Eltüntetett holttestek: a darnózseli feleséggyilkosság ügye lett a zsinórmérték az ilyen eljárásokban

Jelenleg két olyan gyilkossági ügyet is tárgyal a Győri Törvényszék, amelyben a holttest nem került elő, a vádlott pedig tagad. A korábban lezárult, darnózseli feleséggyilkosság ügye pedig most azért fontos, mert a Kúria ítéletének indoklása az ilyen ügyekre nézve is iránymutatást ad.

A 10 éve történt emberölés eleinte a holttest eltüntetésének horrorisztikus módja miatt írta be magát a hazai bűnügyi történetbe: a hentesként dolgozó férfi, miután megölte volt feleségét, a ház alatti húsfeldolgozóba cipelte a holttestet, amit feldarabolt. A maradványok nagy részét elégette, a húsfeldolgozót sósavval kezelte le. Ám ahogy az eljárás haladt előre, az igazságszolgáltatás inkább a szakmai fordulatok miatt kísérte figyelemmel, amik közül legváratlanabbul mégis a per lezárása érhette a főszereplőt. A harmadfokon eljárt Kúria a vádénál is súlyosabb minősítéssel 21 évre ítélte N. Jánost, akit bizonyítottság híján kétszer is felmentettek első fokon.

Másodfokon 7 évet szabtak ki rá, ami után a sokkal szigorúbb, végső ítélet írásos formát öltve egyben mérföldkő lett, mert az indoklást a Kúria iránymutatásként használta a hasonló esetekre. Az ügyben első fokon eljárt vármegyei főügyészhelyettes, dr. Takács Róbert szerint ezután könnyebb tényállást megállapítani az olyan ügyekben, amelyeknél – például holttest híján – nincs közvetlen bizonyíték az igazságszolgáltatás kezében.

Sok elkövető próbált már kibújni a hurokból úgy, hogy a holttestet elrejtette vagy eltüntette, ám az esetek nagyobb részében ez aztán valamiféle beismerő – vagy legalább koronatanútól eredő – vallomással társult. Fel van adva azonban a lecke a vádhatóságnak, ha a vádlott tagad, hallgatásba burkolózik és arra sincs válasz, hogy hogyan halt meg a sértett. A Győri Törvényszéken jelenleg két olyan büntetőeljárás is folyik, amelynél a vád szerinti áldozatok holttestéből még egy azonosításra alkalmas szövetdarab sem került elő, mégis vádat alapítottak a feltárható bizonyítékokra. Ilyen az eltűnt győri villanyszerelők ügye, illetve a szintén győri fiatal nőé, P. Kittié, akinek vád szerinti gyilkosai 9 évvel az áldozat eltűnése után kerültek rendőrkézre.

Dr. Takács Róbert, a villanyszerelők ügyében is eljáró főügyészhelyettes egy nemrég megjelent interjúkötetben is beszélt arról, miért volt a holttest nélküli ügyek bizonyítása terén mérföldkő a hírhedt darnózseli rémtett. A feleséggyilkosságnál az első eljárást meg kellett ismételnie a Tatabányai Törvényszéknek, amely a jogászok szerint második körben minden részletre kiterjedő vizsgálatot folytatott, mégsem jutott más eredményre, mint az első tanács. Vagyis felmentette N. Jánost, mert nem látta minden kétséget kizáróan megállapíthatónak, hogy a vádlott okozta volna felesége halálát.

Még akkor sem, ha bebizonyosodott, hogy hazudott és ő próbálta meg eltüntetni egy réten a sértett máj-, szív- és tüdőszövetéből származó maradványokat, amelyek csakis a halálát követően kerülhettek ki a testéből. A különösen védett koronatanú a szétszórás pillanatában látta meg őt és jelezte ezt a rendőrségnek, a terület átfésülése után pedig a megtalált szövet alapján azonosították az áldozatot.

A Győri Ítélőtábla – a Győri Fellebbviteli Főügyészség indítványával egyezően – már elítélte a férjet, de nem emberölésért, hanem halált okozó testi sértésért. A Kúria végül előre kitervelt emberölés miatt szabta ki 2020 októberében a 21 évet.

Hogy miben mutatott irányt a Kúria ítélete, azt Takács Róbert négy pontban vázolta fel. A legfőbb bírói testület irányt mutatott abban, hogy miként lehet közvetett bizonyítékokkal bezárni a bizonyítási láncot helyes ténybeli következtetéssel. Ezzel több korábbi döntés is foglalkozott, de ilyen mélységében egy sem. A Kúria ítélete alapján a vádlott hallgatását, tagadását ugyan továbbra sem lehet a terhére értékelni, de az előnyére sem kell. Tehát ha nem tesz vallomást, azzal egyben vállalja, hogy a rendelkezésre álló tényekből fog a bíróság következtetéseket levonni az eljárás egyéb adatai – akár közvetett bizonyítékokból származó tények – alapján. A darnózseli gyilkos például azt is tagadta, hogy találkozott volna a feleségével, de bebizonyosodott, hogy birtokában volt a holttest és a maradványokat igyekezett eltüntetni.

