A Fidesz kiszervezte a kampányát egy cégnek, hogy ne lehessen kideríteni, mennyit költenek
„Nagyon titkos a projekt” – jegyezte meg a recepciós abban az angyalföldi irodaházban, ahol a digitális polgári körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DDÜ) működik. A Fidesz választási kampányának egyik legfontosabb támasza és technikai háttere lett a júliusban alapított cég. Ők szervezték a szeptemberi, Papp László Arénában tartott DPK-gyűlést és Orbán Viktor őszi háborúellenes országjárását, ők szűrik a digitális polgári körökbe jelentkezőket, és kezelik a DPK-tagok személyes adatait is.
A Fidesz gyakorlatilag kiszervezte a kampányát egy külsős cégnek, hogy ne lehessen ellenőrizni, milyen forrásból és mennyit költenek. Nem tudni, hogy a DDÜ-nek van-e szerződése a Fidesszel vagy valamely kormányzati szervvel, bármilyen formában kap-e közpénzt, és hogyan kapcsolódnak a Fidesz központi kampányához. Az elmúlt napokban megkerestük a Fideszt, a Kormányzati Tájékoztatási Központot és a Miniszterelnöki Kabinetirodát, de nem kaptunk választ. Hiába kerestük Orbán Balázst, a Fidesz kampányfőnökét is. Többször is elküldtük a kérdéseinket a DDÜ-nek, de nem reagáltak a leveleinkre.
Péntek délelőtt ezért elmentem az irodájukhoz, hátha személyesen több sikerrel járok. Már a recepción akadályba ütköztem, mert – mint kiderült – szigorúan csak kártyával lehet belépni az irodaházba, ahol több cég is működik. „Legyen szíves feltelefonálni, és le fognak jönni önért” – javasolta segítőkészen az egyik recepciós. Jeleztem, hogy sajnos nincs telefonszámom, és megkértem, hogy telefonáljon fel ő, hátha lejön valaki az irodából. Meglepő választ kaptam:
annyira titkos a cég, hogy még az irodaház recepciójának se adták meg a telefonszámukat.
A méretes angyalföldi irodaházban irodát bérlő többi céget el tudják érni a recepcióról. A DDÜ adatkezelési tájékoztatójában szerepel egy telefonszám, de hiába próbáltuk többször is, ki se csöngött.
Rejtélyes forrásból bérelték ki a Papp László Arénát
A Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-t július 8-án, két és fél héttel Orbán Viktor tusványosi beszéde előtt jegyezték be 3 millió forintos alaptőkével. A miniszterelnök Tusnádfürdőn jelentette be a digitális polgári körök elindítását, és rögtön utána megjelent a DPK honlapja, amit a DDÜ üzemeltet.
Azt máig nem tudni, hogy a cég honnan és milyen forrásokhoz jutott azóta. A céginformációs adatbázis szerint már 77 alkalmazottal dolgoznak, ami komoly költségvetést feltételez. A recepción annyit megerősítettek, hogy valóban sokan járnak be a cég irodájába, ám ennél többet nem sikerült kideríteni a helyszínen.
A cég tulajdonosa és ügyvezetője szeptember végéig Partos Bence pszichológus, a Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegiummal (MCC) közös képzéseket szervező Mindset Pszichológia tulajdonosa volt. Partos korábban a kormányközeli, szintén az MCC alá tartozó Mandiner főszerkesztő-helyettese volt, majd társalapítója lett a propaganda és a szabad média összemosásán dolgozó, fideszes Transzparens Újságírásért Alapítványnak. Partos rögtön tagja lett Orbán Viktor első számú Digitális Polgári Körének.
A 444 cikke szerint Partos lett a kampányfőnöknek kinevezett Orbán Balázs egyik legfontosabb támasza. A pszichológus a miniszterelnök több videójában is feltűnt az elmúlt időszakban. „Minden stabil, tele a csarnok” – nyugtatta meg a múlt szombati kecskeméti DPK-gyűlésre érkező Orbánt Partos, aki a DPK-k szervezésében „cenzorszerepet” is kapott. A miniszterelnök legalábbis azt írta az egyik korábbi hírlevelében, hogy a jelentkezők közül „a törlési bizottság” próbálja kiszűrni a „téglákat, szédelgőket, elítélteket” Partos irányításával. A hét elején kerestük Partost is, és interjút kértünk tőle, de nem kaptunk választ.
