Orbán: Belátható időn belül nem lesz pénz a pályaudvarok felújítására, jobb, ha ezt másnak adjuk
2024. december 16. – 16:16
frissítve
A miniszterelnököt kérdezték az azonnali kérdések órájában a parlamentben. A DK-s Arató Gergelynek akkora kastélyt kívánt, mint amekkora neki van, az olimpiáról kérdező momentumos Bedő Dávidnak pedig azt mondta: ez a momentum már elmúlt. Állítja, 2026-ban várható „áttörés jellegű” béremelés a szociális és gyerekvédelmi területen, és a kormányázásnak köszönhető, hogy most tovább élnek az emberek egészségben.
„Miért támogatja Budapest főpolgármestere a kábítószerhasználatot?” című kérdéssel fordult a belügyminiszterhez a fideszes Dunai Mónika. A kérdés feltétele előtt több képviselő, illetve Orbán Viktor is kiment a teremből. Dunai ezután arról beszélt, hogy a Karácsony-féle drogstratégia nem segít, hanem „drogfogyasztásra ösztönöz”. Dunai azt is ecsetelte, hogy a drog rossz.
Válaszában Rétvári Bence egyetértett Dunai Mónikával, Dunai Mónika pedig egyetértett azzal, hogy Rétvári Bence egyetért vele. Ezzel végül Rétvári Bence is egyetértett.
A főváros vonatkozó vitájáról egyébként itt írtunk.
Kanász-Nagy Máté szerint az azért furcsa, hogy 2124 még viszonylag messze van, ezt a 99 évet mégis elő tudták írni, de a szigorú előírásokat a befektetőkkel szemben nem. Bezzeg a reptérnél, mondta.
Orbán erre úgy reagált, ha jól érti, az LMP-s képviselő vasúti, állomási illetéket vezetne be. Egyébként pedig, „a reptér pénzt hoz, a vasútállomás pénzt visz”, azok felújítása olyan feladat, amit az állam nem tud megoldani.
A hatalmas méretű vasúti pályaudvarok felújítása „iszonyatos mennyiségű pénzt venne igénybe”, de „mindenhonnan hiányzik a pénz” Orbán szerint. A miniszterelnök szerint Magyarországnak nem lesz arra pénze, hogy ezeket a hatalmas pályaudvarokat fel tudja majd újítani. Ezért szerinte támogatandó, hogy azok kapják meg azokat, akiknek „van pénzük és képesek ezeket felújítani”. Orbán hozzátette, „nem a vasutat adjuk állami pénzbe, hanem azokat az épületeket”, amelyekre nincs pénz. Általános garanciákról nem akar most tárgyalni, de számos nyugati példa alapján azt látja, hogy lehet erről értelmesen tárgyalni.
Az LMP-s Kanász-Nagy Máté azt emlegette fel Orbánnak, hogy 99 évre adnák magánkézbe a budapesti pályaudvarokat, ez pedig szerinte helytelen. „Hol van itt az erős állami szerepvállalás?” – kérdezte a miniszterelnököt.
Toroczkai szerint Orbánék 14 éve kormányozzák az országot, de „ha most az összes bért megdupláznák”, az se lenne elég, így „olyan, mintha nem csináltak volna semmit, vagy károkat okoztak volna”. Toroczkai hozzátette, hiú ábránd, hogy két év után majd hazamennek a vendégmunkások. Orbán úgy látja, az elmúlt 14 évben megháromszorozták a béreket, de valóban „nincs vége, mert még így is kevés”. Orbán szerint a Mi Hazánk kormányzása alatt előfordulhatna, hogy a vendégmunkások nem mennek haza, „de amíg én kormányzok, hazamennek”.
Orbán úgy reagált, a rendvédelmi dolgozók minden harmadik évben fegyverpénzként megkapják a fél éves fizetésüket, de ez nem jelenti azt, hogy „felveti őket a jómód”. Magyarországot nem fenyegeti a veszély, hogy migránsországgá változna, mert a vendégmunkások jönnek, aztán mennek is, így aztán „nyugodtan alhatnak”.
„Rendelt-e mostanában házhoz ételt?” – kérdezte Toroczkai Orbán Viktortól. A Mi hazánk elnöke arról beszélt, hogy „csodaszámba megy”, ha magyar ember hozza ki az ételt, de országosan is egyre több a vendégmunkás. Toroczkai szerint enyhén emelkedik a munkanélküliség, és hiába hiszi a kormány, hogy a digitalizáció „mindent megold majd”, szükség lesz a magyar munkásokra. „Mikor lesznek itt egymilliós átlagbérek miniszterelnök úr, és mikor mutatják meg, hogy ezt az állami dolgozók is meg tudják kapni?” – kérdezte Toroczkai.
