Talán csak a Mi Hazánk lehet olyan keresztény, mint a Fidesz, üzeni a kormányközeli keresztény agytröszt

A Fidesz végtelenül keresztény, a Mi Hazánk is bőven az, de a DK-ra ne szavazzon, akinek még bármi szent – lényegében ezt üzeni a Fideszhez közeli, magát pártfüggetlennek tekintő „keresztény agytröszt”, amely Keresztény választási iránytű címmel adott ki pártértékelő mutatót. Az Axioma Központ kutatásként aposztrofált írása a „keresztény tanítás” alapján értékeli a meghatározó pártok álláspontját, hogy ezzel is segítse az eligazodásban a hívőket az április 12-i választás előtt. Megkérdeztük az egyházakat, hogy van-e közük a szöveghez. Kérdéseinkre csak az evangélikusok válaszoltak. Ők nem kommentálták az anyagot, de nem is fogják terjeszteni.

Az útmutató alapján a vizsgált szempontok kiértékelésénél meghatározó tényező volt, ha egy ellenzéki párt egy tagja olyan könyvet írt, amely a címe alapján nem passzol a kormánypárt által hirdetett ideológiájába. A kutatásból az is kiderül, hogy társadalmi vitát javasolni bármilyen kérdésben semmiképp sem keresztényi cselekedet. Néhány társadalmi probléma, mint például a szegénység- vagy menekültpolitika vizsgálatára a felmérés készítőinek nem jutott energiájuk, ezek nem voltak szempontok az útmutató összeállításakor.

A Facebookon a keresztényeket a kampány óta folyamatosan választásra buzdító Axióma iránytűje az MTI-ben is megjelent „segítség a keresztény tanítás szerinti választáshoz” címmel. A szervezet nem ígér mást, mint hogy a katolikus, protestáns és ortodox vallásból merítve állították össze a választási keresztény kisokost. Tizenegy szempontot vizsgáltak, három kategóriára osztva a pártokat. Zöld pluszjelet kapott egy párt, ha abszolút kereszténynek találták az adott szempont szerint. Narancssárga felkiáltójelet, ha ellentmondásosan vagy nem beszélnek az adott témáról. Szó szerint red flaget, vörös zászlót, ha az adott témában egyáltalán nem keresztényi álláspontot képviselnek.

Az úgynevezett iránytű elkészítését a szöveg azzal indokolta, hogy „a keresztény választópolgároknak a közjót szem előtt tartva kell választaniuk”, „a keresztény politikai vezetők” pedig „felelősséggel tartoznak azért, hogy világossá tegyék álláspontjukat”. 11-ből 10 zöld pluszt kapott a Fidesz, hetet a Mi Hazánk, hármat a Tisza és kettőt a DK.

Különös módszertan

Az iránytű azt állította, hogy a pártprogramok, kampányígéretek, megnyilvánulások alapján állapította meg, ki követi a keresztény értékeket, és ki nem. Három kategóriát vizsgáltak:

• az „élet szentsége” kategóriába az eutanázia, az abortusz és az mesterséges megtermékenyítés került;
• az „emberkép és szexualitásba” a nemek és az LMBTQ;
• a „házasság és családba” értelemszerűen a házasság és család.

Az iránytűt részletesen olvasók már az első ponton, az abortusz kérdésénél meglepődhettek: itt összességében zöld pluszt kapott a Fidesz az általa hozott törvények miatt, de egy narancssárga felkiáltójelet is kapott – a szöveg magyarázata szerint azért, mert az Axióma tagjai nem tudtak egyetérteni. Volt, aki hiányolta az abortusz teljes tilalmát.

A Tisza különös érv miatt kapott az élet szentségével és a keresztény tanítással ellentétes piros zászlócskát: „miniszterelnök-jelöltjük, Magyar Péter szerint a jelenlegi magyar abortuszszabályok rendben vannak, és megvitatná a társadalommal, hogy van-e igény a szabály változtatására”, és nem vettek részt az Európai Parlament abortuszvitáján. Vagyis azért büntették a Tiszát, mert Magyar Péter ugyanazt gondolja a kérdésben, mint a Fidesz, de hajlandó róla társadalmi vitát folytatni. A társadalmi vita egy másik témában is rossz pont volt, az azonos nemű párok örökbefogadásának kérdésénél is megkapta a Tisza a „keresztény értékekkel nem összeegyeztethető” jelzőt, mert nem maga döntene, hanem társadalmi egyeztetésre bocsátaná a kérdést.

