Megszereztük a listát, ilyen parlamenti bizottságokat tervez a Tisza Párt

A korábbinál néggyel több, összesen húsz parlamenti bizottságot hozna létre a Tisza Párt a következő ciklusra. Megszereztük a parlament alakuló ülését előkészítő, pénteki zárt ajtós egyeztetés jegyzőkönyvének egy részletét, amelyből kiderült, hogy Magyar Péter milyen bizottságok felállítására tett javaslatot.

„Alapvetően a mindenkori kormányzati struktúrához kell igazodnia a parlamenti bizottságok elnevezésének, hatáskörének és működésének. Mi ezt igyekszünk leképezni”

– fogalmazott a leendő miniszterelnök a pénteki egyeztetés utáni sajtótájékoztatón. Itt arról is beszélt, hogy kompromisszumra törekednek az ellenzéki pártokkal a bizottsági helyek szétosztásánál. Ha azonban nem sikerül megegyezni, akkor 2022-höz hasonlóan ismét az Országgyűlés elnöke terjesztheti be a parlamentnek a bizottsági felsorolást és azt, hogy melyik párt melyik bizottságban hány helyet kap, és kiknek lesz elnöki, alelnöki pozíciója. Magyar szerint ezt most szeretnék elkerülni, és kompromisszumra jutni a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk Mozgalom képviselőivel.

A Tisza Párt elnöke hétfőn azt is bejelentette, hogy összesen tizenhat minisztérium lesz az új kormányban, és az első neveket már a délutáni sajtótájékoztatóján ismerteti. A bizottsági struktúra alapján már lehet következtetni arra, hogy milyen szakterületek kaphatnak nagyobb súlyt a következő években.

Az országgyűlési bizottságok szerteágazó feladatot látnak el: itt veszik tárgysorozatba a benyújtott törvényjavaslatokat, azaz a bizottságokban döntenek arról, hogy melyik javaslatok kerülhetnek egyáltalán a plenáris ülés elé. Az elmúlt 16 évben kevés kivétellel már itt elgáncsolták az ellenzéki képviselők javaslatait, míg a kormánypárti indítványokat csont nélkül átengedték.

A bizottságok feladata a törvényjavaslatok megvitatása és a kormányzati munka ellenőrzése. A kinevezése előtt, majd évente egy-egy alkalommal meghallgatják a szakterülethez tartozó minisztert, és itt tárgyalják meg az Országgyűléshez vagy közvetlenül a bizottsághoz benyújtott kormányzati beszámolókat.

Az országgyűlési törvény előírja, hogy kötelező Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal és nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot létrehozni. Ezen felül azonban gyakorlatilag szabad kezet kap a parlamenti többség, hogy a kormányzati struktúrához igazítva állítson fel bizottságokat.

A bizottságok többségének általában a parlamenti arányoknak megfelelően kormánypárti elnöke van. A törvény alapján ugyanakkor a Nemzetbiztonsági Bizottságot, valamint a parlamenti szokásjog alapján a Költségvetési Bizottságot ellenzéki képviselő vezeti, mivel ezeken a területeken kiemelt hangsúlyt kap a kormány feletti ellenőrzés. Az előző két ciklusban ellenzéki elnöke volt a Fenntartható Fejlődés Bizottságának, a Népjóléti Bizottságnak és a Vállalkozásfejlesztési Bizottságnak is.

A Telex birtokába került jegyzőkönyv alapján Magyar Péterék megtartanák a jelenlegi bizottságok többségét, csak néhányat közülük átneveznének. Vannak azonban olyan területek, amiket több bizottság között osztanának szét. Ebből az is látszik, hogy milyen témákat tekint kulcsfontosságúnak a leendő Magyar-kormány.

• Ketté bontják a mostani Kulturális Bizottságot, amelyhez eddig az oktatás, a tudomány, a kultúra, a sport és a média tartozott. A Tisza Párt javaslata alapján most lesz egy Kulturális és Médiaügyi Bizottság, valamint egy Oktatási és Tudományos Bizottság.
• Szétválasztják és átnevezik a Népjóléti Bizottságot is, amely eddig az egészségügy, a szociális ellátórendszer, a családpolitika és a nyugdíjrendszer területével foglalkozott. Az új ciklusban lesz külön egy Szociális Bizottság, valamint egy Egészségügyi és Sportbizottság is.
• Az Igazságügyi Bizottság hatáskörébe tartoztak eddig az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi feladatok mellett az emberi jogi, vallásügyi, adatvédelmi kérdések, a civil ügyek, valamint a közigazgatással és az önkormányzatokkal kapcsolatos jogalkotás. A tervezet szerint a jövőben lesz egy Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, valamint egy Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság, azaz várhatóan nagyobb súlyt kapnak az önkormányzati kérdések.
• Ugyancsak kiemelt szerepe lesz a digitalizációs kérdéseknek, külön Digitalizációs, Innovációs Bizottság állhat fel.
• Megszűnhet a Vállalkozásfejlesztési Bizottság, ez a terület várhatóan a Gazdasági Bizottságba olvad be.
• Létrehoznának ezen kívül egy teljesen új bizottságot is: a Társadalmi Részvétel Bizottságát. Ennek a bizottságnak az lesz a feladata Magyar Péter szerint, hogy a törvényi kötelezettségen felül is bevonják az embereket, érdekképviseleteket, társadalmi szereplőket az előterjesztések véleményezésébe.

A 20 bizottság elsőre soknak tűnik ugyan, de például az 1998–2002-es ciklusban 22 állandó, 2002 és 2006 között pedig 25 állandó bizottság állt fel a parlament honlapja szerint. A bizottsági struktúráról és bizottsági tagokról a parlament alakuló ülésén szavaznak. A tagságért és az elnöki, alelnöki posztokért külön juttatás jár.

Az alábbi táblázatban megmutatjuk, hogy milyen bizottságok működtek eddig, és milyen bizottságok állhatnak fel a következő ciklusra a Tisza Párt pénteken bemutatott javaslata szerint: