Róna Dániel: A Tisza 1-2 góllal vezet, de még nagyon sok van a meccsből
„A kormány számára ez veszélyes ügy, és a Tiszának az az érdeke, hogy napirenden tartsa” – mondta a Szőlő utcai ügy múlt heti történéseiről Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Telex hétfő reggeli élő műsorában, ahol az aktuális politikai történések mellett az intézet múlt héten publikált felméréséről és a közvélemény-kutatási trendekről volt szó.
Róna úgy látja, hogy nem tudott újat hozni a Fidesz a szombati mohácsi DPK-gyűlésen, őt elsősorban az lepte meg, hogy Orbán Viktor egy szóval sem reagált a Szőlő utcai ügyre. A Mandinernek adott interjúban ugyan röviden szóba került ez is, de a közösségi médiában és a mohácsi rendezvényen teljesen figyelmen kívül hagyta a miniszterelnök az elmúlt napok legfontosabb belpolitikai történését. Az elemző szerint két éve még nem lett volna ebben semmi meglepő, Magyar Péter feltűnése előtt, érdemi kihívó nélkül megtehette azt a kormány, hogy nem reagál a számára érzékeny témákra, de ma már teljesen más a helyzet.
Az elmúlt hónapokban a miniszterelnök több esetben is megszólalt olyan számára kedvezőtlen ügyekben, mint Hatvanpuszta vagy a magánrepülőzése. A Szőlő utcai ügy azonban szerinte ezeknél jóval veszélyesebb lehet a Fideszre nézve, mert egyrészt a gyerekvédelem évekig a kormány kiemelt témája volt, másrészt pedig a kormánypárti szavazók is találkozhattak azokkal a felvételekkel, amiket múlt héten Juhász Péter hozott nyilvánosságra a javítóintézetben történt bántalmazásokról.
Róna szerint egyedül abban reménykedhet a kormány, hogy a közvetlen felelősségük egyelőre nem merült fel.
Az intézmények vezetőit a belügyminiszter nevezi ki, de nem volt annyira közvetlen érintettség, mint a kegyelmi ügynél, ahol Novák Katalin aláírása és Varga Judit ellenjegyzése után kapott kegyelmet K. Endre.
Miközben a kormány azt állítja, hogy ők tárták fel az ügyet, Juhász Péter múlt heti videója nélkül Róna szerint aligha vonultak volna ki rendőrök a javítóintézetekhez, és valószínűleg továbbra is a felvételeken szereplő Kovács-Buna Károly lenne a Szőlő utcai intézet megbízott igazgatója. Ez rontja a kormányzati kommunikáció hitelességét, a Magyar Péter által múlt pénteken nyilvánosságra hozott dokumentum pedig azt mutatja: a kormány régóta tudott arról, hogy mi folyik a gyermekvédelmi intézményekben, és nem tett semmit.
Az elemző szerint a Tisza reakciója és a szombati tüntetés adekvát válasz volt, Magyar Péterék azt tették, ami ilyen helyzetben az ellenzék feladata. A kormánypárti propaganda azt harsogta, hogy a szombati volt a valaha volt legkisebb tiszás tüntetés. Róna szerint ez nem volt szerencsés keretezés, mert látványos felvételek vannak a tömegről, és ha ez volt a legkisebb tüntetés, akkor a többin még többen lehettek.
„Ha 1 milliós tüntetést szervezne a Tisza, Deák Dániel akkor is közzé tudna tenni ilyen képeket.”
Úgy látja, a kezdeti megszólalások után a miniszterelnök is kénytelen volt korrigálni a Mandinerben, és elismerte, hogy „még egy bűnöző fiatallal sem lehet úgy bánni, ahogy ez a fogvatartó bánt a fogvatartottal”. Ez azt jelzi Róna szerint, hogy a kormánynál is rájöttek, nem volt szerencsés kizárólag azt kommunikálni, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben bűnözők vannak. A következő közvélemény-kutatásokból fog látszani, mennyire tudja megmozgatni a pártpreferenciákat ez az ügy. Az elemzőt meglepné, ha teljesen hatástalan maradna.
