha így történik, akkor az egy-egy Somogy és Tolna vármegyei választókerület meg nem szüntetése végül a Tiszának hoz majd egyéni mandátumokat.

A sors iróniája, hogy a Választási Földrajz 2024-es, Somogy megyére vonatkozó javaslatával valószínűleg jobban jártak volna. A Választási Földrajz 2024-es javaslatában szereplő marcali–barcsi aprófalvas választókerülethez tartozó településeken ugyanis az idei választáson körülbelül 400 szavazattal többet kaptak a Fidesz egyéni jelöltjei, mint a Tisza jelöltjei.

Bár több szempontból sem biztos, hogy egy ilyen új választókerületben a Fidesz nyert volna (egyrészt a 400 szavazatos különbség megfordulhat még az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksaival, másrészt egy másik összetételű választókerületben kialakulhatott volna másmilyen kampánydinamika), az biztos, hogy ezt a mandátumot könnyebben megszerezhették volna, mint azokat, amelyeket most elbuktak.

Tolna vármegyében nehezebb az összehasonlítás, mert a mostani állás szerint az átjelentkezőkön és a külképviseleten szavazókon múlik, hogy ki nyer háromból két választókerületet, a legtöbben azonban azt valószínűsítik, hogy a Tisza átfordítja majd ezeket. Ha így lesz, akkor szintén elképzelhető egy olyan forgatókönyv, hogy a Fidesz jobban járt volna a Választási Földrajz 2024-es térképével.

A Választási Földrajz akkor azt javasolta, hogy a paksi választókerületet osszák fel a szekszárdi és a dombóvári között, amivel a ma ellenzéki Paks és Dunaföldvár a szintén ellenzéki Szekszárddal került volna egy választókerületbe, míg a választókerület fideszesebb része – például Ozora – Dombóvárhoz került volna. Ha ezt megvalósítják, akkor elképzelhető, hogy a dombóvári választókerületet meg tudják nyerni, bár nyilván hozzá kell tenni, hogy más választókerületi határokkal, más jelöltekkel a kampány dinamikája itt is alakulhatott volna máshogy.

A választókerületek átrajzolása, amellyel semmit sem sikerült elérni

A Fidesz 2024-ben végül a legtöbb megyében nem nyúlt a választókerületek számához, és Pest vármegyében úgy emelték kettővel a választókerületek számát, hogy Budapesttől vettek el két másikat. Bár a Választási Földrajz akkori értékelése szerint a budapesti választókerületi határokat egyértelműen politikai céllal húzták meg – a 2022-ben ellenzéki XVI. kerületből például az akkori adatok alapján kormánypárti választókerületet csináltak –, a manipuláció lényege itt inkább abban volt tetten érhető, hogy úgy csökkentették kettővel a választókerületek számát, hogy azt a demográfiai adatok nem indokolták. A két új választókerület a folyamatosan növekvő lakosságú Pest vármegyéhez került, amelynek így már majdnem Budapesttel megegyező számú, 14 választókerülete lett.

Pest megye a 2010-es években stabil fideszes környéknek számított, 2010 és 2022 között a Fidesz–KDNP minden választáson minden választókerületet megnyert. Az évtized második felében azonban már látszott, hogy az agglomeráció belső gyűrűje egyre inkább elfordul a kormánypártoktól: 2018-ban Szél Bernadett LMP-s jelölt például úgy nyert majdnem a budaörsi választókerületben, hogy a Jobbiknak és a Kutyapártnak is volt saját jelöltje. 2019-ben aztán a Fidesz egy sor Pest megyei település vezetését elvesztette, ahogy a régi Index akkori cikke fogalmazott: Átgázolt a szentendrei HÉV a Fideszen.

Bár a 2022-es választáson a Fidesznek megint sikerült minden Pest megyei választókerületben nyernie, a 2024-es önkormányzati választáson az agglomerációs települések közül sok helyen a korábbinál nagyobb többséggel nyertek az ellenzéki és a civil jelöltek, miközben sok helyen a Tisza is kifejezetten jó eredményt ért el. Ezen az önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP a Pest vármegyei közgyűlésben is elvesztette korábbi abszolút többségét.