Jámbor úgy reagált, örülne, ha ennél pontosabb információt lehetne adni ezeknek a dolgozóknak így karácsony előtt. Végül arról beszélt, hogy 670 ezer emberrel szemben zajlik végrehajtás Magyarországon.
Orbán szerint olyan munkát végeznek a szociális szféra dolgozói, amire sokan nem lennének képesek, 2026-ban készülnek emelésre.
Orbán arról beszélt, hogy az elmúlt időben szigorították a gyermekintézmények élére történő kinevezés rendszerét, a kormány pedig háromszorosára emelte a gyermekvédelemre fordított összeget. Orbán arról beszélt, hogy „nagyarányú, áttörés jellegű béremelést hajtottunk végre az orvosoknál és az ápolóknál”, majd jöttek a tanárok, 2026-ban pedig a szociális szférában dolgozóknak ígért emelést.
A párbeszédes Jámbor András arról beszélt, Orbán hét hónapja azt mondta neki, a gyerekvédelmi rendszer pénzügyi helyzete nem aktuális, de át kell tekinteni, Jámbor szerint viszont aktuális a kérdés: alacsonyak a fizetések, rossz az ellátás. Azt mondta, az anyja a gyerekvédelemben dolgozta végig az életét, a volt munkatársai arról beszélnek Jámbornak, hogy nehéz helyzetben vannak. Lesz-e béremelés? – kérdezte Jámbor Orbánt.
Lukács László György szerint félreérti Orbán, hiszen nem teljesen felhasználható tb-átutaztatást szeretnének, hanem olyat, ami akkor használható, ha az alapegészségügy nem tudja ellátni a beteget. Lukács 50 ezres várólistáról beszélt. Orbán válaszában azt mondta, hogy a magyar kormányzásnak köszönhetően „Magyarországon öt évvel tovább élhetnek az emberek egészségben”. Orbán szerint ebben most is jól állunk EU-s szinten, de reméli, még jobb lesz. A Jobbik kérdésére azt mondta, hogy visszatérnek majd rá, ha lezárulnak erről a szakmai viták.
Orbán úgy reagált, „hirtelenjében azt tudja mondani, megköszönve a kérdést, hogy az orvosbéreket átütő erővel sikerült emelni”, felújítottak kórházakat, rendelőket, mentőállomásokat, kivezették a hálapénzt. Hamarosan meg fog szűnni a diagnosztikai sorállás is, mondta. Lukács László György kérdésére úgy reagált, arra nem is akar válaszolni, mert az orvosok többsége azt állítja, ha ezt a rendszert bevezetik, akkor tönkre megy az egészségügy, az emberek meg elszegényednek.
A magyar egészségügyről kérdezett a Jobbik: szerintük ezt két dolog jellemzi most, a hosszú várólista és a duplán fizetős egészségügy. Utóbbit Lukács László György azzal magyarázta, hogy az emberek befizetik a tb-t, de sokszor magánellátásba mennek mégis el. A Jobbik azt javasolja a kormánynak, hogy a tb legyen hordozható, fel lehessen használni azt magánellátásban is, hogy „ezzel gyorsítsuk az eljárást”. Lukács szerint ez csökkentené a várólistákat. „Hajlandó lenne ezt támogatni?” – kérdezte Lukács Orbántől.
Bedő úgy reagált, az igazság az, hogy 2036-ban a magyar kormány olimpiát akar rendezni. Orbán szerint ez a kérdés a fővárosi közgyűlésre tartozik, „de milyen kár, hogy ön ott ezt nem tudja elmondani, mert nem jutottak be”.
Orbán a Momentum kérdésére azt válaszolta, hogy „ez a momentum már elmúlt”, mert az olimpia ügye a fővárosra tartozik, nem a kormányra. Orbán szójátékát a parlament kacarászással fogadta.
A momentumos Bedő Dávid arról beszélt, Lázár elismerte, hogy a MÁV azért áll a működésképtelenség szélén, mert nincs pénz, és „szarból nem lehet várat építeni”. De Bedő szerint annyira nincs pénz, hogy az uniónál kellett „kuncsorogni” pénzért a pedagógusok fizetésére, annyira, hogy titokban kínai hitelekkel adósítják el az országot. Nagy bajban van az ország, mire akarja költeni az adófizetők pénzét? Egészségügyre, MÁV-ra, oktatásra? Nem, válaszolta meg saját kérdését Bedő. A képviselő szerint Orbán olimpiára akarja költeni a pénzt, neki csak az számít, mondta.