Az biztos Róna szerint, hogy a Szőlő utcai ügy a választás szempontjából sokkal jelentősebb téma, mint az amerikai védőpajzs, amiről Donald Trump egy múlt heti interjúban azt állította, hogy nem is létezik. Arról beszélt Róna, hogy a washingtoni út jó időszakot hozott a Fidesznek, szimbolikusan fontos volt Orbánnak, hogy Donald Trump mellett ülhetett a Fehér Házban, és az amerikai elnök nyíltan kiállt mellette, miközben a kihívójáról azt állította, nem is tudja, kicsoda. Úgy látja, hogy Magyar Péter nem reagált jól a kormány amerikai útjára, és novemberben sok esetben nem találta azokat a témákat, amelyek a választók széles rétegeit lázba hoznák, mint amilyen az ország működőképessége.
Novemberben több közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy minimálisan erősödött a Fidesz, de Róna szerint ezek egyelőre csak hibahatáron belüli mozgások, és nem szabad olyan következtetést levonni, hogy ugyanaz fog történni, mint a 2022-es választáson. A kutatási adatok azt mutatják, hogy nyár óta javult kicsit a gazdasági közhangulat az országban, azaz az emberek a kormány jóléti intézkedései után úgy érzik, valamivel jobban élnek. Ez az elemző szerint mindig a regnáló kormánynak kedvez, de összességében még mindig sokkal negatívabb a gazdasági közhangulat, mint a 2022-es választás előtt pár hónappal.
„Százszázalékos magabiztossággal tudom mondani, hogy a Tisza vezet” – jelentette ki a 21 Kutatóközpont igazgatója. Valami nagyon durvának kell történnie ahhoz szerinte, hogy a következő négy hónapban hatalmas áttörések és zuhanások jöjjenek. Kisebb mozgások ugyanakkor elképzelhetőek, amelyek akár átbillenthetnek több szoros választókerületet. Úgy fogalmazott: teljesen nyílt a verseny, a Tiszának elsősorban a kispártok szavazói között van tartaléka, a Fidesz pedig további jóléti intézkedésekkel a bizonytalanok táborát tudja megszólítani. Focis hasonlattal élve úgy látja, hogy a Tisza 1-2 góllal vezet, de még nagyon sok van a meccsből.
„Nőhet is a különbség, csökkenhet is, meglátjuk. Viszont ez egy olyan meccs, ahol a döntetlennél a Fidesz nyer”
– mondta a választási rendszer sajátosságaira utalva.
A Fidesz elemi érdeke, hogy mindenhol több jelölt legyen
Az interjú második felében a 21 Kutatóközpont Telex megrendelésére készült kutatását beszélték át részletesebben. A felmérés arról szólt, hogy mennyire hajlandóak átszavazni a kisebb pártok szavazói a Fideszre és a Tiszára, illetve mennyire ingathatja meg a két nagy párt választóit, ha a jelöltjükről kiderül valamilyen negatív információ.
A felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy sokkal nagyobb lenne Magyar Péterék előnye, ha az egyéni választókerületekben csak két jelölt lenne.
„A Tiszának sokkal nagyobb lenne az előnye, ha egy az egyben lenne, ezért a Fidesz elemi érdeke, hogy megakadályozza ezt a szituációt”
– fogalmazott Róna Dániel. Mindez persze csak hipotetikus kérdés, hiszen mindenhol több jelölt lesz, mégis képet ad arról, hogy ilyen helyzetben miként döntenének a többi párt szavazói. Az látszik a felmérésből, hogy a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói nyitottak arra, hogy egyéniben átszavazzanak a Tiszára, azaz Magyaréknak bőven vannak tartalékaik a kispártok választói között. Róna szerint még akkor is lehetnek átszavazások, ha a DK mind a 106 jelöltje talpon marad.
