Ötven nap múlva választ Magyarország, szombaton hivatalosan is elkezdődik a kampányidőszak. A képviselőjelöltségre pályázók reggel nyolc órától vehetik fel az ajánlóíveket a helyi választási irodákban, és március 6-án 16 óráig legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük az induláshoz. Hivatalosan csak akkor válnak jelöltté, ha sikerül ezt teljesíteniük, és a választókerületi választási bizottság nyilvántartásba veszi őket.
A jelöltállítás az országos listákhoz is elengedhetetlen. Csak az a párt állíthat ugyanis országos listát az április 12-i választásra, amely a határidőre legalább tizennégy megyében és a fővárosban, a 106 közül minimum 71 egyéni választókerületben képes jelöltet indítani és 500 érvényes ajánlást összegyűjteni. Az országos listákat legkésőbb március 7-ig kell bejelenteni.
Az aláírásgyűjtés szabályai változatlanok:
- aki valamelyik jelölt indulását támogatja, annak az ajánlóívre a neve mellett a lakcímét és a személyi azonosítóját (személyi számát) kell felírni.
- Az ajánlás csak akkor érvényes, ha a választó a saját kezével írja alá. A többi adatot az ajánló választópolgár jelenlétében más is felvezetheti az ívre.
- Egy választópolgár több jelöltet is támogathat, de csak a saját választókerületében írhat alá.
- Az ajánlóíveken szereplő adatokból tilos választói adatbázist építeni vagy azokat egyéb célokra felhasználni, mint ahogy fizetni sem szabad az aláírásért.
- Az ajánlásokat csak a választási irodák által kiadott íveken lehet gyűjteni, a másolt íveket nem fogadják el. A lapokon egyedi azonosító szerepel, de rajta van a jelöltként indulni szándékozó választópolgár és a jelölőszervezet neve is.
A jelölteknek és pártjaiknak a gyűjtés végén az összes átvett ívet (még az üreseket is) vissza kell adniuk a helyi választási irodának. Ívenként ezer forintos bírságra számíthat, aki ezt elmulasztja, például ha elveszít egy lapot.
Az ajánlások érvényességét aztán a helyi választási irodák ellenőrzik. Megnézik, hogy a választópolgár adatai megegyeznek-e a szavazóköri névjegyzékben szereplő adatokkal, és hogy a választópolgár a lakóhelye szerinti választókerületben ajánlott-e jelöltet. Érvényesnek fogadják el azokat az ajánlásokat is, amelyekben apró hibát találnak. Ilyen például ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha az ajánló a két keresztneve közül csak az egyiket írja be, vagy helyesírási hiba csúszik a lakcímbe. Csak az első ötszáz érvényes ajánlást számolják össze, így annak nincs jelentősége, hogy ezen felül ki mennyit gyűjt össze.
A csalások kiszűrésére a 2022-es választás előtt vezette be a Nemzeti Választási Iroda azt a rendszert, hogy bárki ellenőrizheti otthonról, nem éltek-e vissza az adataival és az aláírásával a kampányidőszakban. A Magyarország.hu oldalon egy gyors azonosítás után mindenki megnézheti, kiknek adott ajánlást, és hogy a neve nem szerepel-e olyan íven, amit ő a valóságban nem írt alá.
Ötven nappal a választás előtt lépnek életbe a kampányra vonatkozó egyéb szabályok is. Szombattól lehet kihelyezni az utcára a választási plakátokat. A választás törvény szerint április 12-ig
minden kampánytevékenységnek számít, ami „alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére”.
A plakátok mellett kampányeszköznek számít a választók közvetlen megkeresése, a politikai hirdetés és a választási gyűlés is.
A kampányidőszakban a jelöltek és a pártok korlátozások nélkül helyezhetnek el plakátokat, ám minden esetben fel kell tüntetni a kiadó adatait, így a nevét, székhelyét, valamint a kiadásért felelős személy nevét. Vannak olyan szabályok, amiket ilyenkor is be kell tartani: magántulajdonú ingatlanon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő, állami vagy önkormányzati tulajdonún pedig csak a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet plakátot kirakni.
Tilos védett műemléken, építészeti örökségen, védett természeti területen, valamint állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen plakátolni. A plakátot úgy kell felragasztani, hogy ne fedje más jelölt vagy párt plakátját, és később károkozás nélkül eltávolítható legyen. Az NVI közleménye szerint a korábbi szabályozással ellentétben a helyi önkormányzat nem hozhat a törvényben rögzítetteken túl a plakátelhelyezést korlátozó vagy tiltó rendelkezést.
Milliárdos állami támogatás
Az állam bőkezűen támogatja a választáson indulókat. A jelöltek és országos listák jogerős nyilvántartásba vétele után lehet megigényelni a központi kampánytámogatást.
