Ilyen volt az igazságszolgáltatás függetlenségéért tartott demonstráció, ahol Bayer Zsolt listázni akarta a bírókat

Az igazságszolgáltatás függetlenségéért demonstráltak szombat délután az Igazságügyi Minisztérium előtt. „Ha nem merem kimondani, amiben hiszek, akkor nincs jogom hinni benne” – mondta beszédében Boros Katalin, a megmozdulást szervező Magyar Bírói Egyesület (MABIE) elnöke. Szerinte azért adnak hangot véleményüknek, mert az elmúlt időszakban sokakban kétség ébredt, hogy csorbulhatnak a bírók jogai. Akkor tudják a társadalom javát szolgálni, ha a bírói függetlenség és az egzisztenciális körülmények is rendben vannak, mondta.

„Ha a függetlenség megrendül, minden egyes állampolgár jogai veszélybe kerülhetnek.”

A szombati demonstrációra mondta azt korábban Bayer Zsolt fideszes publicista, hogy listázni kéne a részt vevő bírókat, mert ha a tüntetésen felvonuló bírák valamelyikét kormánypárti szereplő peréhez osztják be, elfogultság miatt panaszt kell tenniük. A demonstráció békésen és a szervezők kérésének megfelelően pártpolitika-mentesen zajlott. A résztvevők a Kossuth térről vonultak át a minisztérium épülete elé, ahol olyan sokan gyűltek össze, hogy megtelt a Nádor utca.

A MABIE elnökén kívül korábbi és jelenlegi bírók, illetve a külföldi bírói szervezetek képviselői szólaltak fel. Köszler Ferenc nyugalmazott törvényszéki tanácselnök azt mondta: nem örül, hogy a 2700 bírónak csak egy része jelent meg szombaton. Nekik ajánlotta a pápai mondást, miszerint „ne féljetek”.

„Az a bíró, aki fél, nem bíró többé. Idáig nem szabad eljutni.”

Szerinte ott kezdődik a zsarnokság, amikor a törvényhozói és a végrehajtó hatalom maga alá gyűri a harmadikat, mondta. A tiltakozás nem a bérekről szól, hanem a jogállamiságról és a bírói függetlenségről, jelentette ki.

Baka András, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke Bayer Zsolt listázásáról azt mondta: zavar van a fejekben, mert csak annyi van a törvényben, hogy a bírók nem folytathatnak politikai tevékenységet, viszont szabadon kifejezhetik a véleményüket. „Joguk van megszólalni bírósági kérdésekben, sőt kötelességük. Ki emeljen szót a jogállam lebontása ellen, ha nem a bírók?” Szerinte a 70-es évek köszönnek vissza az igazságszolgáltatás helyzetében, a bíróságok nem függetlenek.

Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírája arról beszélt, hogy a bírónak addig van függetlensége, amíg ki akar és ki tud állni érte. Bárkinek bármikor szüksége lehet a független bíróságra, és ez most komoly veszélybe került. Szerinte új fejezet kezdődik a kiállással, nem fognak visszalépni. „Minden bírónak meg kell kérdeznie magától, eleget tett-e a bírói függetlenség megőrzéséért és a jogállamiságért.” Beszélniük kell egymással a munkájukról, ezt kell hazavinniük a mostani megmozdulásról.

„Szabad és független bírók nélkül nem működik a demokrácia” – mondta Mikael Sjoeberg, az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke. Sjoeberg támogatásáról biztosította a magyar bírókat. Nem mindennap fordul elő, hogy a bírók tüntetnek, ezért van itt, hogy közölje: az egyesületük mellettük áll. A bírói függetlenséget aláásó strukturális reformokkal kapcsolatban is tiltakozott az igazságügyminiszternél, tette hozzá.

Duro Sessa, a Nemzetközi Bírói Egyesület elnöke egyedülálló eseménynek nevezte, hogy a bírók utcára vonulnak tüntetni, mint most. Nem a saját érdekük miatt, hanem az állampolgárok javára. Az igazságszolgáltatás képviselőivel minden őket érintő döntés előtt konzultálni kell, jelentette ki.

Nem csak Budapesten mozdultak meg az igazságszolgáltatás függetlenségéért. Szegeden szombat délelőtt tüntetők virágot helyeztek el a Szegedi Törvényszék épületénél. A körülbelül 100 fős flashmobot az aHang szegedi tagozata, az aPont szervezte, de más vidéki városokban is voltak hasonló akcióik.

Nem most tüntettek először a bírók az igazságszolgáltatás függetlensége miatt. Tavaly december 11-én is volt egy megmozdulás, miután hatalmas felháborodást váltott ki a kormány és az Országos Bírói Tanács megállapodása, ami a szombati demonstráción is többször előkerült.

A megállapodás lényege, hogy az évek óta halogatott béremelésért cserébe az OBT belement, hogy a kormány végrehajtson egy sor jelentős átalakítást az igazságszolgáltatásban. A megállapodás ellen tiltakozó több ezer bíró és igazságügyi dolgozó szerint az OBT áruba bocsátotta az igazságszolgáltatás függetlenségét és becsületét, mert nem lett volna szabad a tervezett reformok elfogadásához kötni a béremelést.

A kormány többek között a bírói kinevezések alsó korhatárának 35 évre felemelését akarta elérni. Az erről szóló törvénymódosítást elvileg véleményeztetniük kellett volna az OBT-vel, azonban egy jogtechnikai trükknek köszönhetően a javaslatot az OBT megkérdezése nélkül nyomták át a parlamenten.

Ehhez még az EU-nak is lehet pár szava, mert 2023-ban a befagyasztott uniós források miatt ment bele a kormány az OBT jogköreinek megerősítésébe, aminek egyik eleme pont az volt, hogy az igazságszolgáltatás működését érintő jogszabálytervezetet véleményeztetniük kell a bírók választott képviselőiből álló testülettel. A kormány trükközése és a tiltakozások miatt az OBT végül felmondta a kormánnyal kötött megállapodást.