A Fidesz biztos választás kampányszlogenjéhez hűen a kormánypártok több választókerületi jelöltje abban bízhat, hogy évtizedes megszokásból a választók most is rájuk fognak szavazni az ismeretlen, civil tiszás kihívó helyett. A Fidesz egyik versenyelőnye, hogy a szombaton bemutatott jelöltjeinek jó része évek vagy akár évtizedek óta beágyazott helyben. Ott vannak minden rendezvényen, falunapon, átadáson, ismerik a körzet összes polgármesterét és meghatározó politikai, gazdasági szereplőjét.
Az ismertségből és megszokottságból ugyanakkor lehet hátrány is, ha egy-egy helyi botrány után romlik a képviselő népszerűsége, netán látványosan gazdagodik, vagy egyszerűen csak azt tapasztalják a választók, hogy hosszú ideje nem történnek fejlesztések a környéken. Talán nem véletlen, hogy az áprilisi választásra a kormánypártok a generációváltásra hivatkozva lecserélték több ismert, helyben régóta meghatározó képviselőjüket. Vannak azonban olyan kirobbanthatatlan képviselők, akik jó eséllyel indulnak el zsinórban a nyolcadik választókerületi mandátumukért.
A Fidesz legfiatalabb képviselőjelöltje, a 29 éves szegedi Farkas Levente még meg sem született, amikor Lezsák Sándor az MDF Bács-Kiskun megyei listájáról bejutott a parlamentbe 1994-ben. Négy évvel később Lezsák már a tiszakécskei választókerületből nyert egyéni mandátumot. Azóta sem tudta senki legyőzni, a 76 éves képviselő áprilisban a nyolcadik egyéni mandátumáért indul el a kiskunfélegyházai választókerületben (Bács-Kiskun 4.). A kora ellenére nem véletlenül őt jelölte a Fidesz, a 2022-es választáson 62,97 százalékkal hozta a körzetet.
Lezsákon kívül 17 olyan országgyűlési képviselője van a kormánypártoknak, akik 1998-ban nyerték az első egyéni mandátumukat. Még abban a parlamenti ciklusban csatlakozott hozzájuk tizenkilencedikként Szűcs Lajos, aki a 2001-es dabasi időközi választás után jutott be a parlamentbe.
A legutóbbi, 2022-es választáson 15 képviselő már sorozatban a hetedik választókerületi mandátumát nyerte meg. Huszonnyolc éve nem talált legyőzőre Font Sándor a kalocsai (Bács-Kiskun 3.), Hargitai János a mohácsi (Baranya 3.) vagy Balla Mihály a balassagyarmati (Nógrád 2.) választókerületben. Az ő nevüket mára mindenki ismeri a választókerületben, nem véletlen, hogy például Hargitai a legutóbbi választáson 6 százalékponttal több szavazatot kapott, mint a Fidesz listája, azaz a választókerületben szavazók 6 százaléka listán más pártra szavazott ugyan, de egyéniben kitartott a régi képviselő mellett.
Jó esélyekkel indul a nyolcadik mandátumáért Tállai András Mezőkövesden (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.), Zsigó Róbert Baján (Bács-Kiskun 6.) és V. Németh Zsolt Körmenden (Vas 3.). Utóbbi a 2022-es választáson több mint 19 ezer szavazattal kapott többet, mint az ellenzéki összefogás jelöltje, Bana Tibor. Tállai még kihívóra vár: a Tisza Párt nem nevezte meg, hogy kit indít az ő körzetében.
Térképünkön megnézheti, hogy a Fidesz–KDNP 2026-os választókerületi képviselőjelöltjei közül ki hányszor nyert egyéni mandátumot:
A Fidesz 2010-es kétharmados győzelme után a 386 fős parlamentet 199-re csökkentették, és a 2014-es választás óta a korábbi 176 helyett csak 106 egyéni választókerület van. A képviselők nevénél a választókerületi győzelmek számát jelöltük, de nem feltétlenül ugyanott indultak mindig.
A KDNP-s Rétvári Bence 2006-ban és 2010-ben az akkori újbudai választókerületből (Budapest 15.) nyert mandátumot, 2018-ban és 2022-ben pedig már Vácról (Pest 4.) jutott be a parlamentbe. Navracsics Tibor 2010-ben és 2014-ben Veszprémben szerzett mandátumot, a legutóbbi választáson viszont már a tapolcai választókerületben (Veszprém 3.) indult, és most is ott küzd meg a mandátumáért.
Vannak olyan fideszes képviselők, akik már 1998-ban megtapasztalhatták, hogy milyen a győzelem, de azóta becsúszott egy-egy vereség. A drogügyi kormánybiztos, Horváth László például 2002-ben kapott ki a gyöngyösi választókerületben, míg Simon Miklósnak 2006-ban nem jött össze a győzelem az MSZP-s Veres János ellen a nyírbátori körzetben. Mindketten hatszor nyertek az elmúlt huszonnyolc évben, és áprilisban is ott lesz a nevük a szavazólapon.
