Elvesztette a többségét a Fidesz, az ellenzéki pártok taktikázásán is múlik, mire költik a gödi akkugyár többmilliárdos adóját

• A június 9-i önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP 18 év után elvesztette abszolút többségét a Pest vármegyei közgyűlésben.
• A vármegyei közgyűlés dönt annak az adónak az elköltéséről, amit a Samsung gödi akkugyára fizet be. Ez évente több milliárd forint, amiből eddig rendszeresen kaptak fideszes lapokat működtető helyi civil szervezetek.
• Megkérdeztük a pártokat, kivel működnének együtt, és mire költenék a Samsungtól befolyó adóbevételt.

Képzeljük el, hogy a Fidesz megnyeri ugyan a választást, de nem szerez többséget a parlamentben! Bejut több ellenzéki párt is, de ők világnézeti okokból nem akarnak koalícióra lépni egymással. Azt mondják, hogy majd „ügyek mentén” szavaznak egyes kérdésekről. Mi történik egy ilyen helyzetben?

A válasz az, hogy nem tudjuk. Az itt felvázolthoz nagyon hasonló helyzet alakult ki Pest Vármegye Önkormányzatának Közgyűlésében. A június 9-i választáson a vármegyei listákon lehetett szavazni arról, melyik párt jelöltjei kerüljenek be a közgyűlésbe. A szavazást a Fidesz–KDNP nyerte ugyan, de 50 százalék alatti szavazataránnyal, így lemaradtak a képviselői helyek abszolút többségéről. A választáson a Pest vármegyei közgyűlési helyekért négy párt indult el, és mind a négy 15 százalék feletti eredményt ért el. Ennek megfelelően a vármegyei közgyűlés összetétele így változik meg.

Egymillió forintos kérdés: ki kivel fog össze? A kérdésnek egyrészt azért van jelentősége, mert 2006 óta, vagyis az elmúlt 18 évben kivétel nélkül minden vármegyei közgyűlésben abszolút többsége volt a Fidesz–KDNP-nek, vagyis ezekben a testületekben egyáltalán nem ismert az együttműködési kényszer.

Másrészt a Pest vármegyei közgyűlésnek van egy különleges jogköre. A megyei közgyűlések teljesen kiüresített, érdemi költségvetés és jogkör nélküli testületek, amelyeket a pártok általában kádertemetőnek használnak. A Pest vármegyei közgyűlésre viszont egy különleges szabályozás nyomán rábízták a gödi akkugyár adóbevételeinek kezelését, vagyis évente több milliárd forintról dönthetnek gyakorlatilag szabadon.

Gödi Samsung: einstand

A kormány még 2020-ban, a koronavírus-járványra hivatkozva rendeletben jelölte ki a Samsung akkumulátorgyárának is otthont adó ipari parkot különleges gazdasági övezetté. Ezzel a gyár környéke Gödtől Pest vármegye tulajdonába került át, és a Samsung helyi adói is Pest vármegyének járnak a város helyett.

Az ügynek akkor komoly politikai vetülete is volt, mivel Gödön 2019-ben a momentumos Balogh Csabát választották meg polgármesternek, aki egyre nyíltabban konfrontálódott a notórius szabályszegő akkugyárral. Balogh akkor a forrásvesztés mellett azt is sérelmezte, hogy a különleges gazdasági övezet kijelölésével az önkormányzat szerinte minden beleszólását elvesztette abba, mi történik az ipari park területén, ott mit és hol építenek, és milyen tevékenységet végezhetnek.

Arról a rendelet megjelenése után is csak találgattak, hogy pontosan mi lehetett a kormány célja a törvényi változtatással, de valószínűleg nem az, hogy Göddel kiszúrjanak. Sokkal inkább az, hogy kilőjék a képből az akkor és azóta is folyamatosan bővülő Samsunggal kekeckedő gödi polgármestert, Balogh Csabát. A jogkörök (és nem mellesleg a Samsung adóbevételei) a változással a stabilan fideszes vezetésű Pest vármegyéhez kerültek.

Azóta azonban nagyot fordult a világ. Balogh 2023 elején lemondott Göd vezetéséről, helyére a Fidesz informális támogatását élvező Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakozót választották polgármesternek, aki az idei választáson a szavazatok 73 százalékát megszerezve simán verte DK-s kihívóját. Máshogy alakult viszont a helyzet a Pest vármegyei közgyűlésben, amelyben 2006 óta, 18 éve abszolút többsége volt a Fidesz–KDNP-nek. A június 9-i választáson viszont csak a szavazatok 45 százalékát szerezte meg a kormánypártok listája, amivel 21 képviselői helyet szereztek a 46 fős közgyűlésben – vagyis három ember hiányzik a többséghez.

Előállt tehát az a helyzet, hogy a kormány az ellenzéki Gödtől a fideszes Pest vármegyéhez csatolta a Samsungot, mire Gödnek Fidesz-közeli vezetése lett, Pest vármegye vezetésében pedig elvesztették a többségüket a kormánypártok. Nagy kérdés: mi lesz így a Samsung adójával?

