Magyar Péter közzétett egy jelentést, amiben több száz lelkileg, fizikailag és szexuálisan bántalmazott gyermekről írnak
Nyilvánosságra hozott egy dokumentumot a Tisza Párt pénteken, ami Magyar Péter pártelnök bejelentése szerint 2021-ben készült a gyermekvédelemben uralkodó állapotokról, az ott elhelyezett gyermekeket érő erőszakról. Az első oldal szerint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya készítette a jelentést 2021-ben.
A 47 oldalas jelentés összegzése szerint a dolgozók túlterheltek: „a gyermekvédelmi gyámok magasabb esetszámmal végzik tevékenységüket, mint azt a jogszabály megengedi”. A gyámságuk alatt álló minden hetedik gyermek bántalmazás áldozata, tőlük kapnak a leggyakrabban jelzéseket, legritkábban a nevelőszülői hálózattól és az egészségügytől. Mindezért nehéz felismerni a bántalmazást. Megjegyzik:
„Legtöbben azt említik, hogy a gyermek nem beszél, mert fél.”
A jelentés szerint „a gyámok fele 437 esetben indított rendőrségi eljárást gyámolt gyermekét érintő szexuális bántalmazásos ügyben”. 224 gyám azt tapasztalta, hogy elegendő bizonyíték hiánya miatt lezárták az ügyet. A rendőrségi feljelentéseket sokszor csak szakmai vezetővel vagy gyámhatósággal való konzultáció után teszik meg. A gyermekjogi képviselőt kevesen értesítik a bántalmazásról. „A megkérdezett gyermekvédelmi gyámok több mint 3300 bántalmazott gyerekről tudnak” – áll a jelentésben. Ez azt jelenti, hogy a szakellátásban lévő gyerekek ötödét éri abúzus, leggyakrabban érzelmi-lelki és fizikai jellegű.
235 gyám számolt be gyerekeket ért szexuális abúzusról. A bántalmazás formáit inkább az életkor, mint a nem határozza meg. 245 gyám számolt be olyanról, hogy egy gyereket az ellátásba kerülés előtt bántalmaztak szexuálisan.
A gyámok 11 százaléka tud arról, hogy „a gyámsága alatt álló gyermeket szexuális bántalmazás érte a gondozási helyén”.
324 gyerek szenvedett el ilyen jellegű abúzust a szakellátásuk ideje alatt.
Hozzátették: „Gondozási helyen felnőtt által elkövetett szexuális bántalmazásról a gyermekvédelmi gyámok 90%-a nem tud, viszont 77 áldozattá vált gyerekről beszámolnak.”
A dokumentum zárszavában megemlíti, óriási a látencia a gyermekbántalmazás terén. A dokumentum pedig csak „az állam gondjaira bízott 15 807 gyermekért felelős gyermekvédelmi szakember viszonyulásait, tudását, attitűdjeit, tapasztalatait összegezi”.
Túlterhelt rendszer, szakszerűtlen eljárások
A jelentés azzal kezd, hogy 2014-ben bevezették a gyermekvédelmi gyámságot. A gyám a gondozási helytől, a fenntartóktól és bizonyos szempontból a munkáltatótól is független, „érvényesíti a gyermek legjobb érdekét”. „Ezekbe a felnőtt, gyerek irányába mutató gesztusokba azonban sokszor olyan tartalom kerül, amit gyermekvédelmi szakemberként vagy a bűnüldözés szereplőiként olykor egyértelműen, többször kétségek között gyermekbántalmazásként azonosítunk” – teszik hozzá.
2021-ben a Meghallgató és Terápiás Központok létrehozása miatt országos vizsgálatot végeztek a „gyámok bántalmazással kapcsolatos ismereteinek feltérképezésére”. Probléma, hogy a bántalmazás fogalma és megítélése nem egységes a gyámok közt, sokszor nem jeleznek.
„Meglepő, hogy a gyermek szexuális szolgáltatásban való részvételében nem egyértelmű minden gyermekvédelmi gyám számára az áldozatiság” – fogalmaz a jelentés.
A gyámok sok esetben a törvényileg szabályozott 30 fő feletti számú gyereket látnak el, a legmagasabb gyermekszám 53 volt. A gyámok információit sokszor nem használják fel a hatóságok az eljárásban, minden negyedik szexuális bántalmazási eset rejtve marad.