„Miért akarta hát a vádlott minden eszközzel titokban tartani a sértett halálát? Azért, mert megölte” – szögezte le dr. Takács Róbert.

Az nyilvánvaló, hogy a bizonyítékértékelés és mérlegelés alapját csak konkrét bizonyítékból származó tényszerű adat, körülmény képezheti. A darnózseli ügyben a felmentő ítéletet hozó, elsőfokú bíróság szerint nem lehetett kizárni, hogy az áldozat halálát nem a vádlott, hanem rajta kívül álló ok, mondjuk betegség vagy baleset okozta. A Kúria ítélete szerint viszont ha erre nézve nincs valós ténybeli alap, akkor azt a bizonyítékok között sem értékelhetjük. „Ha nem merült fel konkrét adat, ami erre utalna, akkor a bírósági mérlegelésbe nem lehet bevonni, mert ez csak feltételezésen alapuló spekuláció lenne, ami fel nem merült tényekre vonatkozik és pusztán a kétségek mesterséges előállítását szolgálná” – mondta Takács Róbert.

Végül, amennyiben a holttest és a vallomások hiánya miatt nem tudjuk, hogy pontosan hogyan halt meg a sértett, az nem jelenti azt, hogy az ölés tényét sem lehet megállapítani. A Kúria iránymutatása szerint tehát a büntetőjogi felelősség kimondható akkor is, ha nem ismerjük a végrehajtási módot.

Ám míg a darnózseli ügyben az áldozat testéből származó maradványok legalább a halál tényét egyértelműen alátámasztották, a jelenleg is zajló győri perek közül egyikben sem kerültek elő maradványok. Ezek ennyiben inkább VV Fanni nagy visszhangot kiváltó ügyére emlékeztetnek, ahol szintén nem került elő az áldozat holtteste, de a bíróság tavaly mégis jogerősen 20 év börtönbüntetésre ítélte a vádlottat.

A két eltűnt villanyszerelő esetéről sokszor írtunk már, őket a vád szerint a magát ártatlannak valló É. Imre ölte meg, hogy tartozását ne kelljen kifizetnie. Az ügyben januárban hangozhat el a vádbeszéd, a per tárgyalása még 2021 nyarán kezdődött. A vád szerint É. Imre, aki építési vállalkozóként Magyarországon és Ausztriában is dolgozott, a jól fizető munkái ellenére nem jól gazdálkodott. Pár száztól akár ezer euróig terjedő tartozásai voltak munkatársai felé. A két villanyszerelő közül O. Vilmosnak egy markológép, M. Zoltánnak 11 800 euró miatt kellett meghalnia.

A vád szerint É. mindkettőjüket ilyen-olyan okkal az Ikrény-közeli, abdai kertjébe csalta, ott ismeretlen módon megölte, majd elrejtette, és megsemmisítette maradványaikat. A bíróság nemrég el tudta végeztetni az udvar feltárását, de a holttestek nem kerültek elő.

Korábban akadt konkrét eset a törvényszéken, amelynél az elkövető igyekezett eltüntetni az áldozatot, végül maga vezette nyomra a rendőrséget. A 2008-ban meggyilkolt bőnyi állatvédő, Eva Rhodes ügyét is így sikerült felderíteni, amikor a fél évvel a gyilkosság után rendőrkézre került elkövető maga mutatta meg, hol ásta el az elégetett holttest maradványait. Nem tudhatjuk, meddig maradt volna ez holttest nélküli ügy, ha nem vezeti nyomra hatóságot.

De még ebben az esetben is a védelem azzal próbált érvelni, hogy a holttest elégetése miatt a bíróság nem lehet meggyőződve a halál okáról, nem zárhatják ki, hogy azt nem valami szervi baj okozta. A végül 13 évre ítélt A. Csaba kirendelt védője, Horváth azzal indokolta nekünk választott stratégiáját, hogy azt az életből merítette. Precedensként azt az esetet hozta fel, amiben a bíróság felmentett egy anyát, aki a vád szerint 2002 karácsonyán sorsára hagyva megölte újszülöttjét, majd elégette a tetemét. A bíróság megállapítása szerint nem lehetett kizárni, hogy a gyermek halva született, így az anyát felmentették.

Arra is volt példa, nem is egyszer, hogy valaki elismerte az ölés tényét, de a holttestet nem lehetett megtalálni. A beismerés miatt viszont nem volt különösebb akadálya a bűnösség megállapításának. A Győrben folyamatban lévő másik ügy, a bőröndös ügy megint más esetnek számít bizonyíthatóság szempontjából.

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság 2023. február 21-én jelentette be, hogy gyanújuk szerint egy házaspár verte agyon veszekedés közben a 20 éves P. Kittit. Az ügy két vádlottja azt bevallotta, hogy a prostituáltként dolgoztatott P. Kitti meghalt. Azt is, hogy egy bőröndbe rejtették és Győr mellett elásták. A haláláért viszont egymásra hárítja a felelősséget a két vádlott. A holttest nem került elő, az nem segít az eset feltárásában. Mivel a holttest nem került elő, a sértettet – bár a vád szerint 10 éve elhunyt – ma is eltűntként körözteti a rendőrség.