A választókerületi jelöltek idén 1,72 millió forintot kapnak az államkincstári kártyájukra, a listát állító pártok támogatásának mértéke pedig attól függ, hogy hány választókerületben indulnak. Idén
- 686,31 millió forintra jogosult az a párt, amelyik legalább 71 választókerületben indít jelöltet.
- 857,89 millió forintot kapnak azok, amelyeknek minimum 80 választókerületben lesz jelöltje, és
- 1,03 milliárd forint jár azoknak a pártoknak, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben el tudnak indulni.
A választókerületi jelöltek dönthetnek úgy, hogy lemondanak a pártjuk javára a támogatásukról, így a 106 jelöltet indító pártok akár 1,21 milliárd forint állami kampánytámogatásból gazdálkodhatnak a következő ötven napban.
Az állami támogatás felhasználásával azonban el kell számolni a választás után, és a támogatás kétszeresét kell visszafizetnie annak, aki ezt a határidőre nem teszi meg. Vissza kell fizetni az állami támogatást akkor is,
- ha a jelölt a szavazás előtt kiesik, például lemond a jelölésről vagy elveszíti a választhatóság jogát.
- Ha nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát, vagy
- ha a pártlista kiesik, mert a jelölőszervezet visszavonja azt, vagy a szavazás előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesik.
- Ugyancsak vissza kell adni a támogatást, ha egy párt nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát.
A tartozásokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be, és ha egy párt a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti határidőben vagy nem tudja kifizetni, akkor a párt vezető tisztségviselőinek kell a bírságot állnia. Így járt a 2018-as választás után az Együtt, amelynek a listája 0,66 százalékot ért el. Juhász Péterék közösségi adománygyűjtés után tudták visszafizetni a 150 millió forintos állami támogatást.
Kampánylimit eltörölve
A parlament fideszes többsége tavaly júniusban eltörölte a 2013-ban bevezetett kampánylimitet, így ezen a választáson már korlátlanul költhetnek a pártok.
A legutóbbi parlamenti választáson hivatalosan jelöltenként csak 5,91 millió forintot költhettek, azaz összesen 1,176 milliárd forintból gazdálkodhattak a kampányban azok a pártok, amelyek mind a 106 egyéni választókerületben elindultak.
A Fidesz már akkor sem tartotta be a szabályt, és úgy kerülte meg a törvényt, hogy a kampánya jó részét kiszervezte olyan papíron független civil szervezeteknek, mint például a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) vagy később a közösségi médiát milliárdokból letaroló Megafon. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem talált szervezeti összefonódást, így nem büntette meg a kormánypártokat. Most már a látszatra sem kell figyelni, így annyit költhet a Fidesz és más párt is a kampányban, amennyit csak akar.
A Telexnek korábban nyilatkozó szakértők szerint a kampánylimit eltörlése továbbra sem biztosítja, hogy átláthatóbbak legyenek a kampánytevékenységek, az ÁSZ érdemi módon ellenőrizze a pártokat, és ha szabálytalanságot találnak, megfelelő módon szankcionálják. Az egyik fő probléma, hogy az ÁSZ továbbra se tekinti kampánytevékenységnek azt, ha például egy helyi vállalkozó által finanszírozott falunapon a kormánypártok képviselőjelöltje kampánybeszédet tart, vagy az állami hirdetésekből kitömött kormányközeli média nyíltan kampányol a Fidesz mellett. Az ÁSZ leginkább csak a pártok pénzügyi beszámolóit és a leadott számlákat ellenőrzi.
Fontos határidők
A Nemzeti Választási Iroda honlapján szerepelnek a választás legfontosabb határidői.
- Átjelentkezni másik szavazókörbe február 5. és április 2. között lehet.
- Az átjelentkezést február 5. és április 9. között lehet visszavonni.
- Mozgóurna igénylése online és levélben: február 5. – április 9. között.
- Mozgóurna igénylése személyesen: február 5. – április 10.
- Mozgóurna igénylése online (azonosítással) és meghatalmazott útján: február 5. – április 12.
- Aki jogosult arra, hogy külföldön szavazzon, az a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet február 5. és április 2. között nyújthatja be.
- A külképviseleti névjegyzékből való törlési kérelmet február 5. és április 8. között lehet benyújtani.
- Külképviseleti szavazás: április 11. – április 12.
- Határon túliak regisztrációs kérelmének benyújtása a levélszavazáshoz: január 13. – március 18.
- Nemzetiségi névjegyzékbe vételi kérelem benyújtása: január 13. – április 2.
- Nemzetiségi névjegyzékből való törlés személyesen, online (azonosítással): január 13. – április 9.
- Szavazási levélcsomag személyes átvétele és leadása külképviseleten: március 28. – április 12.
- Szavazási levélcsomag postai megküldése az NVI-nek: április 12.
- Szavazási levélcsomag leadása országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában: április 12.
