Szalay-Bobrovniczky: Magyarországot meghatározó védelmi és technológiai innovációs központtá tesszük
Magyarország formálni, és nem csak követni akarja a jövő biztonsági környezetét, ezért az a kormány célja, hogy az országot a térség egyik meghatározó védelmi és technológiai innovációs központjává tegye
– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a „TECHDEF25 – Technológiai és Védelmi Konferencia” keddi nyitónapján, a kulturális központból a Honvédelmi Minisztérium rendezvényközpontjává váló Bálnában. A tárcavezető szerint Európa a hidegháború óta nem látott kihívásokkal néz szembe – a hagyományos fegyveres konfliktusoktól a hibrid fenyegetésekig és kibertámadásokig –, miközben az információ, az energia és a technológia is geopolitikai eszközzé vált.
Az ukrajnai háború szerinte megmutatta, hogy a haditechnika fejlődése rendkívül felgyorsult. A drónrendszerek ma már hetek alatt fejlődnek, nem évek alatt, a mesterséges intelligencia valós időben támogatja a döntéshozatalt, a műholdas adatok pedig ma már akár egy laptopról is elérhetők.
„A modern hadviselésben így a katonák mellett mérnökök, programozók, elemzők és ipari partnerek is meghatározó szerepet töltenek be.”
A TECHDEF2 a Védelmi Innovációs Kutatóintézet nemzetközi konferenciája, amely önmaghatározása szerint Európa védelmi és technológiai ökoszisztémájának szereplőit – döntéshozókat, kutatókat, ipari vezetőket és a kockázati tőke képviselőit – gyűjti össze. „A rendezvény célja, hogy a védelem, az ipar, az akadémiai szféra és a technológiai szektor együttműködésével iránymutatást adjon a jövő európai védelmi és innovációs fejlesztéseihez.”
Magyarország védelmi stratégiája a miniszter szerint stabilitásra, önvédelemre és hiteles, hosszú távú haderőfejlesztésre épül. Szalay-Bobrovniczky elbüszkélkedett azzal, hogy az ország már teljesíti a GDP 2 százalékos védelmi kiadási vállalását, a költségvetésen belül pedig a fejlesztések aránya eléri a 40 százalékot, a kormány célja, hogy 2034-re a védelmi kiadásokat a GDP 3,5 százalékára tornássza fel, amelynek 1,5 százalékát kifejezetten fejlesztésekre és beszerzésekre fordítja. Ez a kiadásnövelés egyébként nem a kormány saját elhatározásából született, hiszen a júniusi NATO-csúcstalálkozón állapodtak meg a tagállamok vezetői abban, hogy a védelmi kiadásokat országuk GDP-jének 5 százalékára emelik – ebből 3,5 százalékot a személyzettel és a fegyverekkel kapcsolatos alapvető katonai szükségletekre, 1,5 százalékot pedig a védelemmel kapcsolatos kiadásokra, például infrastruktúrára fordítanak.
Az „ellenálló, gyorsan mozgósítható, integrált haderő” felépítéséhez a miniszter szerint Magyarországnak nem elég megvásárolnia a védelmi technológiákat; azok fejlesztésében és létrehozásában is szerepet kell vállalnia; önállóan és szövetségeseivel együtt – emelte ki a miniszter. Példaként említette a Rheinmetall-lal közös harcjárműgyártást, az Airbus és a Saab hazai jelenlétét, valamint a lőszeripar bővítését. A magyar haderőfejlesztés ukrán háború utáni helyzetéről itt írtunk részletesen.
A magyar kormány egyébként maga tette bizonytalanná a haderőfejlesztési forrásokhoz való hozzáférést. Májusban ugyanis egyedüliként nem szavazta meg a védelmi ipar fejlesztésére igényelhető, SAFE nevű kölcsönt az EU miniszteri Tanácsában, majd akkora, 20 milliárd eurós darabot kért belőle, hogy ugyan csak körülbelül ötödével kisebb összeget szánt neki az Európai Bizottság, ez így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal. Viszont ahogy arról hétfőn írtunk, a Magyarország jogállamisági hiányosságai miatti eljárások ezt a hitelt is fenyegetik.
