Ipari alapra helyezné Nagy Márton a magyar gazdaságot, de ehhez csodának kéne történnie

Ipari alapú gazdaságot épít Magyarország a feldolgozóiparra koncentrálva – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn egy díjátadón Budapesten.

Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető abból vezette le a fenti állítást, hogy mint mondta, a közvetlen működőtőke (FDI) beáramlásának köszönhetően 2030-ra az export GDP-arányos mutatója a jelenlegi 70-ről 100 százalékra nőhet, „így Magyarország a feldolgozóipari nyitottság alapján a világ élmezőnyébe léphet”. A bejelentett beruházások 80 százaléka ahhoz az új struktúrához kapcsolódik, amely az elektromotorok, akkumulátorok, napelemek, töltőállomások, töltési lehetőségek előállítását, fejlesztését célozza – mondta.

Noha Nagy az FDI-ra és az elektromosautó-iparra vonatkozó állításai megállják a helyüket, az nem valószínű, hogy ettől a magyar gazdaság „ipari alapúvá” fog válni: a fejlett országokra nem jellemző, hogy 20-25 százalék fölé nőne a feldolgozóipar részaránya a GDP-n belül, és ezen a mostanában nemzetközi szinten divatba jött újraiparosítási politika sem változtat érdemben. A KSH adatai szerint 2022-ben a magyar gazdaságon belül 24 százalékot tett ki az ipar a bruttó hozzáadott értékből, a maradék 76 százalékot tehát más ágazatok állították elő. Ha megépülnek a mostanában bejelentett új beruházások, az néhány százalékot eltolhat az arányokon, de nem fogja borítani a szolgáltatószektor irányába való strukturális eltolódást, ami a teljes fejlett világot jellemzi. De az sem világos, miért lenne egyáltalán jó nekünk, ha a kormány sikerrel járna, és ipari alapokra helyezné a gazdaságot a 2020-as években, a gazdagabb országokban ugyanis inkább a szolgáltatások és a tudásalapú ágazatok adják a GDP motorját.

Nagy szerint a feldolgozóipar mellett növelni kellene logisztikai és szállítmányozás jelentőségét is: ez az ágazat jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, a kormány célja, hogy ez 10 százalékra emelkedjen – mondta a miniszter. A cél elérése érdekében minimális szolgáltatási díjat vezet be a kormány, de maximálják az alvállalkozók számát is közeljövőben, továbbá növelni tervezik az ágazatban a gázolaj jövedéki adója visszatérítésének mértékét.

Nagy Márton optimista beszédében azt is megemlítette, hogy Magyarország „kikerült az energiacsapdából”, intenzív energiagazdaságot épített, amelynek a legfontosabb pontja az energiabiztonság megteremtése. Szerinte az országnak a zöld energiára „kell fogadnia”, amelybe beletartozik az atomenergia is. „Paks II-t meg kell építeni, és minden házra, minden gyárra napelemet kell rakni” – mondta. Hogy mire gondolt a miniszter az alatt, hogy az ország kikerült volna az energiacsapdából, nem egészen világos, hiszen Magyarország jelentős földgázfelhasználó (ráadásul újabb gázerőművek építését tervezi a kormány), a gázt pedig túlnyomó részt Oroszországból szerzi be csővezetéken. Hasonló a helyzet a nukleáris fűtőelemekkel, bár az utóbbi időben felmerült, hogy ezek jöhetnének akár Franciaországból is.

Nagy Márton energiatémában azért beszélt arról is, hogy nem minden tökéletes: felidézte, hogy az ipariáramárak az EU-n belül Magyarországon a legmagasabbak. Ha nagyon magas áron kapják a vállaltok az energiát, az versenyképességi problémákat okoz, ezért hálózatfejlesztéssel biztosítani kell az áramot és a termelői kapacitásokat az áram árának versenyképessé tételéhez – közölte. A gazdaságfejlsztési miniszter szerint az energiatúltermelést ipari méretű tárolókapacitások kiépülésével lehetne hatékonyabban hasznosítani.