Kósa, Lázár és Hende sem indul
Orbán Viktor a mostani választásra generációváltást hirdetett, kongresszusi beszédében úgy fogalmazott, hogy „az eklézsiát mindig meg kell reformálni, mert a Fidesznél csak a Fidesz a jobb”. A 2022-es csapathoz képest 42 választókerületben cserélt a Fidesz, Budapesten például négy kivétellel mindenhol mást indítanak.
A tömeges cserék áldozatául esett a párt több országosan ismert arca. Nem indul el egyéni választókerületben például Kósa Lajos és Pósán László, Debrecen két régi, beágyazott képviselője, akik 1998 óta minden választást megnyertek a Hajdú-Bihar megyei központban. Nyugdíjba megy a legtöbbet tankoló képviselő, a 70 éves Hörcsik Richárd, aki már a rendszerváltás utáni első parlamentben is ott volt, az MDF országos listájáról jutott be. Az 1998-as választáson a Fidesz és az MDF közös jelöltjeként nyert a sátoraljaújhelyi választókerületben, legutóbb a szavazatok 60,6 százalékával hozta a körzetet.
Szintén visszavonul a KDNP 65 éves barcsi képviselője, Szászfalvi László és a 66 éves Czerván György. A nagykátai képviselő már a rendszerváltás előtt is aktív volt a politikában, az 1985-ös választáson a Hazafias Népfront színeiben indult. Az elmúlt 26 évben kirobbanthatatlan volt a Pest megyei választókerületből.
Pápán mindenki ismeri Kovács Zoltánt, összeférhetetlenség miatt azonban májusban kénytelen volt lemondani a mandátumáról, miután a jegybank felügyelőbizottsági tagjának választották, és nem indulhat el áprilisban a nyolcadik mandátumáért Veszprém vármegye 4-es körzetében. Hasonló helyzetben van az alkotmánybírónak választott Hende Csaba, aki 2006 óta hozza a szombathelyi (Vas 1.). választást a Fidesznek.
A nagy visszavonulók között mindenképp meg kell említeni a hat ciklusban győztes Lázár Jánost és Farkas Sándort. „Életemnek ezt a korszakát most lezárom” – fogalmazott Lázár 2024 elején a Facebook-posztjában, amelyben bejelentette, hogy nem indul újra a hódmezővásárhelyi választókerületben. Akkor azt írta, hogy teljes sorcserére van szükség a Csongrád-Csanád vármegyei városban: új polgármestert és új országgyűlési képviselőt szeretett volna. Nem jöttek be a számításai, az önkormányzati választáson ismét Márki-Zay Péter nyert. Lázár azóta a Fidesz országos kampányának egyik fő arca lett, a következő hónapokban már a miniszteri feladatai helyett csak a kampánnyal szeretne foglalkozni. Farkas Sándor betegség miatt mondott le az államtitkári posztjáról májusban, és a 72 éves szentesi képviselő neve az áprilisi választáson sem lesz a szavazólapon.
Grafikonunkon azok a 2022-ben győztes fideszes képviselők szerepelnek, akik legalább háromszor nyertek egyéni mandátumot. A sor végén szürkével jelöltük, hogy közülük kik indulnak el 2026-ban:
Kilenc olyan képviselő kapott ismét bizalmat Orbán Viktortól, aki 2022-ben indult először. Köztük van például Vitályos Eszter kormányszóvivő, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Nagy Bálint közlekedési államtitkár. Mindhármuknak nehéz dolga lesz áprilisban, ha meg akarják őrizni a mandátumukat.
A Fidesz első, 1990-es frakciójából mára csak hárman maradtak: Orbán Viktor, Kövér László és Németh Zsolt. A miniszterelnök kétszer próbálkozott egyéniben: 1990-ben Pesterzsébeten, 1994-ben Székesfehérváron indult, de egyszer nem jött össze a győzelem. Magyar Péter kihívta Orbánt a hegyvidéki választókerületben, de a miniszterelnök most sem vállalt egyéni választókerületet.
Kövér 1990-ben szülővárosában, Pápán nyert egyéni mandátumot, de négy évvel később a 13 százalékos eredménnyel már a második fordulóba se ment tovább. Azóta Orbánhoz hasonlóan kizárólag listáról jutott be a parlamentbe. Németh Zsolt több alkalommal is próbálkozott egyéniben, de egyedül 1998-ban tudott nyerni a budafoki-budatétényi választókerületben. Legutóbb a momentumos Tóth Endrétől kapott ki, most egyikük sem indul a választáson, Németh a várható újabb vereség helyett inkább átadta a stafétabotot Kocsondi Márk önkormányzati képviselőnek.
