A DK azt állítja, hogy találtak 800 ezer ellenzéki szavazót, akikkel bejuthatnak a parlamentbe

„Nincs olyan forgatókönyvünk, hogy nem jutunk be a parlamentbe. Csak az a kérdés, hogy mekkora erővel leszünk ott” – mondta Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke a héten egy sajtó-háttérbeszélgetésen, amin a párt kampánystratégiájáról osztott meg részleteket.

Kizártnak tartja, hogy a DK ne induljon el az áprilisi választáson. Mind a 106 választókerületben van jelöltjük, és senkit sem terveznek visszaléptetni. A belső felméréseik alapján magabiztos volt abban, hogy meg tudják ugrani a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Sőt, Dobrev Klára a szerdai szentesi fórumán még magasabb célt tűzött ki, amikor arról beszélt, hogy a 10 százalékos eredménnyel lenne elégedett. Ehhez képest a Medián 1 százalékra mérte a DK-t január elején, a kutatás miatt hangos csörte alakult ki a párt és a Medián ügyvezetője, Hann Endre között.

Molnár Csaba szerint kifejezetten ártana a kormányváltás ügyének, ha a DK kiszállna a versenyből, mert a felméréseik azt mutatják: az ellenzéki választók egy része nem hajlandó a Tisza Pártra szavazni, és inkább távol maradna április 12-én, ha nem lesz alternatívája Magyar Péternek.

A DK két magyar és egy amerikai közvélemény-kutató cégtől rendelt kutatást, a három intézet hónapokon keresztül ugyanazt a kérdéssort tette fel, majd az eredményeket átlagolták. A párt ügyvezetője szerint ebből az jött ki, hogy a Tisza Párt vezet, de még messze nem dőlt el a választás, ő kétesélyes mérkőzésre számít áprilisban. „Megnyerheti a választást az ellenzék, de azt nem lehet állítani, hogy a választás már meg van nyerve” – fogalmazott Molnár, aki kifejezetten károsnak tartja, ha valaki azt állítja, hogy már csak az a kérdés, kétharmaddal győz-e a Tisza. „Nagyon bízom a győzelemben, csak ne dőljünk hátra 18-20 százalékos vezetési szövegekkel.”

A DK a közvélemény-kutatások segítségével azonosított egy 10 százalékos, nagyjából 800 ezer fős szavazótábort, amely kormányváltást szeretne, de nem szavazna a Tisza Pártra és a Mi Hazánk Mozgalomra; nem tartja magát jobboldalinak; és nem ellenséges a DK-val. Ide azokat vették, akik egy ötös skálán kettőnél nagyobb szavazatot adtak Dobrev Klára pártjára. Ebben a táborban Molnár szerint 300 ezer DK-szavazó van, és áprilisig a maradék 500 ezer szavazót szeretnék meggyőzni.

A párt kampányfőnöke hangsúlyozta, hogy ők egyetlen szavazót se szeretnének elvenni a Tiszától, az általuk azonosított célcsoportot kifejezetten olyan ellenzéki választók alkotják, akik kizárják, hogy a Tiszára szavazzanak. A felmérések alapján ebben a rétegben nagy többségben vannak a 60 évesnél idősebb, alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő nők, akiknek kifejezetten rosszak az anyagi körülményeik. Molnár azt is mondta, hogy a felmérésük szerint ebben a szavazói bázisban Dobrev Klára a legnépszerűbb politikus, akiben a leginkább megbíznak a választók, és akit a legnagyobb arányban tartanak alkalmasnak a miniszterelnöki posztra.

Arról a kérdésről ugyanakkor még nem döntött a DK vezetése, hogy a választási kampányban miniszterelnök-jelöltként szerepeljen-e Dobrev Klára pártelnök. Az biztos, hogy ő lesz a listavezető, és ha a DK bejut a parlamentbe, akkor Dobrev otthagyja az Európai Parlamentet. Molnár szerint az országos listáról csak február második felében döntenek, így azt még nem tudta megmondani, hogy Dobrevet ki követheti.

„Ha a DK parlamenti szavazatai kellenek Orbán elküldéséhez, akkor le fogunk szavazni”

– mondta arra az újságírói kérdésre, hogy megszavazzák-e Magyar Pétert miniszterelnöknek, amennyiben a DK szavazataira is szüksége lenne a Tisza Párt elnökének a következő Országgyűlésben. Koalíciós kormányzásról azonban nincs szó, ezt Magyar Péter is kizárta az eddigi megszólalásaiban.

Pénteken óriásplakátkampányba kezd a DK azzal az üzenettel, hogy szükség van baloldali pártra a parlamentben. Molnár szerint még a Horthy-rendszerben sem fordult elő olyan, hogy nem volt baloldali párt a parlamentben, de az egész Európai Unióban sincs rá példa. A következő egy hónapban nagyjából 800 DK-s óriásplakáttal lehet majd találkozni az ország különböző pontjain.

A DK alelnöke arról is beszélt, hogy a kampány alatt Budapest helyett inkább a kistelepülésekre szeretnének fókuszálni. A következő hetekben Dobrevnek olyan kisebb városokban lesznek rendezvényei, mint Komló, Pápa vagy Kazincbarcika. A 2022-ben győztes DK-s választókerületi képviselők közül Arató Gergely, Barkóczi Balázs és Varju László indul újra, közülük Molnár szerint egyedül az utóbbinak lehet esélye a Fidesszel és a Tiszával szemben is győzni az újpesti választókerületben (Budapest 12.). „Varju mindenképp nyerni fog.”

A DK nagyjából 2 milliárd forintból fog kampányolni. Ebből közel 1 milliárd forint az állami támogatás, amit minden országos listát állító párt megkap, amely mind a 106 választókerületben elindul. A büdzsé másik felét az elmúlt években spórolták össze. A párt, a parlamenti frakció és a pártalapítvány évről évre jelentős állami támogatást kap, a legutóbbi pénzügyi beszámolójuk szerint 2024-ben 1,5 milliárd forintból gazdálkodhattak. Molnár megerősítette, hogy Gyurcsány Ferenc anyagilag sem száll be a kampányba, a DK volt elnöke májusban teljesen visszavonult a közélettől.