Úgy lecsúszott a magyar társadalom az elmúlt négy évben, hogy az ELTE kutatói nem hittek a szemüknek
Példátlan mértékben torzult a magyar társadalom szerkezete 2021-2025 között, állapította meg az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Kutatóintézete a 2025 őszén felvett felmérése kiértékelésében. 2021-25 között a felső réteg aránya csaknem megfeleződött, 9-ről 5 százalékra csökkent. Hasonlóan drámai mértékben, 24 százalékról 14 százalékra csökkent a felső középréteg aránya, az alsó középrétegé 36 százalékról 38 százalékra nőtt. A legdrámaibb mértékben az alsó réteg aránya változott, 31 százalékról 43 százalékra nőtt, ami példátlan.
„Nem hittünk a szemünknek, hogy a háromszor harmadra mért rétegarány 43 százalékra ment fel négy év alatt”
– mondta a tanulmány bemutatóján Kovách Imre.
Az ELTE Társadalomtudományi Központ Szociológiai Kutatóintézetének (TK SZI) kutatóprofesszora szerint ez „nagyon nagy veszteség […] drámai változás”. Ennek bizonytalanságot hozó következményei lehetnek, hiszen „a széles középosztály lehet az”, amely a társadalomban „tudja ellensúlyozni a mindenkori gyanús magyar politikai elitet” és képes arra, hogy „a visszaépülő civiltársadalmi szervezetek keretein belül segíteni tudjanak annak, akik lejjebb vannak”, mondta Kovách.
Ennél is megrázóbb a magyar népesség polgárosodásának csekély mértéke, bár ebben nem volt érdemi változás az elmúlt négy évben. A kutatók szerint a népesség mindössze 5 százaléka polgárosodott, 25 százaléka polgárosodó. A gyengén polgárosodott 36 százalék és a nem polgárosodott 34 százalék együttesen a népesség több mint kétharmada. A kutatók szerint a középrétegesedés legnagyobb strukturális ellentmondása, hogy miközben a polgárosodó csoporton belül 44 százalék a munkás foglalkozásúak aránya, a csoportba emelkedő munkások jelentős száma ellenére sem nő a társadalmi közép, mert
az érettségizettek 68 és a diplomások 46 százaléka gyengén vagy nem polgárosodott.
Ez deklasszálodásként is értelmezhető, ami tömeges mérete miatt erős társadalmi konfliktusforrás lehet, írják elemzésükben. Miközben a lecsúszás látványos, valójában részleges helycsere is végbement: az elmúlt négy évben rengetegen kerültek új réteghelyzetbe – munkások emelkedtek fel, diplomások csúsztak le. Az új réteghelyzetbe kerülők kapcsolatrendszerének, társadalmi értékeinek, identitásuk átrendeződése „egyrészt növeli a biztonság, ugyanakkor a változás iránti igényüket is”, mindez megjelenik abban is, mi motiválja politikai viselkedésüket.
Az ELTE kutatói négy év után ismételték meg a társadalmi rétegződést felmérő kutatásukat 2025. szeptember 25. és november 9. között. A ZRI-Závecz Research reprezentatív, személyes kérdőíves alapkutatása 4000 fő megkérdezésével készült, a maximális hibahatára ±1,55%p. A kutatás témája és módszertana hasonló volt 2021 októbere és novembere között készült, 5000 fős alapkutatáséval, így lehetőség nyílt a két adatsor összevetésére.
A kutatás közéleti, politikai jellegű eredményeit 2025. december 2-án ismertették. Az alapján, vagyis a 2025 szeptember 25-november 9. közti állás szerint a teljes népességben 32 százalék volt a Tisza Párt, 29 százalék a Fidesz, 5 százalék a Mi Hazánk és 12 százalék a többi kisebb párt együttes támogatottsága. A Tisza Párt hárompontos előnye majdnem duplája a felmérés hibahatárának, vagyis statisztikai értelemben releváns volt. A biztos szavazók körében már 6 százalékpont volt a Tisza Párt előnye, és ebben a körben már a Mi Hazánk és a DK támogatottsága sem érte el a parlamenti bejutási küszöböt jelentő 5 százalékos mértéket. A felmérés szerint egészen 58 éves korig a Tisza Párt vezet a népesség körében, a Fidesz a 62-63 évesek körében vette csak át a vezetést, az ennél idősebbek körében megkérdőjelezhetetlen az előnye. Településtípusok szerint a Fidesz kizárólag a községekben vezetett. Négy évvel korábban, a választások előtt ugyanennyi idővel a Fidesz 32:27 arányú vezetését mérték az ellenzéki összefogással szemben a teljes népesség körében.
A most ismertetett adatok alapján a kutatók szerint a Tisza Párt megerősödésében nagy valószínűséggel a társadalmi egyenlőtlenségi viszonyok elmozdulásai is jelentős szerepet játszanak. A foglalkozási csoportok felsőbb csoportjában a Tisza Párt előnyét regisztrálták, a legnagyobb, 36:17 arányban a kisvállalkozók körében vezet a Tisza. A közvetlen termelésirányítók, szakmunkások, betanított és segédmunkások körében 2-3 százalékos a Fidesz előnye.
Az integrációs rétegek közül a kapcsolatgazdag, politikailag aktív csoportban 39:27, a helyi társadalmak domináns rétegében 36:28, a munkaerőpiacon integráltak körében 38:11 arányban vezet a Tisza. A politikailag integrált és a normakövető rendszerintegrált csoportokban viszont a Fidesz vezet, 45:17, illetve 42:25 arányban. A 2021-es kutatáshoz képest a Fidesz csak ez utóbbi csoportban erősödött, igaz, ebben drámai mértékben, 29 százalékról 42 százalékra. Minden más csoportban a Tisza Párt támogatottsága bőven felülmúlja a négy évvel ezelőtti egyesült ellenzékét.
A polgárosodási kategóriák szerint a Fidesznek csak a nem polgárosodottak esetében van 7 százalékpontos előnye. A gyengén polgárosodottak között 32:26, a polgárosodóknál 38:27, a polgárosodottaknál 39:31 arányban vezet a Tisza Párt. Négy évvel ezelőtt a gyengén polgárosodó, a polgárosodó és a polgárosodott csoportokban is a Fidesz előnyét mérték. A legmeglepőbb talán az, hogy a rendszer nyerteseinek tekinthető polgárosodó csoportban a legnagyobb a Tisza Párt előnye.
2021-ben mind a négy strukturális csoportban, az alsó, a felső, illetve a felső- és alsó- középrétegekben is a Fidesz vezetett. Most az utóbbi három csoportban a Tisza Párt 8, 8, illetve 3 százalékpontos előnyét mérték, az alsó csoportban pedig egyenlő arányban oszlanak meg a Tisza Párt és a Fidesz támogatói.
A kutatás szerint 2021-hez képest némileg csökkent a pártoktól távolságot tartók aránya, a 2025-ös kutatás alapján a bizonytalanok a minta kb. 10, a titkolózók pedig kb. 8 százalékát tették ki. 2021-ben a bizonytalanok körében felülreprezentáltak voltak a középrétegek és alulreprezentáltak a felső rétegek. 2025-ben viszont már az alsó rétegek felülreprezentációja vált meghatározóvá, a nem tudja kategóriát választók 46 százaléka tartozott ebbe a csoportba. Ugyanígy 2025-re a nem polgárosodottak csoportja vált felülreprezentálttá a bizonytalanok körében. A titkolózók esetén is hasonló változás figyelhető meg – de ez a csoport több szempontból is integráltabb – a munkaerőpiacon integráltak aránya a titkolózók körében 38 százalék, miközben a teljes mintában csupán 20.
Összességében a kutatók arra jutottak, hogy a bizonytalanok inkább egy lefelé csúszó, gyengébb státusú társadalmi csoporthoz kötődnek. A titkolózók profilja ennél összetettebb: szintén inkább az alsóbb társadalmi réteghez tartoznak, de felülreprezentáltak köreikben az aktív korú, részben magasabban iskolázott csoportok. Sőt, új elem, hogy a polgárosodottak körében is van egy 6 százalékos és a polgárosodók rétegében pedig 24 százalékos arányuk. Ez alapján a politikai preferencia elhallgatása inkább egy integráltabb, de politikailag zártabb helyzethez is kapcsolódhat. Ezt támasztja alá az is, hogy körükben a diplomások aránya meghaladja a mintabeli átlagot, miközben az alacsony végzettségűek súlya visszafogottabb.
Kérdés, hogy a titkolózók csoportja miért nem kívánja megosztani környezetével a pártpreferenciáját – noha van, ellentétben a bizonytalankodókkal. A tanulmányt Kovách mellett bemutató Szabó Andrea szerint mindenképpen „valamilyen külső hatásra, társadalmi nyomásra nem szeretnék ezt elmondani.”
Az ELTE TK Politikatudományi Intézetének főmunkatársa és igazgatóhelyettese szerint ez nem feltétlenül megalapozott félelem, inkább pszichológiai tényező, de az sem kizárt, hogy nem munkahelyi, hanem tágabb referenciakörnyezetében érzékelt tapasztalat volt, hogy jobb nem megosztani a politikai véleményét. Kovách azonban megjegyezte, hogy Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl nagyrégiókban van jelentős a Fidesz előnye. Utóbbiban azonban nagy Fidesz-előny mellett
„nagy a rejtett pártválasztók aránya, és elég szép számban vannak köztük közalkalmazottak”.
Bár ő közvetlenül nem mondta ki, ez arra utalhat, hogy közöttük többen inkább nem a Fideszhez húznak, hiszen a kormánypárti pártpreferencia nyílt vállalását közalkalmazottként aligha tekintenék kockázatnak – már amennyiben a titkolózást épp a munkahely miatt választja ez az egyébként heterogén csoport.
A Kovách és Szabó definíciója szerint a polgárosodás fő jellemzői az autonómia, az individualizáció és a vállalkozóképesség. A kutatók szerint a polgár egy egzisztenciálisan és gondolkodásában is szolidáris személy.
