Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mókus őrsöt sem bízná Magyar Péterre, Orbán Gáspárt viszont kiváló katonatisztnek tartja

A kormány nem tárgyal gazemberekkel, és nem fizet a zsarolóknak, mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának kedd délelőtti ülésén a Védelmi Beszerzési Ügynökséget (VBÜ) ért hekkertámadásról. A hekkerek titkosították a magyar katonai és rendvédelmi szervek védelmi és biztonsági beszerzéséért felelős állami cég fájljait, és ötmillió dolláros váltságdíjat követeltek a feloldásukért. Később rejtélyes módon lekerültek a nyilvánosan megosztott anyagok a hekkercsoport oldaláról, majd ismét megosztották őket.

A bizottság keddi ülésén a jobbikos Lukács László György és MSZP-s Harangozó Tamás kezdeményezésére hallgatták meg a minisztert a támadásról.

Arról beszélt, hogy kettős zsarolási kísérlettel kellett megküzdeni: az egyik a VBÜ megbénítására törekedett, amit sikerült megakadályozni. Az ügynökség folytatja a tevékenységét, és nem kellett beszerzési stopot elrendelni. A másik kísérlet az adatok megszerzésére irányult.

Ebben az ügyben folyamatban van a nemzetközi nyomozás, és a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árulta el a miniszter, hogy milyen adatok kerülhettek ki. Annyit mondott csak, hogy az összes beszerzési információ folyamatosan rendelkezésre áll a közvélemény számára.

Szalay-Bobrovniczky úgy fogalmazott: pénzügyi haszonszerzés érdekében történt bűncselekmény történt, és azonnali intézkedéseket rendelt el a további adatszivárgás megakadályozására és felderítésére, amint értesültek az incidensről. A nyomozás mellett vizsgálóbizottságot állított fel. A bizottság megállapításai alapján jutott arra a következtetésre, hogy vezetőcserére van szükség. Felmentette a VBÜ vezérigazgatóját, és egy honvéd tábornokot nevezett ki a helyére, akinek az a feladata, hogy rendet tegyen, és biztosítsa a szervezet megfelelő működését.

Több részlet nem derült ki az ellenzéki képviselők kérdésére sem. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke szerint az ügy amúgy sem a honvédelmi és rendészeti bizottság hatáskörébe tartozik, hanem a nemzetbiztonsági bizottsághoz, ahol már zárt ülésen tájékoztatást kaptak a képviselők a hekkertámadásról. Novák Előd szerint erős túlzás, hogy választ kaptak volna a kérdéseikre. A Mi Hazánk képviselője ott volt a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, és állítása szerint ott több kérdésre nem válaszoltak az illetékesek, leginkább csak a felelősséget próbálták meg hárítani. A honvédelmi miniszter ezt tagadta, szerinte minden kérdésre válaszolt a zárt ülésen, és azt ígérte: a megfelelő konzekvenciákat pedig levonják az eset után.

Az éves parlamenti beszámolójában Szalay-Bobrovniczky először felmondta a szokásos kormányzati propagandát az orosz-ukrán háborúról: az eszkalációs helyzet fokozódik, azonnali tűzszünet és béketárgyalások kellenek, Donald Trump majd elhozza a békét. A nemzetközi konfliktusok rövid áttekintése után áttért a magyar honvédség helyzetére, ami egy fokkal érdekesebb volt. A legfontosabb céljának azt tartja, hogy magas műveleti értékkel bíró, nagy hadrafoghatóságú, jól felszerelt, nemzeti érzelmű haderője legyen az országnak a magyar emberek biztonságának megvédésére.

„Most jó lenni katonának” és „mi meghívót küldünk a magyar fiataloknak, nem behívót” felkiáltásokkal beszélt a toborzás eredményeiről.

Váratlanul sikeres volt szerinte a területvédelmi tartalékos alakulatok feltöltése, „végre újra sorban álltak a laktanyák bejáratánál”. Azt is mondta, hogy több lépcsőben 40 százalékos béremelés volt a honvédségnél, és továbbra is zajlik a szervezeti kultúraváltás, amely célja, hogy „az egyenruhás munkavállalók szakszervezetből magas műveleti értékkel, komoly hadrafoghatósággal rendelkező honvédség” legyen.