Az ülést vezető Latorcai János úgy reagált Bedőre, „még ha klasszikusokat is próbál eredetiben idézni, ezeket a szavakat akkor se használja”.
Komjáthit megtiszteli Orbán válasza, ezért vitázna vele, de nem fog. „Számunkra is fontos a béke, legfőképpen a társadalom békéje” – mondta ellenben Komjáthi, aki arról is beszélt, hogy ő is keresztény, de Menczer és Magyar vitájáról neki adventkor az jutott eszébe, hogy „tartsd oda a másik orcádat, vagy dobj vissza kenyérrel”, nem pedig az, hogy „ki kardot ránt, kard által vész el”.
Orbán szerint arról lehet vitázni, hogy a keresztény gondolatokat hogy kell a politikába átemelni, de felhívná Komjáthi figyelmét, hogy a Biblia „két könyvből áll”. A miniszterelnök aztán felsorolta, mire mennyit költöttek ők a Gyurcsány-kormánnyal szemben.
Orbán úgy reagált, látja, hogy látja, Komjáthi visszatért Romániából, de az ott történteket nem hozza ezzel összefüggésbe. Abban egyetért, hogy amíg háború lesz, az árak nem mennek lejjebb. Mi kell tehát? Béke, mondta a miniszterelnök. De addig sem lehet tétlenül maradni, cselekedni kell. Ezért vezették be annak idején az árstopokat, ami átmenetileg jó döntés volt Orbán szerint, aztán megpróbálták megemelni a béreket.
Komjáthi Imre, az MSZP politikusa arról beszélt, hogy Tolna megyébe ment, ahol arról beszéltek, hogy nagy a munkaerőhiány, bezárt a posta is. Komjáthi „Most hová fog küldeni Miniszterelnök Úr?” című kérdésében arra utalt, hogy „Ön Romániába küldött engem tanulmányútra” legutóbb. Komjáthi inflációs helyzetről beszélt, illetve arról, hogy ő „nem bezzeg Romániázni és bezzeg Szlovákiázni” szeretne, hanem „bezzeg magyarozni”.
Arató úgy reagált, a valóság ilyen fokú tagadása már nem kizárólag a politika hatáskörébe tartozik, mert az igaz, hogy egyes források rendelkezésre állnak. Azt kérdezte: Hogyan tudják elviselni azt, hogy családonként 100 ezer forintot vesznek ki a magyar emberek zsebéből? Orbán viszont úgy látja, épp ennyit tesznek be, hiszen a gyerekek utáni adókedvezményeket kétszeresére fogják emelni.
A Mi Hazánk frakciójában például egészen jó a hangulat.
„Annyi kastélya legyen Önnek, mint amennyi nekem van” – válaszolta Orbán Arató kérdésére. A miniszterelnök szerint jelenleg Magyarország számláján 12 milliárd euró van EU-s pénzből, ezért Arató megnyugodhat. Orbán szerint azért nincs ez a pénz a számlán, mert az EU-ban bonyolult az elszámolási rendszer, de Magyarország egyetlen fillért „sem veszít el”.
Ketyeg az óra: már csak pár óra, és Magyarország elveszíti az uniós pénzeket, amiket a Fidesz korrupciója miatt tart vissza az unió, és ugyanez a helyzet az Erasmusszal is, kezdte a DK-s Arató Gergely. A képviselő szerint a sokmilliárdos vagyon, a kastély fontosabb, mint a magyar emberek, akiknek ez a pénz járna. „Olyan, mint egy sikkasztó főkönyvelő egy Rejtő Jenő-regényben”, summázta.
Négynapos üléssorozat kezdődött el ma hétfő délelőtt az Országgyűlésben. Hétfőn délután Orbán Viktor válaszol az azonnali kérdésekre, míg a többi napon például a választási törvényről, az alaptörvény módosításáról és a költségvetésről szavaz a parlament. A hétfői napirend előtti felszólaláson az ellenzék kérdezett a jövő évi költségvetésről, arról, mikor adnak fizetéseket, mi van a vendégmunkásokkal, és amúgy is: mit csinál a parlament, mi van Magyar Péterrel?
Eljött az idő: az ellenzéki képviselők újra a miniszterelnököt kérdezhetik a parlamentben, egy egész órán keresztül.