Az eutanázia kérdésében azért kapta meg a Tisza Párt a „nem beszél róla” jelzőt, mert társadalmi vitát javasolt a kérdésben. Végképp nehezen követhetővé válik a Tisza kategorizálása, amikor hivatkozás nélkül jelenik meg az iránymutatóban az érv, hogy a Tisza „más LMBTQ-témákban a kereszténységgel ellentétesen” nyilatkozik. A párt politikai álláspontját abból szűrik le, hogy Bódis Kriszta, a Tisza tagja egyszer megírta a Csipke Józsikát. Ebből következtet az Axióma különös logikai ugrásokkal arra is, hogy a Tisza biztosan tanítaná az LMBTQ-t az iskolában. Azt is megtudjuk, hogy a Tisza támogatja az azonos neműek házasságát, mert Magyar Péter szerintük azt mondta, hogy „mindenki úgy él, ahogy szeretne, és azt szeret, és úgy, ahogy szeretné.”

Még a Tisza Pártnál is keményebben ítélték meg a DK-t, ami az iránytű alapján a pokol sokadik bugyrába való. A pártról hosszú bekezdéseken át annyi derül ki, hogy „életellenes”, támogat mindent, ami keresztényellenes, és „megsértené a gyónási titok szentségét is”. A párt ezt gyermekbántalmazási ügyekben tenné lehetővé, de az Axioma kutatása erről a kitételről nem tesz említést.

A gyermekbántalmazás kérdése, a gyermekek szociális ellátórendszerének helyzete nem merült fel a keresztény szempontok vizsgálata közben, ahogy a menekülthelyzet, a perifériára szorultak segítése sem.

A Fidesz csak egyszer kapott vörös zászlót, az úgynevezett mesterséges megtermékenyítés „kifejezetten abortív eleme” témakörben. Itt egy párt sem teljesített jól, az ellenzéki pártok azért nem, mert programjaikban „nem jelenik meg a keresztény tanítás”, a Fidesz azért nem, mert az Axióma szerint nem korlátozzák eléggé a mesterséges megtermékenyítést. Négy zöld pluszt csak a gyermekek védelme az online térben témában kapott a négy párt, a Mi Hazánk is elvétve kapott vörös zászlót, például ha zavarónak találták, hogy Toroczkai László biológiai fegyvernek nevezi a cigányságot. A kutatás szerint a Fidesz büszke arra, hogy Szent István a keresztény Európa részévé tette a magyarságot. A többi pártra ez az iránytű szerint nem igaz.

Mi az az Axióma?

Mint az Átlátszó korábbi cikkében írta, az Axióma Kulturális Alapítványt és az Axióma Intézet Kft. nevű céget egyaránt Giró-Szász Áron, Orbán Gáspár egyetemi évfolyamtársa, az egykori kormányszóvivő, Giró-Szász András unokaöccse alapította 2019 második felében. Ebben az évben októberben nevezte ki a most 34 éves férfit miniszterelnöki megbízottnak Orbán Viktor. A kormányzati portál szerint Giró-Szász feladata „a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása.” Giró-Szász Áron Washingtonba is elrepült Orbán Viktorral.

A 2020-ban létrejött Axióma saját gyártású videókkal, weboldallal, közösségi oldalakkal tört be az internetre. Egyik ilyen korabeli videójukban Novák Katalin még családügyi miniszterként fejtegette, hogy a nőknek el kell fogadniuk, ha a férfiaknál rosszabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak. „Örüljünk, hogy nőnek születtünk! Örüljünk, hogy életet adhatunk, örüljünk, hogy megadatott számunkra a szeretet, és a másokról való gondoskodás szépsége” – hangzik el az akkor még csak leendő köztársasági elnök fő üzenete.