Folytatódik a katonai infrastruktúra, a területvédelmi alakulatok és a hivatásos haderő támaszpontjainak fejlesztése, rendkívül nagy lépésekkel halad előre a haderőfejlesztési program, és folyamatosan érkeznek az új védelmi, harcászati eszközök is, ezzel párhuzamosan pedig fejlődik a védelmi ipar a honvédelmi miniszter szerint.

A cél, hogy harcászati szintről hadműveleti szintre emeljék a haderő képességét.

Ennek részeként helyre szeretnék állítani a magyar haderő identitását is. A honvédelmi miniszter szerint konkrét lépéseket is tettek annak érdekében, hogy a magyar katonák visszanyerjék az önbizalmukat: például munkaidőn kívül is viselhetik az egyenruhát, elindult több iskolában a honvédelmi tárgy oktatása, és az oktatókkal együtt megjelent a katonai egyenruha is az iskolákban. Nagyon sikeresnek tartja a kadétprogramot, a honvédelmi táborok kiemelkedően népszerűek szerinte, és nagyon sokan látogatják a Bálna honvédelmi központot is.

A termelési riport után jöttek a képviselői kérdések. A honvédelmi miniszter fotelszakértőnek nevezte Novák Elődöt, aki elsősorban a túlárazott honvédségi beszerzésekről kérdezte. Szalay-Bobrovniczky szerint a beszerzés egy szakma, és a katonai beszerzéseket nem szabad összehasonlítani az internetes webshopokban talált eszközökkel.

A Mi Hazánk képviselője szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, hogy már külföldiek és büntetett előéletűek is lehetnek katonák. Novák külön nehezményezte, hogy a március 15-i ünnepségen egy vietnámi katonát is látott díszegyenruhában. Mindeközben viszont az oltatlanokat és a hazafiakat kirekesztik a honvédségből, jegyezte meg.

Szalay-Bobrovniczky közölte, hogy minden esetben nemzetbiztonsági vizsgálat előzi meg az állományba való belépést, és a hatályos jogszabály rendelkezik arról, hogy ki lehet katona. Az oltatlanokról azért nem beszél, mert nem ő az országos tisztifőorvos, a szélsőséges csoportoknak pedig továbbra sem kívánnak katonai kiképzést adni, hogy aztán más célra használják az ott megszerzett tudást.

A honvédelmi miniszter többször is kritizálta Magyar Pétert és azokat a sajtótermékeket, amelyek a hétvégén tévesen azt állították, hogy a bukott szíriai diktátor, Bassár el-Aszad Budapestre érkezhetett. Az Alkotmányvédelmi Hivatal azonnali hatállyal nemzetbiztonsági vizsgálatot indított az ügyben, Szalay-Bobrovniczky pedig felfoghatatlan amatőrizmusról és az ország veszélybe sodrásáról beszélt.

„A Mókus őrsöt nem bíznám rájuk”

– mondta a Tisza Párt elnökéről a honvédelmi miniszter, és lehetetlennek nevezte, hogy egyes politikusok ebből a veszélyes helyzetből belpolitikai előnyt próbálnak kovácsolni.

A meghallgatáson kiderült, hogy Csádban már csak a helyi politikai jóváhagyásra vár a magyar katonai művelet elindítása, Orbán Gáspárt, a miniszterelnök fiát pedig egy kiválóan képzett katonatisztnek tartja a miniszter. Szalay-Bobrovniczky megjegyezte: Orbán Gáspár több nyelven beszél, a diplomáciában is jártas, és a kabinetje tagjaként vesz részt a csádi misszió előkészítésében. Az MSZP-s Harangozó Tamás kérdésére tagadta, hogy a vezérkar tagja lenne a miniszterelnök fia.

A szocialista politikus azt is kérdezte, mit ért a honvédelmi miniszter nemzeti érzelmű katonák alatt. Lehet-e más érzelmű egy olyan fiatal, aki az életét a hazájának adja? – kérdezte Harangozó. A válasz nem derült ki a bizottság ülésén, ahol végül a 6 kormánypárti képviselő szavazatával elfogadták a miniszter beszámolóját.