Többfelé ment

A kérdés megértéséhez érdemes körüljárni, mi is történt eddig a Samsungot magában foglaló különleges gazdasági övezet adóbevételével. Ez pedig nem kevés pénz: az iparűzési adó a cégek forgalmától is függ, márpedig a Samsung árbevétele az elmúlt években durván nőtt, tavaly éppen 2310 milliárd forint volt. A gödi különleges gazdasági övezet bevételei pedig az elmúlt évben a Samsung hízásával párhuzamosan gyarapodtak, tavaly éppen 6,8 milliárd forintot tettek ki.

Ennek elköltéséről a vármegyei önkormányzat dönt, részben az ezt szabályozó kormányrendelet, részben a saját önkormányzati rendelete alapján. Mai állás szerint a vármegyei önkormányzat

• az adóbevétel 3 százalékát saját működésére költheti el;
• a maradék 17 százalékát pedig saját beruházásaira.

Az ezen kívül maradó pénzből pedig a vármegyei közgyűlés döntése alapján

• kap valamennyit Göd a saját intézményei és cégei fejlesztésére, valamint az önkormányzati feladatainak ellátására;
• szétosztanak valamennyit a környező települések között kisebb-nagyobb fejlesztésekre; és
• valamennyit civil szervezetek között azok működésére.

Ez utóbbira a környéken bejegyzett egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek pályázhatnak, a pályázatokról pedig a vármegyei közgyűlés dönt. A pályázaton 2022-ben osztottak ki támogatásokat például játszóterekre, iskolai táborokra, közösségi házakra, kulturális programokra, sportegyesületek, egyházi szervezetek működésére, a környékbeli mentőellátás vagy a polgárőrség fejlesztésére, de kapott pénzt például a Göd-ÉRT Egyesület is a Samsung által okozott zajterhelés vizsgálatára.

Emellett az elmúlt években viszont rendszeres kritika tárgya volt, hogy újra és újra nyertek fideszes kötődésű, politikai munkát végző, és fideszes (propaganda)lapokat működtető szervezetek is. A teljesség igénye nélkül:

• több tízmillió forintot nyert már a Dunakanyar Média Alapítvány, ami a 0627.hu-t üzemelteti;
• szintén rendszeres nyertes a Dunakeszi Kistérségéért Egyesület, ami a Térségi Tények kiadója;
• nyert már a Közép-magyarországi Régióért Alapítvány, ami az Itt lakunk – Csömör portált üzemelteti;
• idén pedig 20 millió forintot kapott a frissen alapított Dunakeszi Odateszi Egyesület, amely Dunakeszi fideszes polgármesterének egyik jelölőszervezete volt a választáson.

A fenti lapokban közös, hogy se a 2022-es parlamenti választás előtt, se az idei önkormányzati választás előtt nem szégyellték egészen nyíltan támogatni a kormánypárti, és támadni az ellenzéki jelölteket. A kérdésről rendszeresen író Átlátszó szerint ezen kívül is egy sor, különböző módokon a kormánypártokhoz kötődő civil szervezet és egyesület is kapott pénzt elég különböző célokra.

Azzal tehát, hogy a kormány Gödtől Pest vármegyéhez rendelte át a Samsungot, nemcsak a gyárral kekeckedő egykori ellenzéki polgármestert szerelték le, de megteremtették annak a lehetőségét, hogy kisebb összegekkel támogassák a környék fideszes vagy a kormánypártokhoz köthető egyesületeit és újságjait is. Kérdéses viszont, hogy mi lesz ezzel a gyakorlattal ősztől, amikor az új ciklusban a Fidesz–KDNP már nem lesz abszolút többségben a vármegyei közgyűlésben.

Ebben a felállásban háromféleképpen lehet többséget szerezni. Az első megoldás az, hogy a kormánypártok a maguk oldalára állítanak néhány eltévelyedett ellenzéki képviselőt, akik a frakciójukból kilépve vagy kiszavazva a Fidesz–KDNP-vel szavaznak együtt a legfontosabb kérdésekben. (Ez történt az elmúlt öt évben a Várnegyedben és az ország számos pontján.)

A második megoldás, hogy a Fidesz–KDNP kiegyezik valamelyik ellenzéki párttal, és hivatalosan vagy nem hivatalosan együttműködésre lépnek. A harmadik megoldás, hogy a DK, a Momentum és a Mi Hazánk (!), tehát három, meglehetősen különböző világnézetű ellenzéki frakció egyezik meg, és találja ki, mi legyen Pest vármegyével meg a Samsung adójával.

A találgatás helyett megkerestük mind a négy pártot, és a Pest vármegyei listavezetőiket, és megkérdeztük tőlük: együttműködnének-e hosszú távon valamelyik másik frakcióval, illetve mit kezdenének a gödi különleges gazdasági övezet adóbevételével.