A módszertanról azt írták, hét gyermekvédelmi gyámmal készült félig strukturált interjú, illetve egy országosan szétküldött, online, önkitöltős kérdőív volt a jelentés alapja. A 2021-ben dolgozó 676 gyámból 507-en töltötték ki az anonim kérdőívet, így az eredmény a szerzők szerint reprezentatívnak mondható. A statisztikai hivatal (KSH) 2020-as adatai alapján 20 743 gyermek élt szakellátásban, a kitöltő gyámok közülük 15 807 főt képviseltek.
A gyámok válaszai alapján az alájuk tartozó gyerekek közül átlagosan 7 szenvedett el bántalmazást. Egy fő 40 bántalmazásban érintett gyereket említett (a Közép-Magyarországi régióban), a válaszadók 24 százaléka tíz bántalmazott gyerekről tud, csak 14 százalék nem tudott ilyen ügyben érintett gyermeket.
A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének és az ágazati minisztérium által kiadott „Bántalmazási Protokoll” működtetésének hiányosságait veti fel, hogy
a nevelőszülői tanácsadótól, az oktatási intézménytől, a rendőrtől vagy az orvostól nagyon ritkán kerül ki a bántalmazásról szóló információ.
A gyámok jelezték, gyakran nehezen ismerik fel az abúzust, a gondozási hely nem együttműködő, az áldozat visszakozik (gyakran félelemből), ellentmondó nyilatkozatok vannak, hiányzik a megfelelő szakmai segítségnyújtás. A jelentés szerint „a gyermekvédelmi gyámok tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat a bántalmazás gyanúja esetén”.
124 fő, a megkérdezettek negyede mondta, hogy nem indult egy esetben sem rendőrségi eljárás gyermekbántalmazás miatt. 21 százalék egy, 54 százalék szerint több esetben is indult eljárás. 250 gyám számolt be összesen 437 szexuális bántalmazásos esetről, amikből rendőrségi ügy is lett. Hozzátették, „a gyermekvédelmi gyámok közül 22 fő tapasztalta azt, hogy a jelzése ellenére nem indult nyomozás”. 224 fő szerint sok esetben ugyan megkezdődött a nyomozás, de azt bizonyíték vagy egyenesen bűncselekmény hiányában lezárták, a vádemelés elmaradt. 245 gyám nem hallott ilyen esetről.
Idézeteket is beleillesztettek a jelentésbe.
„A jelzéstől 11 hónap telt el mire a gyermeket egy igazságügyi pszichológus meghallgatta. A gyermekek az eltelt idő miatt és az életkorukból adódóan nem emlékeztek a történtekre” – jelezte egy gyám.
Egy másik pedig ezt írta: „kevéssé használják, illetve fogadják el a pszichológia módszereit a bizonyítási eljárásban”. Olyan is előfordult, hogy „a nyomozó hatóság a bántalmazást nevelési célzatnak minősítette” .
Ha a gyámok bántalmazást észlelnek, 7 százalékuk jár el a Bántalmazási Protokoll értelmében. Sokan ezt nem ismerik, de viselkedésük ennek megfelelő. 66 százalékuk a rendőrséget is értesíti, 38 százalék a szakmai vezetőjét is. A gyámok sokszor szubjektíven mérlegelik, mennyire súlyos egy eset, és a gyámok „tudása nem egységes a jelzés módját és célját illetően”.
Megkérdezték a gyámokat, milyen típusú bántalmazásban érintettek a gyámságuk alatt lévő gyermekek. Ehhez négy kategóriát adtak meg: fizikai, érzelmi, szexuális bántalmazást és elhanyagolást.
10 százalék nem tapasztalt egyet sem, de a másik véglet, hogy 19 százalék mind a négyet látta a gyerekeken. A leggyakrabban a gyerekek fizikai és elhanyagoláson keresztüli bántalmazása valósul meg. Az ellátásban „a gyermekek érzelmi-lelki támogatása valósul meg a legkevésbé”.
Bántalmazást a megkérdezettek szerint összesen 3381 gyerek szenvedett el, ami a szakellátásban élő gyermekek 21,5 százaléka. A különböző korcsoportokra jellemző bántalmazási formákat nem tártak fel. Az azért elmondható, hogy az egyre idősebb gyerekek egyre inkább találkoznak a szexuális bántalmazással, bár ennek a korhatára egyre lejjebb megy.
