Lezsebnácizott exradikális a Partizánnak: Orbán kifogta a szelet a szélsőjobb vitorlájából

„Megszólal az exnáci” címen mutatta be interjúját a partizán László Balázzsal. A magát „egykori nemzeti szocialista és szélsőjobboldali politikai vezetőként” meghatározó László interjújának már előzetese láttán elhatárolódott tőle a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), amelynek környékén – több más szervezet mellett – László a 2010-es években aktív szerepet vállalt, először kamaszkorú tagként, később ambiciózus szervezőként. Az előzetesben egy olyan politikai szervező képe rajzolódott ki, aki radikális meggyőződéssel induló fiatalokat gyűjtött össze, hogy aztán manipulációval saját meggyőződésükhöz képest még inkább szélsőséges irányba terelje őket, a megfelelő „piaci résbe”. A kétórás interjúban beszél nézeteinek alakulásáról, és arról a személyes változásról, amely nyomán mára szakított azzal a világképpel, amelyet nem is olyan régen még képviselt.
HVIM: Zsebnáci a balliberális sajtó karjaiban
„László Balázst nem tartottuk soha ‘vezérnek’, de még komoly embernek se
Határozott véleményünk van László Balázsról és minden hasonszőrű pojácáról: jellemtelen, okoskodó, rivaldafényt hajhászó alaknak tartottuk mindig is, és nem véletlenül tartottuk magunkat távol tőle” – adott ki közleményt a szervezet még az interjú megjelenése előtt. A HVIM nem fukarkodott a Balázsra aggatott jelzőkkel: zsebnáci, pojáca, gerinctelen szélhámos, identitásválságban szenvedő, nárcisztikus személy, aki sosem volt vezér. „László Balázs nemkülönben soha nem volt vezér: ‘zsebnáci’ volt, aki lenézte és kioktatta a régi, bizonyított szervezeteket és vezetőket. Ez az embertípus egy jelenség. A modern, elvtelen gazember jellemrajza tárul elénk személyében.”
A szervezet szerint volt már hasonló eset, amikor egy közéleti személy csalódás után „180 fokos fordulatot vesz, és máris a szaftos lejárató anyagokra ácsingózó balliberális média karjaiban találja magát.” Balázs ezzel a HVIM szerint talán politikai karrierjét építi tovább, esetleg „multicég beosztásához van erre szüksége”, de az is lehet, hogy „a diszkóban való csajozáshoz játssza el az útkeresésben lévő, korábban rossz útra tévedt, ám mára 'megtért' vezeklőt” – latolgatja a közlemény. Az interjú végén László valóban beszél egy zátonyra futott párkapcsolatáról, talán a közleménybe erre utalva került a megjegyzés.
Fúj, szodómiától a szembenézésig
László maga kereste meg a Partizánt, hogy elmondhassa történetét, amely 13 éves korában kezdődött, amikor Győrből Kapuvárra, majd Fertődre kerülve kapcsolatba került korabeli és valamivel idősebb szélsőjobboldaliakkal. Elmondása szerint elveszett, nehezebb sorsú fiú volt, ápolói fizetésből élő édesanyjával, testvéreivel albérletből albérletbe jártak, az iskoláiba kevéssé illeszkedett be, így fontos kapaszkodót jelentett számára a közeg, ahol azt látta, hogy „itt akár szerethetik is.” „Örömmel mentem a találkozókra újra és újra, és végül azt mondtam magamnak, hogy akkor én is nemzeti szocialista vagyok, akkor én is ezt akarom” – emlékezett vissza.
A győri szubkulturális szélsőjobb azonban, amely legfeljebb néha összecsapott a hasonlóan periferikus antifasisztákkal egy-egy tematikus rendezvény, koncert után, kevés volt számára, nagyobb szervezet létrehozására vágyott, így 15-16 évesen kapcsolatba lépett a nemzetiszocialista, klasszikusan antiszemita Pax Hungaricával, amelynek létrehozta győri tagozatát.