A cég ügyvezetését az első, Papp László Arénában tartott DPK-gyűlés után három nappal Nagy Károly vette át Partostól. Nagy egészen izgalmas politikai pályát tudhat maga mögött: karrierje a Fodor Gábor-féle Liberálisok ifjúsági szervezetében indult, majd a Momentum ifjúsági tagozatának, a TizenX-nek volt alapítója és elnöke. 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltjeként lett önkormányzati képviselő a XVIII. kerületben, ám 2021-ben kilépett a Momentumból, miután többen is zaklatással vádolták meg a pártban. A helyi Jobbik-frakcióba ült át, de azt ígérte: nem csatlakozik más párthoz. Egy évvel később már a Partos által alapított, Fidesz-közeli álcivil Transzparens Újságírás Alapítvány menedzsere és a kormánymédia rendszeres vendége volt. Innen került szeptemberben a DDÜ élére.
Partos a cég tulajdonjogát is átadta szeptemberben a nevében nagyon hasonló alapítványnak: a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, amely székhelye pont ugyanaz az angyalföldi irodaház, ahol pénteken jártunk. Az alapítvány kurátora Szabadosné Tolner Mónika, aki a Hvg.hu cikke szerint a kormánypárti narratívát közvetítő Drogkutató Intézetet működtető nonprofit kft. ügyvezetője és tulajdonosa.
Az alapítványt szokatlanul gyors tempóban vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék augusztus 8-án. Mint kiderült, nem volt véletlen a nagy sietség. Partos állítása szerint a szeptember 20-i DPK-gyűlést a DDÜ az alapítvány támogatásából szervezte, és az alapítvány magánszemélyektől kalapozta össze a pénzt. Jó kérdés, hogy miként sikerült alig egy hónap alatt annyi pénzt összeszedni, hogy napokra kibéreljék a Papp László Arénát. Ezt is megkérdeztem volna, ha sikerül személyesen beszélni valakivel.
Nem elég csak papíron megfelelni a szabályoknak
A DDÜ szerepe azért is érdekes, mert egy júniusi törvénymódosítás után a Fidesz már annyit költhetne a kampányban, amennyit csak akar.
A Fidesz 2013-ban vezette be a kampánylimitet, hogy a pártok az átláthatóság és az egyenlő feltételek megteremtése érdekében csak a törvény által meghatározott összeget költhessék a kampányra. Ez a legutóbbi választáson 1,2 milliárd forint volt, ha egy párt mind a 106 egyéni választókerületben elindult, és országos listát állított. A szabályt eddig se tartották be a kormánypártok, és a kampány egy jó részét az előző választásokon is kiszervezték olyan, papíron tőlük független szervezeteknek, mint a Megafon és a Civil Összefogás Fóruma (CÖF).
Jövőre már nem lesz limit, így törvényi akadálya sem lenne annak, hogy papíron is a Fidesz szervezze Orbán Viktor országjárását és kampányát. Pénz lenne rá, hiszen a pártalapítványával együtt összesen 7,23 milliárd forint állami forráshoz jutott a Fidesz tavaly. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója szerint ugyanakkor ciki lenne bevallani a párt évente kötelezően közzétett pénzügyi beszámolójában, hogy valójában mennyit költöttek a kampányra.
„Nem elég törvényesnek lenni formailag, olcsónak is kell látszani, mert Magyarországon az emberek nem fogadják el, hogy a politika sok pénzbe kerül”
– mondta a Telexnek a TI jogi igazgatója. Szerinte azért törölték el a kampánylimitet, mert Magyar Péter megjelenése után nagyobb kockázatot jelentene a Fidesznek, ha a politikai közbeszéd folyamatosan arról szólna, hogy a kormánypártok a szabályokat kijátszva túlköltekeznek. A törvénymódosítással pedig nem történt más, folytatta, csak hozzáigazították a szabályokat a kampánykorrupció gyakorlatához, és megelőzték a törvénysértés kockázatát.
A DDÜ szerepe pont ez lehet: sokkal nehezebb lesz így pontos képet kapni a Fidesz kampányköltéseiről. A cégtől nem lehet közérdekű adatokat kérni, az első pénzügyi beszámolója pedig csak jóval a választás után, május végén jelenik majd meg. Könnyen elképzelhető, hogy a beszámolóból se derül majd ki, honnan volt pénzük a 77 fős cég működtetésére és a háborúellenes gyűlések szervezésére. Jó példa erre a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. 2024-es beszámolója, amelyben konkrét megnevezés nélkül, az egyéb bevételek rovatba került 5,8 milliárd forint ismeretlen eredetű bevétel.