Ezekből az eredményekből arra lehetett következtetni, hogy a 2026-os választáson 14 egyéni választókerületével Pest vármegye lesz az egyik legnagyobb csatatér, és szoros versengés esetén itt dőlhet el, ki szerez több képviselői helyet. A jelek szerint ezzel számoltak a Fideszben is, a 2024-es reform idején ugyanis teljes egészében újrarajzolták a választókerületek határait. És itt a szándékuk is teljesen egyértelmű volt, ugyanis láthatóan igyekeztek különválasztani

• az agglomeráció belső, inkább ellenzéki gyűrűjét (Pest 1, 2, 5, 6, 8 és 9);
• a megye külső, fideszesnek tartott részeitől (Pest 4, 7, 11, 12, 14).

A változásokat a Választási Földrajz akkor ezen a térképen a Tisza 2024-es eredményével összevetve mutatta be:

Ezzel az új választókerületi beosztással előfordulhatott volna, hogy a megyében a Tisza jóval több szavazatot kap a Fidesznél, a kormánypártok mégis több egyéni választókerületben nyernek. Ebből végül nem lett semmi, a Tisza országos győzelmével párhuzamosan ugyanis az összes Pest vármegyei választókerületet is megnyerték, a 14-ből 12-t ráadásul több mint tíz százalékpontos különbséggel.

Fejér és Csongrád-Csanád vármegyében sem ért semmit az átrajzolás

A 2024. végi körben a kormánypártok valamivel arrébb tolták a Csongrád-Csanád vármegyei egyes és kettes választókerület közötti határt is. Ennek részeként a korábban is ellenzéki egyes választókerülettől elvettek több kisebb települést, és egy szegedi külvárost adtak cserébe. A szándék feltételezhetően az volt, hogy az egyes választókerületet a korábbinál is ellenzékibbé tegyék, cserébe a kettesben javítsák a kormánypártok esélyeit.

Ezzel nem értek sokat, a Tisza mindkét választókerületet toronymagasan megnyerte. Az egyes választókerületben ráadásul sikerült összehozni az ország legnagyobb különbségét: itt a tiszás Stumpf Péter 67,2 százalékot kapott, a fideszes Farkas Levente viszont csak 25 százalékot, ami 42,2 százalékpontos különbség. A Tisza amúgy a másik két csongrád-csanádi választókerületet is megnyerte, köztük a szentesi választókerületet is, ahol a fideszes Fazekas Sándor négy éve még 23 százalékpontot vert az ellenzék jelöltjére.

Ennél valamivel kockázatosabb próbálkozás volt a Fejér vármegyei választókerületek átrajzolása. Itt megszüntették a korábban az ellenzék által nyerhetőnek tartott egyes, kizárólag Székesfehérvárból álló választókerületet, és a várost szabályosan kettévágva két olyan választókerületet hoztak létre, amelyek Fehérvár mellett egy sor faluból álltak. Ez elég kockázatos lépés volt, mert egy enyhe Fidesz-győzelem esetén mindkét választókerületet az ő javukra billenthette volna, egy enyhe Tisza-győzelem esetén azonban mindkét választókerületet a Tisza felé lökhette volna el.

Szintén megpróbálkozott a Fidesz azzal, hogy az ellenzékinek tartott Dunaújvároshoz csatolták a 2022-es választáson többségében a Fideszre szavazó Besnyőt és Beloianniszt. Egyik változásnak sem volt végül jelentősége, mert a Tisza végül mindkét fehérvári és a dunaújvárosi választókerületet is behúzta, a megyén belül pedig egyedül a vidékies sárbogárdi választókerületben kapott ki.

Összességében tehát az látszik, hogy a választókerületi határok 2024-es áthúzásával a Fidesz

• se Budapesten;
• se Pest vármegyében;
• se Csongrád-Csanád vármegyében;
• se Fejér vármegyében nem ment semmire.

Azzal viszont, hogy a Tolna és a Somogy vármegyei határokat nem módosították a Választási Földrajz 2024-es javaslatának megfelelően, akár még veszíthettek is egyéni mandátumokat.