Az interjú egy részében arról beszélt, hogy bár a zsidókat, cigányokat, liberálisokat ellenségnek tekintette, de a velük szembeni erőszakot sem ő, sem a Pax Hungarica nem képviselte. „Nem antiszemitáknak, hanem aszemitáknak vallották magukat” – mondta, bár a nézőnek joggal volt az az érzése, hogy ez fából vaskarika, hiszen a lényege ugyanaz, egy társadalom, amelyben nincsen helyük a fehér felsőbbrendűséget hirdetők mellett másoknak. „Evidencia hogy lenézik, alacsonyabb rendűeknek gondolják ezeket a néprétegeket, de az eliminálás az nem evidencia” – mondta Balázs, megjegyezve, hogy nem akar felelősséget hárítani.
László a Pax Hungaricával szakított, majd 2012 után megjárta a Magyar Nemzeti Arcvonalat is. Előbbit fundamentalistának, utóbbit reformhungaristának jellemezte, ahol a katonai kiképzés fontos szerepet játszott. Az MNA-t az a Győrkös István vezette, aki Bőnyben 2016 októberében, a szervezet elleni, illegális fegyvertartás gyanúja miatt indított házkutatás során halálosan megsebesített egy rendőrt. A szervezettel az orosz titkosszolgálatnak is voltak kapcsolatai. A most 85 éves Győrköst 2019-ben életfogytiglanra ítélték, néhány héttel ezelőtt kártérítési pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, tagadva bűnösségét. László Győrköst személyesen nem ismerte.
Elmondása szerint a közös ezekben a szélsőjobboldali szervezetekben az volt, hogy a fennálló nyugati világrend összeomlását várták, amely után az erős radikális közösségek az ellenség támadásaitól magukat megvédve új világrendet teremtenek. Az önvédelem itt is hangsúlyos elem volt László elmondása szerint, aki azt állította, hogy az erőszakos fellépés nem volt az eszköztárban, olyannyira nem, hogy mind az MNA, mind a Pax Hungarica megvetette a hat halálos áldozattal, köztük egy kisgyermek halálával járó, romák elleni támadássorozatot.
Orbán kifogta a szelet a szélsőjobb vitorlájából
Lászlót zavarta, hogy a szélsőjobboldali szervezetek jellemzően nem akartak pártpolitikával foglalkozni, maradtak a küldetéstudatos szubkulturális világban. „De én akartam” – mondta, csakhogy 2010 után ez szerinte nehezebbé vált.
„Azért nem gondolkodtak sokan a szélsőjobbon belül, hogy pártpolitikába lépjenek, mert azt látják, hogy több szelük van a Gyurcsány éra alatt, mint a Fidesz éra alatt.
Orbán kivette a szelet” a szélsőjobb vitorlájából. Méghozzá ezt azzal érte el, hogy részben átvette a nyelvezetüket: „a Fidesz kivesz a jobboldali kommunikációs táskából dolgokat. Orbán kivett onnan paneleket”. Ez László szerint olyannyira sikerült, hogy a Pax Hungarica 2017-ben lényegében azzal indokolta megszűnését, hogy már a Fidesz képviseli a nézeteit, így már nincsen szükség a szervezetre.
A 2015-ös migránsválság alatt egy baloldali vezetésű kormány esetén bőven lett volna muníció ahhoz, hogy ezek a szervezetek nagy befolyásra tegyenek szert, ám a hozzájuk hasonlóan fellépő Fidesz alatt erre nem volt mód – derült ki László mondataiból.
Személyes ambíciói azonban voltak, így hozta létre a Konzervatív Hallgatók Szövetségét – a későbbi Identiteszt. „Van egy olyan pszichológiai praktika, hogy hogyan válj egy olyan közösségnek a vezetőjévé, amely értékrendileg nem teljesen a te közösséged, de a vezetőjévé válsz, és átalakítod annak a közösségnek az értékrendjét” – mondta, elismerve, hogy így az eredetileg jobboldali, de nem feltétlenül radikális meggyőződésű fiatalokat a szélsőjobb felé tudja terelni. Ezt ő végigcsinálta: azt gondolta, hogy „lehet, hogy én szélsőjobboldali vagyok, de ha egy átfogó jobboldali szervezetet hozok létre, azzal elkapok egy piaci rést. (…) Kívülről konzervatív volt, belül titokban voltak azért olyan képzések, amelyekre nem minden tag kapott meghívást”. Olyan hallgatókat hívott be ebbe a belső körbe, akiket manipulálhatónak tartott.
