Magányosodunk, öregszünk, de egyre jobb munkáink vannak – 12 érdekes ábra Magyarországról

2022-ben több mint egy évtized után megint népszámlálás volt az országban, a KSH egy rakás fontos mutatóban felmérte, hogyan változott a magyar társadalom állapota. Év végi grafikonválogatásunkban az eredményekből kiolvasható érdekes folyamatokból szemezgettünk.

Fogyunk, öregszünk, a pénz irányába vándorlunk

A népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 603 634 fő: közel 334 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi felmérés idején, 11 éve. A fogyás folyamatát gyakorlatilag élőben lehet követni, hiszen a demográfiai mutatókat folyamatosan monitorozzák, első ábránkon az elmúlt fél évtized születési-halálozási trendjeit mutatjuk.

Ahogy leolvasható, a szülések száma hosszabb idősíkon nézve éves szinten hullámzik, miközben folyamatosan, enyhén csökken, a legfrissebb, 2023 novemberi adat pedig történelmi mélypontnak tekinthető: egy év alatt 86 ezernél kevesebb újszülött jött a világra, ilyen eddig nem történt a modern magyar történelemben. Magyarország GDP-arányosan világrekorder a családpolitikai ráfordításban, igaz, nem biztos, hogy ez a pénz a legjobb struktúrában van elköltve: a kormány anyagi erőfeszítései minimálisan tudták mozgatni felfelé a termékenységet, aztán a trend visszafordult, ráadásul a szülőképes korú nők létszáma csökkent, így ebben az adatban nincs nagy meglepetés.

A halálozásoknál látszik, hogy a Covid-járvány első két éve nagyon megnyomta a statisztikát a maga több mint 48 ezer covidos halálával, ez is rávilágít, hogy a demográfiai célokhoz a korai, elkerülhető halálozások elleni küzdelem is fontos (lenne).

A fogyás, illetve a népesség területi átcsoportosulása megyénként is lekövethető. Térképeinken látszik, hogy 2011-hez képest Csongrád-Csanád és Zala megyékben fogyott a leginkább a magyar, de minden más megye is mínuszos. Ugyanez nem igaz a vándorlási egyenlegre: tisztán látszik, hogy a gazdasági fejlettség vonzza az embereket, leginkább Pest megyébe jönnek lakni máshonnan, de a nyugati, gazdagabb megyék is pluszosak, miközben a keleti rész lassan kiürül.

A fenti folyamatok eredménye, hogy a teljes fejlett világ többi országához hasonlóan a magyar társadalom elöregszik, csak ezt nálunk kevésbé ellensúlyozza a migráció, mint sok más helyen. 2022-re a legutóbbi népszámláláshoz képest közel 4 százalékponttal nőtt a 65 év felettiek aránya a felnőtt korcsoport rovására.

Egyre több elvált és magányos ember

A demográfiai változások témaköréhez kapcsolódik a családi állapot is: egyedül vagy családban, milyen családban, háztartásban, hány másik emberrel élnek együtt a magyarok, össze vannak-e házasodva, netán pár nélküliek, özvegyek vagy elváltak.

Első ábránkon az látszik, hogy a teljes népességen belül nominálisan és arányaiban is apadnak a házasok. Ha húszéves periódust nézünk, akkor az arányuk 43,5 százalékról 37 százalékra csökkent, igaz, az előző népszámlálás óta csak 0,9 százalékpontos csökkenés állt be, ami minden bizonnyal betudható annak, hogy a családtámogatások házassághoz kötése miatt komoly (bár mostanában kifújni látszó) esküvőboom zajlott az elmúlt években Magyarországon. Az elváltak 2022-ben már a társadalom 10 százalékát tették ki.

Az is megfigyelhető, hogy nő az egyedül élők száma: tavaly már az összes magyar háztartás 35 százaléka (!) volt egyszemélyes, ami nyilvánvalóan magában hordozza az elmagányosodás, az idős korban segítség nélkül maradás fokozott esélyét.

Sok a nem lakott ingatlan

A népszámlálás egyik sokakat meglepő adata volt, hogy Magyarországon összesen több mint 570 ezer nem lakott ingatlan található, ami a hazai lakásállomány közel 15 százaléka. A tény sokkolóságát árnyalja, hogy sok esetben itt nem üres lakásokról beszélünk, csupán olyanokról, amelyekbe nincs bejelentkezve senki: ezek szolgálhatnak például irodaként vagy üzlethelységként is, vagy lehetnek nyaralók, esetleg rövid távú lakáskiadással hasznosított ingatlanok. Mindenesetre a Választási Földrajzzal közösen térképre tettük a papíron üres lakások eloszlását az országon belül: településenként is meg lehet nézni, hol milyenek az arányok:

Javulás a munkahelyekben, készségekben

A gazdasági hírekben elég hangsúlyosan jelennek meg a különféle új iparberuházások, erre rásegít a kormány kommunikációja is: a gazdaságpolitika alakítói nagyon szeretik úgy beállítani, hogy a magyar gazdaság gerince az ipar. Ugyanez negatív keretezésben úgy szokott megjelenni, hogy az ország fejlettebb hatalmak összeszerelőüzeme, a létrejövő munkahelyek pedig gyári munkákat takarnak. Az idei népszámlálási adatok árnyalják ezt a képet.