A pártok gazdálkodásáról szóló törvény szerint a pártok nem fogadhatnak el cégtől vagy más jogi személytől vagyoni hozzájárulást, Orbánéknak azonban nem kell rettegniük büntetéstől. Az ÁSZ korábban nem találta szabálytalannak azt sem, hogy a Fidesz üzeneteit bemutató plakátkampányokat évek óta a Békemeneteket is szervező CÖF finanszírozza, és a párt üzeneteit közvetítő Facebook-oldalak (például a Megafon) jóval a kampánylimit felett költöttek hirdetésekre. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke a legutóbbi választás után azt mondta: megvizsgálták a CÖF és a Megafon tevékenységét, és egyik szervezetnél se találtak intézményes együttműködést a Fidesszel. Mivel nem voltak közös kampányanyagok vagy közösen finanszírozott rendezvények, az ÁSZ szerint nem merült fel szabálytalanság.
Az 50 napos hivatalos kampányidőszakon kívül ráadásul a törvény szerint semmi nem számít kampányrendezvénynek, és a mostani DPK-rendezvényeknek papíron semmi köze a Fidesznek. A költségeket Partos korábbi állítása szerint magánadományokból egy alapítvány finanszírozza.
A béke melletti kiállás nem pártpolitika
Mráz Ágoston Sámuel szerint pusztán technikai kérdés, hogy ki szervezi és finanszírozza a DPK-rendezvényeket. A kormányközeli Nézőpont Intézet vezetője egyetért abban a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával, hogy eddig sem az igazmondásról szóltak a kampánybeszámolók. „Lehet, hogy az értelmetlen tiltás megszüntetése észszerűbb, mint bármilyen be nem tartott szabály” – mondta a Telexnek.
Mráz szerint a digitális polgári köröknek fontos szerepük van a Fidesz kampányában, mert biztosítják a digitális jelenlétet, keretet adnak Orbán Viktor országjárásának, és hosszabb távon a párt megújulását, modernizálását szolgálhatják. Azt is mondta, hogy a Fidesz érdeke, hogy a párt nevét összekapcsolják a digitális szóval, az ő értelmezése szerint ezt a kapcsolatot akarják hangsúlyozni a DPK-gyűlés elnevezéssel is.
Na de akkor miért nem a Fidesz szervezi Orbán Viktor kampányrendezvényeit? Mráz szerint azért, mert így olyanok is ott lehetnek, akik a pozíciójuk miatt nem vehetnének részt pártrendezvényen. A győri DPK-gyűlésen például külön is köszöntötték Veres András győri püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökét, múlt héten pedig Csiszár Jenő milánói főkonzul kérdezte Orbán Viktort Kecskeméten.
A 24.hu cikke szerint a jogszabályok alapján a főkonzul kormánytisztviselőnek minősül, és nem vállalhatna párt nevében vagy érdekében közszereplést. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ugyanakkor abban nem lát ebben semmi összeférhetetlenséget vagy szabálytalanságot, hogy Csiszár egy háborúellenes gyűlésen szerepelt.
„A béke melletti kiállás közösen a magyar miniszterelnökkel, semmilyen módon nem ellentétes semmilyen törvénnyel”
– válaszolta a lapnak Paczolay Máté külügyi szóvivő.
A digitális polgári körökhöz több olyan állami, egyházi vezető is csatlakozott nyár óta, akik pozíciójukból adódóan egyáltalán nem vehetnének részt pártpolitikában, vagy erősen megkérdőjelezhető, hogy etikus-e részükről a csatlakozás. Ilyen például Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, aki a honvédelmi miniszter által alapított Bajtársak Digitális Polgári Körhöz csatlakozott, vagy Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója.
Ez valóban a szürkezónába tartozik, ismerte el Mráz, és arról beszélt: nézőpont kérdése, hogy ki tartja illegálisnak, és ki nem az állami vezetők csatlakozását a DPK-hoz. A Nézőpont Intézet vezetője szerint ez ahhoz hasonló, mint amikor a bírók letöltötték a Tisza Világ applikációt. „Az egyik fél mondhatja, hogy ez illegális és felháborító, a másik pedig azt, hogy ez még belefér.”