A pártnélküliek körében is minimálisan nagyobb a Tisza Párt tartaléka, míg a Mi Hazánk szavazói inkább a Fideszre szavaznának át, ha a pártjuk nem indulna a választáson. A kormánypártok és Magyar Péter pártja között minimális az átszavazási hajlandóság, de a 21 Kutatóközpont mérései szerint van 100-200 ezer olyan választó, aki 2022-ben még a Fideszre szavazott, és most már a Tiszára voksolna. Róna szerint ugyanakkor elenyésző azoknak a száma a két nagy párt szavazótáborában, akik a tavalyi EP-választáshoz képest változtatnának, és teljesen kizártnak tartja, hogy a Fidesz a Tisza rovására tudjon erősödni.
A kutatás során azt is mérték, hogy mennyire lehet megingatni a Fidesz és a Tisza Párt egyéni jelöltjeire szavazókat pozitív és negatív információkkal, impulzusokkal. Az derült ki, hogy mindkét tábor nagyrészt kitart a saját jelöltje mellett, ha az ellenfélről valamilyen pozitív információ lát napvilágot, de a negyedük elbizonytalanodhat, ha azt látja, hogy a másik jelölt például sokat tett a választókerület fejlődéséért.
Róna szerint ez a kérdés annyiban hipotetikus, hogy a választási kampányban jóval több impulzus éri a szavazókat, az viszont meglepő volt a számára, hogy a Fidesz szavazói nem annyira hűségesek, mint arra számítani lehetett. Pláne, hogy a Policy Solutions korábbi kutatása szerint nemzetközi és hazai viszonylatban is a leghűségesebbek, legmegingathatatlanabbak a Fidesz szavazói.
A 21 Kutatóközpont mostani felméréséből az is kiderült, hogy a Tisza Párt szavazói hűségesebbek maradnának a jelöltjükhöz, ha olyan negatív információt tudnának meg róla, mint hogy például nem kötődik a választókerülethez, vagy 1 millió forintot sikkasztott. A kettő közül a sikkasztás zavarná jobban a választókat, ezzel akár 10-20 százaléknyi szavazót is veszíthet egy jelölt. Róna szerint a konkrét számok helyett ugyanakkor inkább a tendenciákat érdemes figyelni: a Tisza Párt szavazói közül kisebb arányban távolodnának el egy negatív információ hatására.
„Engem személyesen meglepett. Arra számítottam, hogy a Fidesznél lesz magasabb a megingathatatlanabb szavazók aránya.”
A korábbi kutatások hosszú évekig azt mutatták, hogy a Fidesznek van a legnagyobb, leghűségesebb, legfegyelmezettebb szavazótábora, és az ő szavazóik a legelkötelezettebbek, azaz ők mondják legnagyobb arányban azt, hogy elmennének szavazni, folytatta Róna. Ennek azonban több eleme megdőlt mára: jelenleg nagyobb szavazótábora van a Tiszának, a tiszás szavazók nagyobb arányban mondják azt, hogy elmennének szavazni, a friss kutatás pedig azt mutatja, hogy valamivel hűségesebbek is a párthoz.
A Tisza számára az viszont riasztó lehet az elemző szerint, hogy nagyon sok ellenzéki szavazó is azt gondolja a fideszes országgyűlési képviselők egy részéről, hogy azok sokat tettek a választókerületükért.
Az interjú végén szó volt a közvélemény-kutatások hátteréről is. Róna Dániel szerint egy intézet hitelességhez nagyon fontos az átláthatóság. Mivel a kutatásoknak közéletformáló hatása van, „az olvasónak joga van tudni, hogy ki a megrendelő”. Nem azért, mert a megrendelő alakítja a számokat, arról azonban ő dönt, hogy milyen kérdést vagy választókerületet mérjenek meg, és nyilvánosságra kerüljön-e az eredmény.
Az átláthatósághoz Róna szerint érdemes megnézni, hogy az egyes cégek kitől kapnak sok megrendelést, és nem látszik-e olyan tendencia, hogy a rendszeres megrendelők eredményei rendre jobbak, mint a többi cég kutatásában. Azt is mondta, hogy bárhogy is alakul az eredmény, a 21 Kutatóközpont mindig közli a közösségi finanszírozású kutatásokat. „Nem tudom elképzelni, hogy a kormánypárti intézeteknél ezt ugyanígy megcsinálnák.”