A nyilvánosság előtt leginkább látható akciója volt a „Szodómia, szodómia, fúj, fúj”: 2016-ban az ELTE Astoria kampuszán a Konzervatív Hallgatók Közössége tiltakozást szervezett egy leszbikus csókflashmob ellen. Az eseményt utólag kínosnak tartja. „A véleményem? Kurva kínos, hú baszdmeg, á” – szerinte utólag nézve kellemetlen, csak azt nem tudja, hogy „az az üzenet, amit közvetítettem, vagy az, ahogy közvetítettem”. „Én minden meleg embertől szeretnék elnézést kérni azért, hogy ilyeneket csináltam” – mondta, bár elismerte, hogy akkor sikernek könyvelte el az akciót, mert a szélsőjobboldaliak felnéztek rá.
A Fidesznek jól jött
Bár Orbán szerinte kifogta a szelet a szélsőjobbtól, azért volt egy „visszajáték”: „ha ismertségre akarsz szert tenni és elfogadottságra úgy, hogy a szervezetednek a nézeteiből nem kell semmit feladnia, miért ne használjam ki a lehetőséget, hogy a Fidesz úgy mutogat Sorosra, mint zsidó karikatúrára? Ez tökéletes lehetőség volt.” László szerint jól jött, hogy antiszemita toposzokra épített a Fidesz, így könnyedén tudtak ők is sorosgyörgyözni, genderezni. Ehhez nem kellett fideszes politikussal találkoznia, de „az egyértelmű volt, hogy a Fidesz ennek zöld utat adott. (…) Tudta jól azt a Fidesz, hogy a Jobbikot hogyan tudja szétszedni. Hogyha ő úgymond középről támadja, a szélsőjobbot pedig engedi kibontakozni, hogy az a szélét csippentse le a Jobbiknak. Ezt világosan látta a kormányzat” – erre abból jött rá, hogy elkezdték őt behívni az Echo TV-be, Pesti TV-be, ahol például Stefka Istvánnal beszélgetett.
2018 a Vona Gábor vezette Jobbik választási sikere volt, 20 százalék körüli eredményt értek el, bár ezt az akkor még radikális párt kudarcként élte meg. „A Fidesz úgy rettegett Vonától és a Jobbiktól, hogy nem igaz. Inkább teret adott a szélsőjobbnak.” László szerint a Fidesz mindig nagyon pragmatikusan vetette be eszközeit, ha kellett „egyik kezével megszüntette az MNA-t, a másik kezével érvényesülni engedte az Erőt és Elszántságot és az Identiteszt.”
Eközben kikacsintva, átalakítva hasznosítottak szélsőjobbos szimbólumokat, ilyen volt a nyíl és a babérkoszorú, amelyekről akkor azt állította, csupán európai heroikus tradícióra, iránymutatásra utal, utólag elismerte, ez valójában nemzetiszocialista logó volt. Ezt akkoriban nyíltan tagadni kellett, fontos volt, hogy „ne tudják kimondatni hogy nemzetiszocialista, de ne is tudjanak belevinni, hogy azt megvessem – mert akkor kiesik a hátország.”
Ezzel az egyensúlyozással szembesült szerinte a vele szövetségre lépett Tyirityán Zsolt vezette Betyársereg is, amikor egy Mein Kampfot dedikáltattak vele. Kellemetlen helyzet, mert ha elutasítja, lesznek, akik kilépnek a támogató hátországból, de valójában nem feltétlenül értene egyet azzal, amit Adolf Hitler írt – más kérdés, hogy Tyirityán Zsolt arra, hogy Hitler könyvét kellett dedikálnia, azt válaszolta, hogy csodálatos érzés volt.
A kapcsolata azonban Tyirityánnal 2018-ban megszakadt, miután a Betyársereg, az Erő és Elszántság is úgy döntött, hogy az akkor már súlytalan Magyar Igazság és Élet Pártját (MIÉP) fogja támogatni a választásokon, a saját párt alapítása vagy az akkor még radikális Jobbik helyett.
Ez László szerint is jól jött a Fidesznek, bár közvetlen befolyásolási kísérletet nem látott a kormánypárt részéről. „Én sem voltam fideszes befolyásoltság alatt. Hagyta, hogy a médiáját használjuk.” Arról csak hallomásból értesült, hogy Bayer Zsolt állítólag kereste a kapcsolatot szélsőjobboldali tagokkal, őt ilyen megkereséssel nem érték el. Szerinte ez csak „kávéházi csevej” lehetett, hogy „tudjunk arról, hogy a Fidesz nem fog minket támadni.”
2018 László életében már a formálódó fordulat volt, ám ennek külső jelei nem voltak: kapcsolatba lépett a Mi Hazánkkal, elmondása szerint Dúró Dóra kereste meg, és találkozott Toroczkai Lászlóval is. A párt szerint ez nem felel meg a valóságnak, László ugyan megkereste őket de a párt elnökével legfeljebb futólag találkozott, pozíciót nem kínált fel neki. A kapcsolat alig másfél hónapig tartott, László elmondása szerint sok kétszínűséget látott, különösen Novák Előddel nem találta a hangot. Novák mellesleg László szerint a Kurucinfót irányító személy, bár erről hivatalos adat nincsen.
László azonban azt mondta, hogy maga Novák ajánlotta fel neki, hogy legyen szerkesztő a Kurucinfónál, írjon cikkeket is – azonban rájött, hogy lényegében parkolópályát kínálnak neki fel, „pénzt is kereshet, ha befogja a száját”, így végül szakított a Mi Hazánkkal.
Már nem vallja, amit korábban
Az interjú alatt több bejátszás is látható volt, ahol László szélsőjobbos akciók szervezőjeként jelent meg, az egyik képen mosolygott egy pad mögött, amelyre az volt írva, „Lődd a szar niggert”. „Rettenetes” – mondta erről, megjegyezve, hogy van egy színesbőrű barátja, akit nagyon nagyra becsül, azért is szégyent érez a kép miatt. Vagy amiatt, ahogyan áll Lantos János mögött a Pax Hungarica egyik Corvin közi rendezvényén. „Rohadt kellemetlen, hogy olyan ember áll ott, én, akivel annyira nem tudok azonosulni. Borzasztóan sajnálom azt a Balázst, aki ott van. Sajnálatot érzek az akkori énem iránt, hogy ebbe belekeveredett, hogy a traumái feldolgozása helyett egyszerűen a frusztrációját átvetítette népcsoportokra, ellenségképekre.”
Saját magával kellett volna megküzdenie, saját démonaival, mentális frusztrációival – mondta. „Vakhitű voltam.”
Igaz, a politikától még nem azért fordult el, mert nézetei megváltoztak. Nem tetszett neki, hogy a Mi Hazánkban szélsőjobboldali személyeket szankcionáltak, zártak ki. „A szélsőjobboldaliak leszalámizásával azonosulni nem tudok” – írta akkor. Fél évvel később már egy ingatlanügynökségnél dolgozott, ahol – miután egy reklámvideóban való szereplése miatt széles körben ismertté vált politikai múltja – szerződésben vállalta, hogy politikai szerepet nem visz, amíg ott dolgozik.
Rosszul jött a randikon is
2019 egyébként is kudarc volt számára, a Hatvannégy Vármegye is szétszakadt. László workshopokat akart az emlékezéskultusz helyett, modernizálni, de ebben alulmaradt. Mögötte kevesen maradtak, úgy érezte, hátba szúrta őt a jobboldali közösség, amelyre felnézett, és amely felsőbbrendűnek tartotta magát. „Megtört ez a hitem, abban, hogy ez a felsőbbrendű közösség. Én akkor úgy döntöttem, hogy otthagyom a politikát.” Akkoriban lebomlott tehát a hite a hátországában és az ellenségképben is: munkahelyén egy leszbikus párt is megismert, akik radikális múltja ellenére nagyon kedvesen fogadták.