Az Átlátszó korabeli nyomozásából nem derült ki, hogy miből szerez forrásokat az Axioma. Giró-Szász szervezete azt írta, hogy magánadományokból tartja fenn magát. Az Átlátszó 2020-as cikkének megjelenésekor azt írták, hogy az Axióma az „állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban” nem áll. Beszámolóik szerint lényegében csak adományokat kapnak olyan célokra, mint a „konzervatív és keresztény értékek terjesztése”. 2023-ban így közel 200 milliós bevételből gazdálkodtak, 2024-ben már 275 millióból. Azt kérdéseinkre nem mondták el, hogy az adományok honnan érkeznek, kaphatnak-e közvetve, más alapítványokon keresztül állami támogatást.

Az viszont biztos, hogy a keresztény agytröszt sokra vitte: az Axiómától igazolt át például 2023-ban a Veszprémi Főegyházmegye kommunikációs osztályára az a Filemon Norbert, aki a Mandiner publicistája is volt. Kötött velük együttműködési megállapodást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. 2024-ben egyházi forrásaink szerint a kisegyházak vezetői is bőven találkozhattak az alapítvány nevével, amikor Giró-Szász Áron „miniszterelnöki megbízott asszisztens” aláírással ajánlgatta saját alapítványa, az Axióma „keresztény válasz a digitális vadnyugatra” című rendezvényét a lelkipásztoroknak.

Az Axióma oldala a kampány idején sem pihen. Facebook-oldalukon megjelenő videók leírásuk szerint arról szólnak, hogy „milyen elvi és erkölcsi megfontolások alapján szavazzanak a keresztények?”, vagy hogy „szavazzon egy keresztény? Ha igen, akkor milyen szempontokat érdemes mérlegelni a választásnál?”. Szinte másról nem is szól az oldal, minthogy mi a dolga egy keresztény politikusnak.

Egyház a politikában

A katolikus forrásaink szerint az Axiómáról egyébként köztudott, hogy erősen kötődik a Fideszhez, miközben a Vatikánnal nincs kapcsolata, ezért nem is tekintik mérvadó, keresztény intézetnek, csak politikai szervezetnek. Keresztény berkekben akadnak olyan kormánykritikus hangok is, melyek szerint bár vannak keresztény jellegű kezdeményezései a Fidesznek, a gyermekbántalmazások ügyének kezelése, a közbeszéd lezüllesztése, és a kirekesztés nem éppen keresztényi cselekedetek.

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint „nem az Egyház pásztorainak a dolga, hogy közvetlenül beavatkozzanak a politikai akciókba és a társadalmi élet megszervezésébe”. „Hangsúlyozzuk papjaink, minden hívő ember és a társadalom felé, hogy nem vagyunk politikai szervezet, a kampányban nem kívánunk részt venni. Küldetésünk a lelkek üdvösségének szolgálata” – írta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) a gyónási titokról idén október közepén kiadott közleményében.

Közben persze Veres András győri, Spányi Antal székesfehérvári vagy Kiss-Rigó László szegedi püspök a kampányidőszakban örömmel vett részt kampányrendezvényeken. Más papok is követték példájukat, többen mondtak beszédet a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésnek nevezett zárt kampányrendezvényein, vagy ismételték a kormánypárt narratíváját. Az egyházon belül kényes téma a politika, de idén más a politikai hangulat, mint négy éve, nyilatkozták nekünk korábban többen.

Megszólalóink egy része szerint többen is érzik a kormánypárt felől érkező nyomást az egyházra, de azt is látják, hogy sokan inkább kivárnak, hogy mi lesz a választáson. Hogy magáról az Axióma kutatásként aposztrofált írásáról mit gondolnak, mennyire veszik komolyan az útmutatását és tervezik-e terjeszteni azt híveik között, a Magyar Katolikus Egyháznak, a Református Egyháznak és a Magyar Evangélikus Egyháznak is kérdéseket küldtünk. Választ csak az evangélikusoktól kaptunk. Terjeszteni nem fogják, de nem is kommentálnák, írták.