Előbb félvállról, most már komolyabban veszik a magyar kormánytagok a román elnökválasztás befolyásolását

Eleinte még szkeptikusan fogadták vezető fideszes politikusok az arról szóló híreket, hogy az oroszok beavatkozhattak a román elnökválasztásba. December végén azonban már nem kérdőjelezték meg a beavatkozás tényét, sőt: Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke is arról beszélt, fontos felkészülni az ilyen kísérletekre, hogy elkerüljük, hogy hasonló dolog történjen Magyarországon, mint Romániában.

December 6-án a román alkotmánybíróság érvénytelenítette a novemberi elnökválasztás első fordulójának eredményét, teljesen új folyamat elindítását rendelte el, az újra kiírt választást valószínűleg 2025 márciusában tartják majd. A november 24-i első fordulót Călin Georgescu független, szélsőjobboldali-populista, oroszbarát jelölt nyerte, aki a kampányában aktívan használta a TikTokot provokatív, polarizáló üzenetek terjesztésére.

A román alkotmánybíróság döntése mögött az állt, hogy titkosszolgálati információk szerint Oroszország beavatkozott a választásokba. Öt különböző romániai állami szerv írt arról, hogy Georgescu kampányát olyan üzletemberek támogatták, akik ezt nem engedhették volna meg maguknak. Hetekkel az elnökválasztás előtt több tízezer álprofil aktivizálódott a TikTokon, hogy népszerűsítsék Georgescut, de a jelölt kampánya ugyanezért fizetett csaknem száz influenszernek is.

Relativizálás

December 5-én, még a román alkotmánybíróság döntése előtt, de már azután, hogy az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken egy „nagyszabású és jól finanszírozott” orosz befolyásolási kísérletről beszélt, Kövér László így nyilatkozott:

„Ha jól értjük, akkor ha az oroszok pénzelnek egy politikust külföldön, az gyalázatos beavatkozás a demokrácia spontán folyamataiba, de ha Soros Gyuri bácsi nemzetközi maffiája teszi ugyanezt Magyarországon, az a demokrácia fejlesztése.”

Kövér egy jánoshalmi fórumon szólalt meg a romániai elnökválasztásról, aminek az eredményét akkor a liberális demokrácia kritikájaként értelmezte. Az azóta érvénytelenített első fordulót megnyerő Georgescuról azt mondta, erdélyi vezetőktől azt hallotta, hogy a jelölt „olyan nézeteket vallott korábban, ami a két világháború közötti fasiszta mozgalomhoz áll közel”. Kövér szerint a magyarok számára ez vállalhatatlan. Összességében viszont elmondta azt is, hogy a román elnökválasztás a magyarok szempontjából teljesen mindegy.

A december 12-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már azután beszélt a román elnökválasztásról, hogy a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az első fordulót. Ekkor azt mondta, a magyar kormánynak nincs dolga a román belpolitikával, de kiemelte, hogy a román alkotmánybíróság lépésével

„egészen új fejezete kezdődött el az európai jogállamnak, mert azt látjuk, ha egy választási eredmény kedvezőtlen lesz, vagy nem olyan, amilyennek lennie kéne egy ország szerint, akkor azt a választást nem kell megtartani”.

December eleji nyilatkozataikban Kövér és Gulyás is relativizálták a román elnökválasztásba történő orosz beavatkozást. December végén viszont már olyan valós veszélyként beszélt Kövér, de még a miniszterelnök is arról, hogy a Romániában tapasztaltakhoz hasonlóan avatkozhatnak be a magyar választásokba, amire fel kell készülni. Hogy kik, arról viszont nem beszéltek a kormány tagjai december végén. Bár a román és amerikai hírszerzés szerint is az oroszok állnak a befolyásolási kísérlet mögött, ezt a történteket komolyabban vevő megszólalásában már konkrétan nem mondta ki se Orbán, se Kövér.

Komoly veszély

December 21-én, éves kormányinfóján, amin a Telexet nem engedték kérdezni, Orbán Viktor szintén kommentálta a román elnökválasztást. Szerinte „értékes tudás került Románia birtokába. Ott olyasmi történt, ami itt még nem történt meg” – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy mit fog tenni a kormány azért, hogy a magyar választást ne érje hasonló befolyásolási kísérlet.

Kérte a román vezetést, hogy adjanak át minden információt az ügyben. „Ne csak a külföldi beavatkozásról, mert arról nekünk is van tudásunk” – jegyezte meg Orbán. Arról nem beszélt, hogy melyik idegen hatalom avatkozott be a romániai elnökválasztásba, és azt se konkretizálta, hogy a magyar kormánynak milyen külföldi beavatkozásról van tudása, de az biztos, hogy a 2022-es választási kampányban a magyar ellenzéket vádolták azzal, hogy amerikai szervezetektől kap illegális kampánytámogatást, mostanában meg Orbán legkomolyabb kihívójáról, Magyar Péterről állítják, hogy őt igazából Brüsszelből irányítják.

Orbán arról is érdeklődött a román vezetésnél, hogy milyen technológiával valósulnak meg a befolyásolási kísérletek, hogyan történik ez a virtuális térben. Azt mondta, ígéretet kapott arra, hogy tájékoztatást kap erről, ha a romániai vizsgálatok lezárultak.

Kövér László vasárnap, a Bayer Show karácsonyi adásában már konkrétan kimondta, hogy fel kell készülnünk a román elnökválasztáshoz hasonló esetekre:

„Van egy fenyegetés, ami épp a romániai elnökválasztás kapcsán vált teljesen világossá mindenki számára: a közvélemény manipulálása olyan eszközökkel, amelyek kívül esnek az adott állam hatáskörén. Románia ebbe beleszaladt.”

Orbánhoz hasonlóan Kövér is a technikai részletekre koncentrált, szerinte az érvénytelenített első fordulót Georgescu úgy nyerte meg „mindenféle algoritmusokon keresztül”, hogy azt a felszínen nem is lehetett érzékelni. Vérfagyasztónak nevezte ezt a folyamatot, kiemelte, hogy hasonlókra „jó alaposan fel kell készülnünk, nemcsak Magyarországnak, hanem mindenkinek, aki hisz a demokráciában”.

December végére Kövér és Orbán is elismerték a befolyásolás tényét és azt, hogy jelentős veszélyt jelentenek a Romániában történtek a demokráciákra. A beavatkozás politikai hátterének megismerése, a befolyásolásért felelőssé tett oroszok szándékai helyett Kövér és Orbán a beavatkozás technológiai hátterére kíváncsiak, azt tartják fontosnak a megelőzésben.