A prostitúcióban leginkább a kamaszkorúak érintettek. Szintén ebben a korban jellemzőbb a bullying, a szekírozás, ami sokszor fizikai erőszakban is megnyilvánul. 14 év körül már a drog is megjelenik, amiből szexuális kizsákmányolás is lehet – a fiatalok szexszel fizetnek a drogért.
Sok gyerek már a szakellátásba kerülése előtt elszenved szexuális erőszakot. A gyámok 20 százalékának egy, 12 százalékának kettő, 8-8 százalékának három és négy ilyen traumát elszenvedett gyámoltja volt.
A gondozási helyen a gyámok 90 százaléka nem tapasztalt szexuális abúzust, 6 százalék egy, 3 százalék kettő vagy több gyerek esetén tapasztalt ilyesmit. Összesen 77 szexuális bántalmazást elszenvedett gyerekről tudtak.
Négy olyan eset is volt, amikor a gyámok nem tudták bizonyítani, hogy a gyámoltjuk érintett szexuális abúzusban, két esetben pedig hiába voltak a gyámok biztosak az esetekben, a rendőrség lezárta a nyomozást. „A gyermekvédelmi gyámok 58%-ának (293 fő) nincs olyan gyámolt gyermeke, aki a tudomása szerint szexuális bántalmazást szenvedett el a szakellátása idején” – áll a jelentésben. 38 százalék legalább egy ilyen gyerekről tud.
Sok esetben kortárs bántalmazást is elszenvednek a gyermekek, bár a gyámok 70 százalékának nincs tudomása erről. 75 százalékuk szerint van helye feljelentésnek ilyen esetben. Sok gyám úgy látja, nem rendőrségre való ügyek ezek, a nevelőknek kell elsimítani a belső konfliktusokat, sok esetben pedig a rendőrség is így gondolja.
A gyámok szerint az elkövetőnek és áldozatnak is szüksége lenne pszichés segítségre, de nincs elég szakember a rendszerben.
A jelentés hosszasan sorolja a gyámok által említett segítséget nyújtó civil szervezeteket és intézményeket. Általában szexuális és fizikai bántalmazás esetén tesznek feljelentést.
A jelentés ír az engedély nélküli távollétről is, 115 fő tapasztalta, hogy „az általa képviselt, bántalmazott gyermekek közül van olyan, aki jelenleg tartósan távol van gondozási helyéről”. Ők rendszerint a vér szerinti családjukhoz mennek vissza, de párkapcsolati, pénzkereseti, iskolakerülési motivációk is megjelennek.
A jelentés ismét visszatér ekkor a bántalmazásra. Eszerint 3381 gyermek volt érintett, egyenlő arányban fiúk és lányok, bár a szexuális abúzust jóval nagyobb arányban szenvedték el lányok. A teljes bántalmazási spektrum esetén sok gyám áldozathibáztató, vallja, hogy az áldozat is saras abban, ami vele történt. Ezzel a gyámok sokszor eltávolítják maguktól a történteket. Ugyanakkor 90 százalékuk vallja, hogy mérlegelés nélkül segíteni kell a szexuális kizsákmányolás áldozatainak. 73 százalékuk ilyen esetekben először mindig beszélni próbál az érintett gyerekkel.
A gyámok 90 százaléka részt vett már rendőrségi meghallgatáson. Többen nem értenek egyet vele, hogy a gyámokat nem minden esetben engedik be ezekre a meghallgatásokra. 21 százalékuk kritizálta a meghallgatások módját, de sokuk szerint ezek „a gyermekek szükségleteihez igazodva zajlanak”. Az értelmi fogyatékos gyerekek kihallgatásán sok negatív tapasztalatról számoltak be. Sok esetben a rendőrök nem győződnek meg róla, a gyerekek értik-e, amit mondanak nekik. Többnyire ilyenkor a gyámok segítenek, voltaképp tolmácsolnak. Az érzéketlenség is előfordul, egy idézet szerint „két esettől eltekintve, a meghallgatás/kihallgatás türelmetlen, durva, lekezelő hangnemben történt. Előfordult, hogy leállíttattam a kihallgatást.” Egyesek ugyanakkor kifejezetten pozitív tapasztalatokról számoltak be, értő, a kérdéseket megismétlő, odafigyelő rendőrökről. A kihallgatások sokszor a gyámból is frusztrációt, a tehetetlenség érzését hozzák ki.