Mint ábránkon látszik, 2011 és 2022 között jelentős átalakulás zajlott le abban, milyen típusú állásokban hány embert foglalkoztatnak, de az egyetlen ágazat, ahol csökkent a foglalkoztatás, a mezőgazdaság volt.

Mivel ebben az időszakban létrejött nagyjából egymillió új munkahely, ez nem olyan meglepő, de érdekes azt is megnézni, milyen dolgozók mennyivel lettek többen. Noha a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásokból is 35 százalékkal több lett 11 év alatt, ennél is jobban nőtt a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásúak száma. Ma már messze ők vannak a legtöbben, míg 2011-ben még az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozásokban és a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban dolgozók is megelőzték őket.

A magyarok nyelvi képességei is javuló tendenciát mutatnak. Az ország lakosságából 2,4 millióan mondták azt, hogy beszélik az angol nyelvet 2022-ben – ugyanez a szám 2011-ben 1 ,59 millió volt, tehát valamivel több mint 50 százalékkal növekedett az angolul tudók száma. A 2001-es 999  ezerhez képest 2,5-szeres a húsz év alatti növekmény. Az aktuálisan legtöbbek által beszélt idegen nyelvek és végzettség szerinti megoszlásuk itt látható:

Fogynak a vallásosok, kivéve a muszlimok

A vallásossággal kapcsolatos adatok már a lekérdezés előtt vitákat szültek, az ateisták például kifogásolták, hogy meg kell elégedniük a „nem vallásos” beikszelésével ateista helyett. Az adatközlés után aztán az lett a fő dilemma, hogy vajon tényleg olyan drasztikus mértékben zuhant a keresztény felekezetek száma, mint ami első blikkre látszik, vagy részben arról van szó, hogy az emberek nem akarták a számlálóbiztosok orrára kötni a vallásukat.

Akárhogy is, az eredmények elég súlyos képet tükröznek a vallásosság és az egyházak jövőjével kapcsolatban: egy évtized alatt eltűnt egymillió ember, aki vállaltan katolikus, és a többi egyházhoz (felvállaltan) tartozók száma is jócskán apadt.

Érdekes adat viszont, hogy az országban csak szórványosan jelen lévő vallások közül több is jócskán gyarapította a felekezete létszámát, így a muszlimok kétszer annyian lettek, és a Hit Gyülekezete is egyre nagyobb (2001 óta náluk volt a legdrasztikusabb, hatszoros emelkedés). A vallásos zsidók viszont fogynak.

Multikulti főváros

A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma folyamatosan nő az elmúlt két évtizedben: 2000-ben még csak 153 ezren voltak, ez 225 ezerre változott 2022-re. A népszámlálási adatok azt is részletesen megmutatják, hogyan oszlanak el az országban illetve a településeken belül a külföldiek, ezen belül Budapestet, ahol a legtöbben vannak (98 319 fő), kerületenként is megnéztük. A térkép alapján vannak olyan fővárosi részek a belváros szívében, ahol már minden negyedik ember nem magyar állampolgár.

Érdekesség még, hogy a mintegy a külföldiek majdnem 70 százaléka EU-tagországon kívüli helyről érkezett. Országosan jóval alacsonyabb arányban laknak külföldiek: 218 061 a külföldit regisztráltak összesen a népszámláláson, ami csak 2,2 százalékot tesz ki, szemben a budapesti 5,83 százalékkal.

+1: Rosszul jöttek ki a gyerekesek a nehéz gazdasági helyzetből

A végére egy kakukktojás: egy adat, amelynek forrása nem a népszámlálás, de szintén a KSH felmérése. A kétévente megjelenő Háztartások életszínvonala című kiadványból kiderült, hogy az elmúlt években tapasztalt brutális infláció és gazdasági nehézségek különösen súlyosan érintették a gyerekeseket: a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata a gyermektelen háztartások minden típusában csökkent tavaly, miközben a gyermekeseknél jellemzően nőtt.

A kockázat különösen nagyot a kétgyerekes háztartásoknál (7,2 százalékról 12,5 százalékra) és a három, vagy többgyerekes háztartásoknál (21,6-ról 30,1 százalékra) nőtt. Vagyis csak ebből a két csoportból körülbelül 30 ezer háztartás, azaz körülbelül 130 ezer ember csúszott bele a szegénységbe, miközben az egy szülő–egy gyerek kombinációnál kissé javult a helyzet, az egy gyereket nevelő két szülő esetében pedig nem nagyon változott. Ez az adat is jól mutatja, hogy miközben a magyarországi szociálpolitika atipikus módon teljesen eltolódott a családok (vagyis a kormányzat által családnak tekintett, elég szűkösen értelmezett együttélési forma) irányába, és

a kormány a gyerekvállalásra mindennél fontosabb értékként hivatkozik, a KSH szerint a több gyereket vállalók komoly szegénységi kockázatnak teszik ki magukat másokhoz képest.

A teljes népszámlálási adatbázis itt böngészhető.

Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában a foglalkoztatáshoz és a nyelvtudáshoz tartozó ábrák néhány sorában hibás adat szerepelt, ezeket javítottuk.