„Becsület nem eladó, nem engedünk a zsarolásnak!” – a bírói függetlenségért tüntettek Budapesten

„Az OBT döntésével igent mondott arra a kérdésre, hogy megvehető-e a bírói függetlenség” – mondta Laczó Adrienn a bírákból szerveződött egyesület, a Res Iudicata közösségi kiállásán, amin nagyjából 100-150 ember vett részt. A szerda reggeli tüntetésen a nemrég megkötött, az igazságszolgáltatást érintő négyoldalú megállapodás elleni tiltakozó nyilatkozatokat és aláírásokat adták át az Országos Bírói Tanács (OBT) ülése előtt.

Az OBT olyan alkuhoz köti béremelést, ami veszélyezteti a bírói függetlenséget, mondta Hirtling Ibolya bíró, az esemény első felszólalója. Elmondta, hogy összegyűjtötték és kinyomtatva átadták a tiltakozó leveleket az OBT-nek, amiket bevittek a mai ülésre. Azt kérték, hogy a jövőben ezek fényében hozzanak döntéseket. Arról is beszélt, hogy a bíróknak nincs joguk sztrájkolni vagy politikai véleményt mondani, de véleménynyilvánításhoz nekik is van joguk.

Madarasi Anna, a Res Iudicata egyik tagja, azt mondta: büszke arra, hogy hallhatóvá tették azok hangját, akik általában nem szokták hallatni a hangjukat, akik a leglehetetlenebb körülmények között végzik a munkájukat, és régóta várnak valami konkrétumot, mi lesz velük jövőre, de nem kaptak választ. Szerinte az igazságszolgáltatás hatékony működése és a bírói függetlenség nem lehet alku tárgya.

Bárándy Péter korábbi igazságügyi miniszter is felszólalt az eseményen. Elmondta, hogy bár ő nem bíró, a tiltakozó levelek között volt olyan, ami azt kérte, hogy az ügyészek és ügyvédek is álljanak ki a bírói függetlenség mellett. Szerinte az ügyvédeknek is hozzá kell járulniuk az igazságszolgáltatás működéséhez és a bíróság és az igazságszolgáltatás méltóságának biztosításához.

„Kiürül ez a szerep, ha a bíróság alkotmányos működése sérül”

– mondta Bárándy. Arról is beszélt, hogy a bírói vezetés csak szabályozott keretek között érintkezhet a kormánnyal, azaz a végrehajtó hatalommal, „itt nincs helye zsaroló követelések elfogadásának és alávetés vállalásának”. „Vonják le a következtetéseket azok, akik részt vettek ezeken a tilalmazott egyeztetéseken” – mondta. A tiltakozások megerősítették Bárándy Péter azon hitét, hogy bár a bírói vezetők és a kormány hibáztak, de a tiltakozók képesek biztosítani az igazságszolgáltatás alkotmányos működését.

Álmában nem gondolta volna, hogy ennyien mozdulnak meg, mondta a bírói tisztségéről lemondó Laczó Adrienn. Szerinte ha a bírói függetlenség a tét, akkor a megszokott panelek nem működnek, akkora a tét, hogy érdemes az óvatosságot sutba dobni. Példátlannak nevezte, hogy a bírók összefogtak az igazságügyi dolgozókkal. Arról is beszélt, hogy sokan nem értik, mi a probléma ezzel a megállapodással, de az a legnagyobb baj vele, hogy egyáltalán létezik. Szerinte az OBT ezzel a megállapodással biankó csekket adott a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására, tették mindezt titokban, párbeszéd és szakmai viták nélkül.

Laczó Adrienn szerint az OBT döntésével igent mondott arra a kérdésre, hogy megvehető a bírói függetlenség. Majd arról beszélt, hogy

ezután az átlagember hogyan bízzon a bírókban, miközben azt hallják, hogy a saját zsebükért képesek igent mondani egy ilyen megállapodásra.

„Becsület nem eladó, nem engedünk a zsarolásnak!” – mondta. Szerinte elvárható lenne, hogy az OBT tekintettel legyen a tagjai véleményére. Az OBT igennel szavazó tagjainak egy választásuk van: önként lemondanak, hogy ezzel teret adjanak egy autonóm és erős OBT-nek, mondta. Végül elcsukló hangon arról beszélt, hogy ő már nem sokáig dolgozik bíróként, de hisz abban, hogy egyszer valóban végbemegy az igazságszolgáltatás reformja, aminek eredménye az lesz, hogy ez a hatalmi ág sikerrel tölti be majd a feladatát: az igazság szolgáltatását.

Végül hárman kiálltak a színpadra, és átadták az összegyűjtött tiltakozásokat az OBT-nek, amiken összesen 2000 aláírás jött össze. A kormány részéről a szerdai OBT-ülésen senki nem volt jelen.

Hatalmas felháborodást váltott ki a bírók és az igazságügyi dolgozó körében az a megállapodás, amit a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács (OBT) kötött a kormánnyal. Az évek óta halogatott béremelésért cserébe belementek, hogy a kormány átalakítsa az igazságszolgáltatás működését. Többek között 35 évre emelnék az alsó korhatárt a bírók kinevezésénél, megkönnyítenék, hogy külsősök is pályázzanak bírói pozíciókra, és lehetővé tennék, hogy a járásbírókat bármikor át lehessen helyezni egy másik bíróságra a vármegyén belül.

Eddig több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen. Szerintük zsarolás történt, a kormánnyal kötött alku sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A botrány kirobbanása után nem sokkal mondott le bírói tisztségéről Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumának tanácselnöke és a Res Iudicata Egyesület elnökségi tagja, aki több mint húsz éve volt a pályán. „Egy politikailag kényes ügyben érkezett egy kérés felém, amire nemet mondtam” – mondta Laczó a Telexnek adott interjújában.

Az Országos Bírói Tanács elnöki tisztségről való lemondása politikai felelősségvállalásként értelmezhető – mondta Szabó Péter, az OBT nemrég lemondott elnöke. Szabó szerint a kormányzattal kötött megállapodás a bírósági rendszer szereplőinek érdekét szolgálta, és nem sértette a bírói függetlenséget. Szabó hangsúlyozta, hogy a bírói illetmények rendezése hosszú évek óta elhúzódó probléma, szerinte ez vezetett a „lappangó frusztrációhoz, ami most felszínre tört”.