Ekkor már kereszténynek sem vallotta magát, inkább „megadta magának a jogot a szabad gondolkodásra.” Ez a fordulat azonban nem nagyon látszott: 2021-ben visszatért Budapestre, hogy egy mozgalmat indítson „a szélsőjobb oldalon, de szoftabb formában.” Ehhez képest épp a Kurucinfónak adott interjút 2022-ben, arról beszélve, hogy alapvető politikai nézetei azok, amelyeket 13-14 éves kora óta képvisel. Ez „már olyan, mintha két személy lenne, a megszokott nemzetiszocialista és egy másik, aki nyit a világ felé.”
Hogy ez a nyitás akkor nem sikerült, abban személyes kudarcát látja: „2021-22-ben volt egy barátnőm, akit nagyon szerettem”, de korábbi frusztrációinak helytelen kezelése, hisztériája ugyanolyanná tették a magánéletben is, mint amilyen a fúj, fúj, szodómia akció idején volt. „Élhetetlen, elviselhetetlen, toxikus személy voltam”, féltékenységi rohamokkal, verbális és egyszer fizikai erőszakkal – vallotta meg. Terápiára csak ezután ment, ez segítette őt abban, hogy átértékelje múltját, szembenézzen önmagával.
De 2022 végén politikai aktivitása mégis ismét radikális hangokról szólt. „Az volt a biztos, hogy szélsőjobbos karakter voltam a közéletben, ehhez nyúlhatok, ha valamit létre akarok hozni.” Olyannyira, hogy egy videóban kikelt a marxista, fehérgyűlölő Nelson Mandela ellen, tiltakozva, hogy a politikai nézetei miatt évtizedeken át börtönben ült fekete polgárjogi harcos, aki végül az apartheiddel szakító Dél-Afrika elnöke lett, emlékművet kapjon Karácsony Gergely főpolgármester vezetése alatt Budapesten.
A zátonyra futott kapcsolata és az, hogy a lány, akit szeretett világossá tette számára, hogy baj van, mégis elvezette őt oda, hogy terápiára járjon. Ma már politikai pályában sem gondolkodik, legfeljebb a távoli jövőben dolgozna jogvédő szervezetben. „Sok fiatal van, akik nehéz sorból jönnek, traumákat élnek meg. Nagyon figyeljünk egymásra” – mondta el interjúadási szándékának fő üzenetét.
„Harcoltam az elfogadás ellen, miközben nekem volt a legnagyobb szükségem az elfogadásra. Amikor már mertem magamnak megbocsátani, magam szeretni, akkor jöttem rá, hogy erre van szükség.”
Nem az ismertségért csinálta
Gulyás Márton az interjú végén tért rá arra, mivel foglalkozik most László, aki médiasales-es területen dolgozva létrehozott egy oldalt, amely podcastokat készít, kifejezetten az éjszakai életre fókuszálva. Ennek egyik fő szponzora egy vodkagyár, amelynek orosz üzleti háttere van. László erről nem tudott, osztrák cégként ismerte a szponzort, akivel egy ismerőse révén került kapcsolatba. Szerinte nincsen szó arról, hogy valamiféle orosz befolyási kísérletnek lenne az alanya.
Azt is visszautasította, hogy miután a politikában végül nem volt sikere, az üzleti életben kell tisztára mosnia magát a múltja miatt. Szerinte ezt munkájával kapcsolatos megbeszéléseken megtette, ha előkerült, így ez nem volt akadálya az érvényesülésének. Azt mondta, arról sincsen szó, hogy jelenlegi vállalkozásának akart volna hírverést csinálni az interjúval. „Nem akartam érdeklődést teremteni a social médiás felületemnek, Csak szembe akartam nézni magammal. Hogy hol leszek a társadalomban ezután, az másodlagos.”
Harminchoz közeledve azt akarta, hogy lezárja előéletét, amelynek árnyéka „mindig is ott lesz mögötte”. „De van egy vágyódás, hogy legalább hasonlítson az életem egy olyan emberéhez, aki nem járta be ezt az utat. Elmondhatom, hogy van rólam egy önazonos riport, nekem ez elegendő.” A hatása szerinte mellékes: „Kis vihart okoz, pár hét alatt elül, és én élem az életemet úgy, hogy szembenéztem magammal.”