Még nem látszik a koalíció

A listavezetők válaszai alapján nem tűnik valószínűnek, hogy hivatalosan, vagy akár együtt szavazás szintjén bármilyen színű koalíció kialakuljon. Szabó István, a vármegyei közgyűlés jelenlegi elnöke, a Fidesz–KDNP idei listavezetője azt írta: „A jelenlegi közgyűlésnek októberig van mandátuma, korai még arról beszélni, hogy mi lesz azután.”

Hasonlóan fogalmazott Szemző Áron, a Momentum listavezetője, aki azt írta: „Egyelőre korai a hosszútávú együttműködésről beszélni, új szereplők és új emberek vannak a közgyűlésben, ebben még nem lehet kiforrott álláspontunk.” Hozzátette azt is: „Ügyek mentén mi mindenképpen együttműködésre törekszünk, konstruktivitást tudunk ígérni.”

Nyitottabbnak mutatkozott a Demokratikus Koalíció. Bősz Anett listavezető kérdésünkre azt írta: „Készek vagyunk együttműködni minden frakcióval, amely a régió fenntartható fejlődését kívánja előre mozdítani.” Hozzátette viszont, hogy „egyelőre a mandátumátvételre készül mindenki, így a többi frakció álláspontját nem ismerjük, azonban azzal a céllal fordulunk rá az őszre, hogy abban az új helyzetben, hogy a Fidesznek nincs testületi többsége, érdemben tudjuk alakítani a Pest vármegyei közgyűlés döntéseit.”

Kategorikusan elutasította viszont az együttműködést Kisberk Szabolcs, a Mi Hazánk kommunikációs igazgatója, aki a párt listájának harmadik helyéről szerzett mandátumot a vármegyei közgyűlésben. Ő azt írta: „A Mi Hazánk nem fog senkivel együttműködésre lépni a Pest vármegyei közgyűlésben, frakciónk minden esetben ügyek mentén kíván politizálni a Mi Hazánk értékrendje szerint.”

Ki mire költené a Samsung adóját?

Rákérdeztünk a frakcióvezetőknél arra is, változtatnának-e a pénzek elosztásán, és ha igen, mire költenék a Samsung pénzét. A fideszes Szabó István a kérdés elől kitérve írta: „A forrás felhasználásának módját az önkormányzati támogatási rendelet IV. fejezete szabályozza. Ebben akkor lesz változás, ha a közgyűlés módosítja a rendeletet.” Hasonlóan semmitmondó választ küldött a Mi Hazánk, amikor azt írták: „kizárólag a választók és a vármegye érdekeinek figyelembevételével”, a Mi Hazánk értékrendje szerint politizálnának, és ez „érvényes a gödi különleges gazdasági övezet adóbevételeinek vonatkozásában is”.

A Magyar Narancs egy nem régi cikkben azt pedzegette, hogy a Fidesz a Mi Hazánk képviselőinek szavazataival folytathatja majd a pénzosztást. Megkérdeztük ezért Kisberk Szabolcsot, hogy meg tudják-e erősíteni, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetek támogatását nem fogják megszavazni, de erre a kérdésre nem válaszolt.

A momentumos Szemző Áron szerint „a legfontosabb az, hogy a gödi pénzek megyei közcélokat szolgáljanak, az előző ciklusban sajnos ez nem mindig volt így. Az, hogy a Fidesz elvesztette a többségét, lehetőség arra, hogy ezt megváltoztassuk. A gödi pénzek elosztásában Göd érdekei mellett azt is figyelembe kell venni, hogy Samsung hatásai tágabbak, és hogy Pest megye egyes más részei égetőbben szorulnak fejlesztésre.” Vagyis a pénzt ő sem adná vissza teljes egészében Gödnek, de nem úgy költené el, ahogy eddig a fideszes vezetésű vármegye tette.

Hasonlóan nyilatkozott Bősz Anett, aki a Samsung iparűzési adójának elosztásáról azt írta: „Budapest és a gyűrűagglomeráció, valamint az egész vármegye érdeke, hogy végre valós fejlesztések valósuljanak meg ebből a keretből, olyanok, amelyek valóban szolgálják a közjót, mindenekelőtt a gyár negatív externáliáinak visszaszorítására, a megyében erősen hiányos infrastruktúra fejlesztésére (úthálózat, víz- és csatornahálózat), valamint a humán intézményrendszer (óvoda, bölcsőde, védőnői hálózat) bővítésére, hiányos vagy teljesen hiányzó zajvédőfalak pótlására használnánk fel.”

A fenti válaszok alapján egyelőre nehéz kitalálni, milyen dinamikák alakulnak majd ki októbertől a Pest vármegyei közgyűlésben, és ennek megfelelően mire költi majd a vármegye a Samsungtól beszedett különböző adókat. Bárhogy alakul is, elképzelhető, hogy a közgyűlés következő évei tanulságosak lehetnek majd az egész országnak, és előrevetíthetik, mi történne nagyban akkor, ha a Fidesz–KDNP a parlamentben is elvesztené a többségét.