A Tisza 2024 óta rengeteg pártnélküli szavazót tudott megszólítani
Túlzás nélkül kijelenthető, hogy tektonikus változások történtek 2024-ben a magyar politikában. Már az Európai Parlamenti választáson is felborultak az erőviszonyok; néhány hónappal a megalakulása után a Tisza közel 30 százalékot szerzett, a mozgósítási világcsúcsra készülő Fidesz 45 százalék alatt maradt, amivel az eddigi legrosszabb eredményét érte el a hazai EP-választások történetében, a NER korábbi ellenzéki pártjai pedig mélyen alulmúlták korábbi eredményeiket, és kevés kivételtől eltekintve a megszűnés szélére sodródtak.
Mérvadó közvélemény-kutatások alapján a trendek azóta is folytatódtak: a Tisza stabilan átvette a vezetést a Fidesztől, a kispártok pedig vagy marginális szereplőkké válva küzdenek a túlélésért, vagy már be is jelentették, hogy nem állnak rajthoz az április 12-i választásokon.
A pártok népszerűségében tapasztalt jelentős elmozdulás azt is jelenti, hogy ritkán látott mértékben változtak az állampolgárok preferenciái is. A fő kérdés elsősorban az, hogy az EP-választáson még a Fidesztől komoly lemaradásban lévő Tisza honnan szerzett annyi választót, amennyivel már a pártot biztosan választani tudók és a teljes népesség dimenziójában is magabiztosan megelőzte a kormánypártokat.
A 21 Kutatóközpont tavaly november végi adatfelvétele szerint Magyar Péter pártja több forrásból is táplálkozott, de legnagyobb mértékben az egyébként meglehetősen heterogén pártnélküliek halmazába tudott beleharapni. A 2024-es választások óta a teljes népességen belül 8 százalékot tudtak erősödni azok közül, akik két éve még nem mentek el választani, valamint érdemben el tudtak szívni szavazókat a Momentum, a DK-MSZP-Párbeszéd, valamint a Kutyapárt szavazói közül is.
Eközben a teljes népességen belül a Fidesz tábora lényegében változatlan méretű maradt, igaz, a szavazók egy része lecserélődött. A két nagy párt között nem volt érdemi mozgás, viszont az Orbánékra szavazók egy része (4 százalék) ma már inkább pártnélkülinek mondja magát, viszont az össztámogatottságukhoz képest nincsenek kevesen (6 százalék), akik azt mondják, hogy két éve nem volt pártjuk, de ma már a Fidesz mellé húznák be az ikszet.
Min múlik, hogy a pártnélküli szavazók részt vesznek-e végül a választáson, mivel lehet őket meggyőzni, és egyáltalán, hányan vannak, hol élnek, mit tudunk az ő közélet iránti érdeklődésükről? A 2026 legújabb műsorában Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója, valamint Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője segített eligazodni a kérdésben, a műsort itt nézhetik meg:
