Gulyás Gergely Pálinkás Szilveszterről: Tehetségtelen volt katonának

A csádi katonai misszió részleteiről szerettem volna kérdezni Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert a választás előtti utolsó kormányinfón csütörtökön, miután a birtokunkba került dokumentumok alapján megírtuk, hogy a Honvédelmi Minisztérium még tavaly novemberben is egy olyan előterjesztést készített a kormány számára, amely szerint magyar katonákat küldtek volna 2026-ban az afrikai országba. A tervek szerint első körben harminc, második körben kétszáz magyar katona ment volna Csádba, a missziónak pedig csak a logisztikája 21 milliárd forintba került volna.

A kormányinfón zsinórban negyedik alkalommal sem kapott lehetőséget a Telex kérdezésre, mert ugyan a sajtótájékoztatót „mit, miért tesz a kormány?” címmel hirdetik meg, a kormányzati propaganda szinte kizárólag Magyar Péterről és a vasárnapi választásról kérdezte Gulyást.

A kormányinfó végén aztán odaszaladtam a távozó miniszterhez, és még épp sikerült elcsípnem az ajtóban, mielőtt besurranhatott volna a Karmelita sajtó számára már elzárt részére.

„Én arra emlékszem, hogy a csádi misszióról akkor tárgyaltunk, amikor utána született egy országgyűlési határozat, ami adott egy mandátumot ennek a megszervezésére”

– válaszolta Gulyás arra a kérdésemre, hogy a kormányülésen napirendre került-e a Honvédelmi Minisztérium tavaly novemberben készült előterjesztése.

A magyar katonák csádi szerepvállalását a parlament 2023-ban szavazta meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter nem emlékszik arra, hogy később szó lett volna a csádi katonai misszióról kormányülésen, az Országgyűlés felhatalmazása pedig 2025. december 31-én lejárt anélkül, hogy megkezdődött volna a művelet.

A Telex birtokába került dokumentum szerint ezt a határidőt hosszabbították volna meg egy évvel a Honvédelmi Minisztérium előterjesztésével. Ennek a jogi alapját egy 2024 novemberi törvénymódosítással teremtették meg, amikor a parlamenti többség az országgyűlésről a kormányra ruházta át a döntési jogot a Magyar Honvédség külföldi állomásozásáról és katonai műveleteiről.

Megkérdeztem, hogy mi a garancia arra, hogy nem folytatnák a csádi művelet előkészítését, ha a választás után ismét a Fidesz alakíthat kormányt.

„Nem azért nincs csádi misszió, mert akár önök, akár más megírt valamit, hanem mert korábban már úgy döntöttünk, hogy nem állnak fenn a feltételek a misszióhoz”

– tért ki a kérdés elől Gulyás, majd közbevetésemre azt mondta: a kormány hozott döntést arról, hogy nem folytatják a misszió előkészítését.

Gulyás szerint korábban helyes döntés lett volna a csádi misszió megindítása, hiszen a magyar kormány 2015-től azt képviseli, hogy a migráció okait ott kell megszüntetni, ahonnan az elindul, és „a Száhel-övezet nagy kibocsátó a migrációban”. A feltételek és a biztonsági garanciák azonban megváltoztak szerinte, „ezért ilyen misszió nincs, és nem lesz.”

Kíváncsi voltam, hogy akkor miért készült még tavaly novemberben is a Honvédelmi Minisztériumban részletes előterjesztés költségvetéssel, és azzal az indoklással, hogy a jövőben „a jogi hiányosságok elhárulása esetén a magyar katonai telepítés végrehajtható, tekintettel hazánk Csád, valamint a Száhel-övezet iránti elkötelezettségére”.

„Az, hogy önökhöz milyen előterjesztés jut el, az milyen stádiumban van, és az megfelel-e a valóságnak, azt én nem tudom kommentálni” – reagált Gulyás. Szerinte a kormányzati működésben helyes, ha a tárcák előterjesztéseket készítenek, de

„sem az általam vezetett kabinet, emlékezetem szerint, sem a kormány nem tárgyalt arról, hogy a parlamenttől kért felhatalmazást meghosszabbítsuk.”

„Nem tud folytatódni, mert pillanatnyilag nem adottak a feltételek, sem a franciák, sem mi nem akarunk menni” – mondta arról, hogy milyen feltételek mellett folytatnák később a misszió előkészítését. Szerinte a biztonsági helyzet nem olyan, hogy erre lenne lehetőség.

Milyen szerepe van a csádi misszió előkészítésében a miniszterelnök fiának, Orbán Gáspárnak? – szólt a következő kérdésem, amire Gulyás ennyit válaszolt: „Semmilyen”. Mindez azért meglepő, mert korábban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Indexnek adott interjúban és a 2024-es parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy Orbán Gáspár a miniszteri kabinetbe vezényelve részt vesz a misszió előkészítésében.

A miniszterelnök fiának csádi szerepéről először a Direkt36 írt 2024 elején. Akkor fotókat, videókat is bemutattak arról, hogy Orbán Gáspár személyesen is részt vett a magyar küldöttség csádi tárgyalásán. Gulyás Gergely azonban azt állítja, hogy „hadnagyok és főhadnagyok nem terveznek meg ilyen jellegű katonai akciókat”, és így semmilyen szerepe nem volt Orbán Gáspárnak a misszió előkészítésében.

Pálinkás Szilveszter százados arról beszélt a Telexnek adott interjúban, hogy maga a misszió ötlete is Orbán Gáspártól származik, aki a korábbi afrikai önkénteskedése során kapta a sugallatot Istentől, hogy meg kell mentenie az afrikai keresztényeket. Pálinkás szerint a miniszterelnök fia a Brit Királyi Katonai Akadémia elvégzése után kapott egy irodát a miniszterelnök hivatalának is otthont adó Karmelitában főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai missziót. Megkérdeztük erről is Gulyást.

„Az édesapjának van itt az irodája” – mondta lapunknak a miniszter, majd hozzátette, hogy Orbán Gáspárnak „nincs és és nem is volt soha” irodája a Karmelitában.

Korábban egyébként a VSqaure is írt arról, hogy Orbán Gáspárnak külön irodája van a Karmelitában, ahol egy külpolitikával és érzékeny diplomáciai ügyekkel foglalkozó nemzetbiztonsági testület megszervezésén dolgozott. A Miniszterelnöki Kabinetiroda akkor úgy reagált, hogy Orbán Gáspárnak csak a családi kapcsolata miatt van bejárása a Karmelitába.

Pálinkás arról is beszámolt az interjúnkban, hogy Orbán Gáspár egy időben megosztotta vele az elemzéseit, és azokat a problémákat, amelyekkel a csádi misszió előkészítése során találkozott. Egy beszélgetésen elhangzott tőle, hogy ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számolt, ami Pálinkás szerint azt jelenti, hogy a magyar katonák fele meghalna a misszió során.

Ezt az állítást hazugságnak nevezte Gulyás Gergely.

„Az illető kellően tehetségtelen volt katonának ahhoz, hogy a Tisza Párt politikusaként akarja folytatni, és most ezért talál ki hazugságokat” – válaszolta a miniszter.

A kormányinfón a Hvg.hu kérdésére azt is mondta Gulyás, hogy nem tud arról, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter különböző ajánlatokkal próbálta meg rávenni Pálinkást arra, hogy ne álljon a nyilvánosság elé. „Nem beszéltem erről a honvédelmi miniszterrel.”

Cikkünk címét a megjelenés után frissítettük.