A gyámok tippeket is adtak a rendőrségnek, hogyan lehetnének emberségesebbek a kihallgatások. Említik a kihallgató személy nemét, a gyermekbarát környezetet, a meghallgatások lehető legkisebb számát, az empátiát, a nyelvezetet, a tiszteletteljes és érzékeny kommunikációt, a nevelő vagy felügyelő jelenlétét. A gyámok többek közt örülnének több képzésnek, jobb protokolloknak, több rendelkezésre álló pszichológusnak és terápiás lehetőségeknek is.
Magyar bejelentése
Magyar Péter pénteken jelentette be egy Facebook-videóban, hogy megszerezte az Orbán-kormánynak készült jelentést a gyermekotthonokban tapasztalható bántalmazásokról. „Szakemberek által készített valódi dokumentum ez”, ami szerinte azért került hozzá, mert „a kormányzat alsóbb szintjein sem bírják elviselni Orbánék bűnrészességét és elhallgatását”. 2021-ben készült a jelentés a gyermekvédelemben a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekről és kivizsgálásukról. Magyar szerint a „vádiratnak” is beillő dokumentumból látszik, hogy a kormány négy éve tud a rendszerszintű bántalmazásokról. Idézett egy mondatot a dokumentumból:
„A gyermekvédelmi gyámok 38 százalékának van legalább egy gyermekről tudomása, aki szexuális bántalmazást szenvedett el a gyermekvédelmi szakellátás ideje alatt.”
A Tisza Párt elnöke szerint az Orbán-kormány évek óta tud a történtekről, mégis hagyja azt. Bármi is ennek az oka, „ez olyan bűn, ami miatt az Orbán-kormánynak mennie kell”. Ezután felidézte, hogy szombaton tüntetést tartanak a fővárosi Deák téren, majd a Karmelitához vonulnak.
A dokumentum valódiságát mutatja, hogy több korábban megjelent tanulmányban is hivatkoznak rá. „A gyermekotthonban élők közül 38-at abuzált felnőtt személy lelkileg vagy fizikailag, a kortársak részéről ezt a terheltek 30 százaléka volt kénytelen megtapasztalni, jellemzően kisebb korban” – áll az Országos Kriminológiai Intézet által kiadott Kriminológiai Tanulmányok hatvanadik, 2023-ban kiadott számában. Az adatok forrásához azt írták, hogy ez az adat vélhetően csak a jéghegy csúcsa, hiszen
„[a]z Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya kutatást készített 2021-ben, amelyben a gyermekvédelmi gyámok gyermekbántalmazással összefüggő tudását, attitűdjeit és az ellátásban megtapasztalt nehézségeit vizsgálta. Ennek eredményei szerint a szakellátásban élő gyerekeknek több mint az ötödét érte élete során valamilyen bántalmazás. A bántalmazás észlelése vagy annak gyanúja esetén a gyermekvédelmi gyámok sok esetben tehetetlennek, eszköztelennek érzik magukat. Problémát jelent az áldozathibáztatás, a közöny és a bagatellizálás a gondozási hely és a közoktatási intézmények részéről.”
A Hintalovon Alapítvány 2021-es saját gyermekjogi jelentésében is hivatkozik a Tisza Párt által most publikált dokumentumra.
A Telex a jelentéssel kapcsolatban megkereste kérdéseivel az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Belügyminisztériumot. Ha válasz érkezik bárhonnan, közöljük.
A gyermekvédelem ügye azután került ismét a figyelem középpontjába, hogy nyilvánosságra került egy felvétel, amin a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatója egy gyermeket bántalmaz. Az ügyben zajló nyomozásban egy keddi látványos akció után három embert vettek őrizetbe, szerdára néggyel nőtt a számuk, így mostanra összesen hét embert vont eljárás alá a Központi Nyomozó Főügyészség. Ősszel a nyilvánosságban a „Szőlő utcai ügy” gyakorlatilag gyűjtőfogalomként terjedt el, az októberig felmerült ügyeket, személyeket és fogalmakat ebben a cikkben szálaztuk szét.
A Szőlő utcai ügyről napról napra újabb és újabb információk és videók jelennek meg, írtunk arról, hogy úgy tűnik, nem a hatóság, hanem a nyilvánosság diktálja a tempót. Miközben brutális részletek jelennek meg az intézetben zajló korábbi bántalmazásokról, a kormány a büntetés-végrehajtás irányítása alá rendelte az összes hazai javítóintézet irányítását, csütörtökön pedig Sulyok Tamás köztársasági elnök is reagált az ügyre.
